A kígyófűnek is nevezett lándzsás útifüvet a legtöbben a patikák polcain sötét üvegbe rejtett, köhögéscsillapító és váladékoldó szirupként ismerjük, pedig sokkal több erő rejlik e csodálatos, fehér virágú gyógynövényben.
A lándzsás útifűvel (Plantago lanceolata) leggyakrabban árokparton, rétek és legelők szélén találkozhatunk. Bár leveleit magunk is leszedhetjük és száríthatjuk, biztonságosabb a bioboltokban és patikákban készen kapható szárított formáját beszerezni, amelyből aztán szirupot, pakolást és teát egyaránt készíthetünk.
Gyógyhatása
Szélesebb körben köptetőként ismerjük, mivel erős gyulladáacsökkentő és nyákoldó hatása miatt hatékony segítséget nyújt az influenza és megfázást követően kialakuló köhögés és torokfájás megszüntetésében.
További hatásai: – Erős gyulladáscsökkentő – Baktériumölő – Sebgyógyító (égési sebek és rovarcsípések esetén is alkalmazható) – Torok, légúti- és garatproblémák esetén kiváló (köhögés, légcsőhurut) – Szabályozza az emésztési zavarokat (székrekedés, hasmenés) – Csökkenti a gyomorégést – Kiválóan használható gargarizálásra – Vérzéscsillapító (külsőleg gennyes sebeken és fekélyeken is!) – Fej-, fül és fogfájás csillapító (külsőleg) Figyelem! Várandósoknak és szoptatós kismamáknak a szedése nem javasolt!
Felhasználása
Tea: 1 csésze forró vízzel 1 púpozott teáskanálnyi (szárított) útifüvet leforrázunk, fél percig állni hagyjuk, majd leszűrjük és azonnal fogyasztjuk. Szirup: 1 kis maréknyi (szárított) útifüvet forrázzunk le 3 dl vízzel, hagyjuk kihűlni, szűrjük le, majd takaréklángon forraljuk fel, adjunk hozzá 200 g mézet, és ismét hűtsük le. Gyerekeknek napi 1-2 teáskanálnyi adag fogyasztása javasolt. Borogatás: 2 teáskanálnyi útifüvet leöntünk hideg vízzel, 1 órát állni hagyjuk, majd vékony gézbe csomagolva, a leszűrt pépet a sérült felületre helyezzük.
Forrás és fotó: wikipedia