A jellegezetes aromájú, egészséges növény ritkán szerepel a magyar családok étlapján. Pedig nagyon finom, ráadásul rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz.
Nem lehet pontosan tudni, Európából vagy Ázsiából ered-e a spárga. Már az egyiptomiak és a rómaiak is megemlékeztek róla ránk maradt írásos feljegyzéseikben. Európában feltehetőleg már több ezer éve termelik és hasznosítják, egyes nemzetek díszítésre, mások táplálkozásra használták. A középkorban Nyugat-Európában kedvelt növény volt, egészen a 20. század elejéig azonban csak fehér változatát fogyasztották. Később fokozatosan elterjedt a zöld spárga is. Kecses formája miatt ezt a zöldséget több országban a fiatalság jelképének tartják. Ma már az egész földkerekségen termelik, legnagyobb tömegben a Földközi-tenger vidékén, ahol 8-10 fajtája ismeretes, ezek nemesített változatai az elődöknek.
Meghálálja a törődést
A termesztése körülményes, és csak rövid ideig, június közepéig lehet szedni. A hőmérséklettől fűggően akár napjában kétszer is szedhető. A sípok helyét a repedezett bakhát jelzi. A szedés alkalmával a bakhátakat kibontjuk, a spárgasípot a tövénél kitörjük, majd a földet gondosan visszaigazítjuk. A leszedett termést azonnal vízbe, vagy nedves papír, illetve rongy közé kell helyeznünk, hűvös helyre tennünk. A rendkívül lédús, zsenge termés ugyanis máskülönben egy óra alatt megfonnyad. A zöld spárgánál a szedés egyszerűbb, mivel ott nincs bakhát-készítés, a sípok jól láthatók. Nem szabad megvárni a szedéssel, hogy a hajtás vége kinyíljon. A zöld spárga ugyan valamivel lassabban fonnyad mint a fehér, de azt is célszerű gyorsan hűvös és párás helyre szállítani. A spárga az ültetése utáni negyedik évben hozza meg első igazi termését. Szezonja áprilistól júliusig tart. Színe attól függ, hogy érettségének mely szakaszában szüretelik. Legnépszerűbb a zsenge fehér spárga, amely még nem bújt ki a földből. Megnőve a spárga a napfény hatására zöld színűvé válik, íze erőteljesebb lesz.
Gyúgyulni vágyóknak
– Ez az egyik legegészségesebb növény, fogyókúrázók is bátran ehetik. Száz grammjában mindössze 14 kalória van. Rengeteg C- és E-vitamint, A-provitamint és folsavat tartalmaz. – Rendszeres fogyasztása jó hatással van a bőrre. Csökkenti a pattanások és az ekcéma kialakulásának esélyét, véd a ráncosodástól. – B-vitamin- tartalma segít a haj és köröm egészségének megőrzésében. – Vízhajtó hatással bír, ezért fogyasztása a vesegondokat is enyhítheti. – Lúgtartalma miatt mindenki számára ajánlatos, helyreállítja ugyanis a vér egészséges sav-lúg egyensúlyát. – Folyamatos használata csökkentheti vagy akár meg is szüntetheti a reumatikus fájdalmakat és a köszvényt. – A nyers spárgalé vesekő kioldására is alkalmas. Ne feledjük azonban, hogy a spárgalé erős szer, naponta háromszor fél decinél többet nem szabad fogyasztani, azt is más lével kell kevernünk.
Miről ismerhető fel a friss spárga?
Vásárláskor ügyeljünk, hogy friss zöldséget vegyünk. Nyomkodjuk meg a tövét, ha sárgás lé folyik belőle, megvehetjük. Hűtőszekrényben csak néhány napig áll el. Tekerjük nedves ruhába, akkor tovább eltartható. Felhasználás előtt alaposan hámozzuk meg a növényt, máskülönben keserű lesz az étel. Forrásban lévő, enyhén sós vízben főzve 15-20 perc alatt puhul meg. Ha a vízhez kevés cukrot és kiskanálnyi vajat adunk, a spárga még ízletesebb lesz. Egy citromkarikát a főzővízbe téve garantáltan megmarad a zöldség színe. Ügyeljünk, hogy a szálak csúcsát ne lepje el a víz. Ezt úgy oldhatjuk meg, ha a spárgát csokorba kötjük, és állítva helyezzük az edénybe. Nem érdemes túlságosan erősen fűszerezni, hiszen ennek a zöldségnek jellegzetes aromája van. Tálalhatjuk mártással vagy sonkával, esetleg sültek mellé köretként.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
