India hatalmas ország, és akik ott jártak, szinte kivétel nélkül elragadtatva tértek vissza. Az ország egymástól eltérő tájegységei, az ősi, minimum ötezer éves kultúrák nyomai, a szellemiség nagy hatást gyakoroltak rájuk. Ám a turisták által látott vilá
Az aranyborítású templomok árnyékában isten káromlón kuporog a nyomor. Ez a nép ragaszkodik a hagyományaihoz, és igencsak ellenzi a modern szokások átvételét. Nem is kell ehhez okvetlenül nagyon távoli, idegenektől szinte sohasem látogatott tájakra látogatni. A hagyományok világa átszövi a nagyvárosokat is, nem is szólva a falvakról.
Szomorú ünnep Az indiai társadalom férfielvű, így az asszonyoknak szava sem igen lehet, mindenben háttérbe szorulnak. Talán csak a vallási ünnepeken kapnak némi szerepet. Igen sok olyan nő él Indiában, akinek fogalma sincs a boldogságról. Nem tudják, mi a szerelem és mi a szerető család. Már születésük pillanatától, mint afféle szükséges rosszal bánnak velük – ahogyan az sok száz és ezer évvel ezelőtt volt. Ha a hagyományokhoz ragaszkodó indiai családban kislány születik, az szomorú ?ünnep”. Hiszen attól a pillanattól kezdve az egész családnak a hozományért kell majd dolgoznia. Az amúgy is javarészt szegény családokat lemondás és még nagyobb nyomor várja. Nem csoda, hogy gyakori az abortusz, miután megállapították a születendő gyermek nevét. Ez különben ázsiai szokás, ez az egyetlen világrész, ahol jóval kevesebb a lánygyermek, mint a fiú, és ez folyamatosan demográfiai gondokat okoz. A fiúkat szeretet övezi, hiszen majd ők hoznak egy idegen családtól hozományt és növelik a család vagyonát. Ők folytatják a nemzetséget, örökítik nevüket és tartják el idős, magatehetetlen szüleiket. Ha az apa meghal és fia vezeti az elégetési szertartást, akkor az elhunyt ?örök életet lel”. De akinek csak lánya van, az nem részesül az istenek kegyében. A lányok csak kiadást jelentenek, nyomorba döntik a családot.
Étel sem jut mindig
Ezt a logikát követve szintén ősi szokás, hogy a nélkülöző családokban mindent a kisfiúk kapnak, amit kaphatnak – a lányokat mindig a sor végére lökik. A fiúgyermeknek mindig jut étel, a lányoknak enyhén szólva nem mindig. Dolgozniuk is korán kell, korábban, mint a fiúknak. Indiában mindenki természetesnek veszi, hogy a lányok már hét-tíz éves korukban is napi tizenhat órán át ülnek a szőnyegszövőszék előtt. De azt is mondhatnánk, a szerencsétlen lányok számára mindez még semmi ahhoz képest, ami a férjhez menés után várja őket. Mivel az is ősi szokás, hogy minél fiatalabb a menyasszony, annál kisebb összeget kell fizetni érte a férj családjának – tehát még napjainkban is természetes, hogy a 12-13 éves lányok mennek férjhez. Persze szerelemről, előzetes kapcsolatról, ?együttjárásról” általában szó sincs. A fiatal lányok gyakorta az esküvő napján látják a férjüket először. Hiába tiltja ezt ma már a törvény, azért (főleg vidéken) továbbra is hagyományosan a szülők egyeznek meg egymás között és a házasság afféle üzletkötés az esetek jelentős részében. Az is megesik, hogy ha egy lányos család nyomorog, akkor a fiatal lánytól úgy szabadulnak meg, hogy öngyilkosságba kergetik. Mert hiszen ha nincs hozománya, nem mehet férjhez, ha pedig vénkisasszony marad, az elviselhetetlen szégyent jelent a családnak. Annál is inkább, mert a szokás szerint az esküvőt, ezt a drága mulatságot is a menyasszony családjának kell rendeznie. És ilyenkor elvárás, hogy több száz, esetenként több ezer vendég legyen, és a hagyományos lagzi nem egy napig, hanem olykor egy hétig is eltarthat!
Az anyós uralma alatt
Ezután kezdődik a házasság, amely az esetek nagy részében valóságos pokollá fajul a fiatal feleségek számára. Ekkor következik el ugyanis az anyós uralma. Az még örülhet is, ha ez az ellenszenv csak abban nyilvánul meg, hogy dolgoztatják, és nem verik túl gyakran. Ilyenkor férje védelmére sem számíthat. Az indiai rendőrségen évről évre hatezer esetet jelentenek, amikor is családon belül erőszak áldozata lett a fiatalasszony. De ez csak a jéghegy csúcsa – köztudott, hogy ennek többszöröse az igazi áldozatok száma, ám azokat – a rendőrség behunyja rá a szemét – ?balesetnek” jelentik és úgy is könyvelik el, nyomozást pedig nem folytatnak. Mára – szerencsére – már törvény tiltja, és ezt általában be is tartják, hogy az asszonyt nem kényszeríthetik a férj halála után arra, hogy a férjét elégető máglyára feküdjön és ?olthatatlan gyászában” maga is kövesse őt a halálba. Az abortuszok, a gyilkosságok és öngyilkosságok mára már olyan mértéket értek el, hogy alaposan megingatták az ország demográfiai egyensúlyát. A számítások szerint 2010-ben már 34 millió hindu férfi marad feleség nélkül, mert egyszerűen nem lesz, akit elvegyen. Már most is úgy áll a helyzet, hogy a legtöbb indiai újságban oldalakat tölt meg a feleségjelöltet kereső férfiak hirdetése. Lehet, hogy eljön az idő, amikor megnő a nők értéke és becsülete Indiában is? Egyelőre ennek nem sok jelét tapasztalják a nagy ország lányai és asszonyai. Lexikon A KASZTOK Az indiai társadalom négy osztályra tagozódik, minden kasztban több csoport van, s meghatározott foglalkozást űznek. A turbánjuk, szakálluk, öltözékük alapján könnyen meg lehet különböztetni őket. A bráhminok az isten papjai, vegetáriánusok és nagyon szigorúan a vallási előírások szerint élnek. A kvatriják (más néven harcosok) a nemesemberek, közülük kerülhettek ki az uralkodók. A vaisjákék a földművsek és kereskedők. A sádráké a munkások csoportja. A négy kaszt alatt vannak a haridzsanok: ők kívülállnak a kasztrendszeren, ők az úgynevezett ?érinthetetlenek”, akik bemocskolják a többi kaszt tagjait. Rájuk bízzák a legalantasabb munkákat, és olyan sorban tartják őket, mint az állatokat. A JÓGI A hindu, buddhista és dzsaina mitológia szentjei a jógik, akik az önmegtartóztatás legfelső fokán természetfölötti képességgel rendelkeznek. Képesek uralkodni saját testük, érzeteik felett, és ezzel a természet fölött is. Azaz nem érzik a fájdalmat, így képesek tűzön járni, vasszögeken aludni, a lélegzetüket akár napokra leállítani. Sőt, repülni is tudnak (levitálnak). A jógik ismerik a bolygók járását, így meg tudják jósolni a jövőt. A HINDUIZMUS Az öt nagy világvallás közül talán a legtoleránsabb. Elfogadja a keresztényeket és zsidókat épp úgy, mint a muzulmánokat. Úgy vélik, ugyanannak az istenségnek lehetnek különböző megjelenési formái. A KARMA Ősi indiai hit szerint minden cselekedetnek oka és következménye van. Az ember azzá lesz, amit gondol, vagy cselekszik. A jelen gondja, fájdalma, öröme a múltban, az előző életekben elkövetett rossz és jó cselekedetek következménye. A karma határozza meg minden ember személyes sorsát, kibújni előle nem lehet. Jelen életünk pedig meghatározza majd a jövendő történéseit. A GANGESZ Az indiaiak szent folyója. Ősi hitük szerint a vize a világ közepén, az istenek otthonául szolgáló Meru hegy gyomrában fakad, és Síva isten haján keresztül folyik. A Gangesz partján szent zarándokhelyek vannak, ahol egyes ünnepekkor százezrek mártóznak meg a szent folyó vizében, hogy elnyerjék a boldogságot.
További érdekes cikkeket, olvasnivalót, játékot és ajánlót a Kiskegyed Horoszkóp Magazinban találsz. Keresd az újságárusoknál!