Van, aki rezzenéstelen arccal tud elmenni mások baja mellett, nem érzi fontosnak, hogy segítsen, esetleg akkor sem segít, ha ez módjában áll, esetleg kérik is tőle. Eközben másoknak szinte lelki szükséglet, hogy kezet nyújtsanak a bajbajutottaknak.
Van, aki nyíltan teszi ezt, van, aki titokban, mert rendkívül zavarná, ha önzetlenségéért valaki hálálkodna neki. És vannak olyanok is (ez főleg a Rák jegyűekre jellemző), akik fogadatlan prókátorként olyasmibe is beleavatkoznak, amihez nem sokat értenek, és ügyködésükkel csak tovább nehezítik a helyzetet. Persze van olyan ember is, aki „boldogan segít”, de csak akkor, ha ezt a gesztusát sokan látják, vagyis ha önmaga „jó hírét öregbítheti”. És ők azok, akik szinte kikövetelik maguknak a hálát, a hálálkodást.
Jótett helyébe jót várj!
Barátnőm hatéves kisfia nagyon szereti az olyan mesét, amiben a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz meg a büntetését. Életfilozófiája, hogy jótett helyébe jót várj! Ezért aztán a jó meséket szereti, amikor az aranyhal (a róka, az egér, a hangya) azzal köszöni meg jótevőjének a segítséget: cserébe teljesítem három kívánságodat! Hatéves kis barátom néha azon kesereg, milyen kár, hogy az életben nem egészen így van. Hogy ő hiába tesz jót valakivel, senki nem teljesíti három kívánságát. „Még szerencse, hogy én csak kicsi jókra vagyok képes” – töpreng az óvodások bölcsességével. Édesanyja viszont már most kétségbe van esve, mi lesz ebből a gyerekből, ha mindenért „hálát vár”. A kisfiú képletét ismerve azt tanácsoltam a mamának, hogy próbálja mindig az élet realitásai felé terelni gyermekét, mert Oroszlán aszcendensű s Oroszlán napjegyű, és születésekor még a Jupiter és a Mars is az Oroszlán jegyben tartózkodott. A gyermek tehát rendkívül naiv, őszinte, nagyvonalú – és persze hiú is, számára mindig fontos lesz, hogy elismerje a környezete. Nemcsak a kudarcokat fogja nehezen elviselni, hanem még az is megrázza, ha egy versenyben valaki nem fair módon játszik. S talán még hatvanévesen is hinni fog a mesékben, s az aljassággal, a tisztességtelen módszerekkel szemben örökké védtelen lesz. Ezt a világlátást kinevelni belőle aligha lehet, de mindenképpen meg kellene edzeni, hogy később ne legyen megkeseredett, csalódott felnőtt. El kell fogadtatni vele, hogy a szerencse forgandó, és nem mindig ő a győztes. És a mesékben ne csak a jókat megillető jutalom jusson az eszébe, hanem az is: az érdemteleneket előbb-utóbb utoléri a méltó büntetés. Nem a segítőkészséget kell kinevelni belőle, hanem azt, hogy a tetteiért hálát, jutalmat várjon.
„Meddig legyek még hálás?”
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
