Phoenix az életet keresi

Az amerikai Phoenix szonda sikeres landolás után megkezdte az első fényképek közlését a vörös bolygó mindeddig felderítetlen, északi sarkvidéki térségeiről – jelentette be az Amerikai Nemzeti Űrkutatási Ügynökség (NASA). A szonda műszereivel a vörös bolygó talaját elemzi majd, az életre utaló kémiai elemek után kutatva. A szondát tavaly augusztus 4-én indították útnak a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről, s az azóta eltelt közel tíz hónap alatt 711 millió kilométert tett meg a világűrben. A Phoenix berendezései végig a terveknek megfelelően működtek, és a szonda közép-európai idő szerint hétfőn kora hajnalban szállt le a vörös bolygó jéggel borított északi sarkköri vidékéek közelében.

„Álmomban sem gondoltam volna, hogy minden ilyen simán fog menni” – közölte Barry Goldstein a NASA tervet felügyelő munkatársa. A NASA központjában csaknem pattanásig feszült a légkör a leszállás közben: eddig 12 landolásból csak hat volt sikeres a vörös bolygón. A Phoenix szondának alig hét perc alatt kellett lelassítania 20 ezer kilométeres óránkénti utazósebességéről a biztonságos landoláshoz szükséges 7 kilométeres óránkénti sebességre. A siker az utolsó pillanatig kétséges volt, ugyanis az utazás legkritikusabb pillanata éppen a leszállás volt. A NASA az ejtőernyős-fékezőrakétás landolási műveletet választotta, amellyel a hetvenes évek végén két űrszondát (Viking-1 és Viking-2) eljuttattak ugyan a Marsra, de 1999 decemberében a „Mars Polar Lander” nevű egység egy ilyen leszállási manőver végén lezuhant. Ezután egy számítási hiba miatt (elfelejtették az Egyesült Államokban használt láb hosszmértéket méterre átváltani) a „Mars Climate Orbiter” égett el az atmoszférában. Európa sem volt szerencsésebb a marsi versenyfutásban, 2000 decemberében a „Beagle”leszállóegység csapódott bele fékezés nélkül a talajba. A Phoenix eredetileg 2001-ben indult volna, de a NASA a kudarcok miatt leállította a küldetést, amelyet így csak 2007-ben indítottak el. A szonda már továbbította is az első felvételeket. A Földre küldött képeken az északi mélyföldek vidéke látható, ahol a szonda leszállt, és amelyről korábban nem készült még közeli felvétel. A költséges műszerek garmadával felszerelt Phoenix elsődleges feladata az lesz, hogy a fagyott talajból vett jégminták megolvasztásával vizet nyerjen. Majd azt vizsgálat alá vonva utánajárjon annak, hogy a marsi víz alkalmas-e élet hordozására, illetve olyan kémiai elemek után kutat, amelyek idegen létformák jelenlétére utalnak a talajban. A szonda több mint kétméteres robotkarja akár félméteres lyukat is képes fúrni a talajba, hogy jégmintát vegyen. A kutatók reményei szerint kilencven napon belül bizonyítékot kaphatunk arra a kérdésre, hogy a Marson volt, vagy esetleg még most is van valamilyen élet.