Az üdítőipar lódításai

Tényleg nem hízlalnak a light-feliratú üdítők? Ártalmasak-e az egészségünkre a mesterséges édesítőszerek? Miért dúsítják szénsavval a természetes ásványvizeket? Ki ellenőrzi a forgalomban lévő frissítőket?

Reformtermékek között élünk. Az áruházak polcai roskadásig vannak különféle rostos, és tükrös tisztaságú, hazai vagy exotikus gyümölcsökből készült, 100% gyümölcstartalmú gyümölcslevekkel (juice), nektárokkal, light és egyéb üdítőitalokkal rakodva, mi pedig tanácstalanul ácsorgunk előttük. Vajon, melyik lenne a legjobb? A rostos egészségesebb, de magasabb a tápértéke, a light valóban nem hízlal, de gyümölcsöt még távolról sem látott. És akkor még nem beszéltünk az ásványvizekről, amelyek végeláthatatlan sora előtt leszünk csak igazán bizonytalanok. Nagy Ákosnéval, a Corvinus Egyetem (volt Kertészeti Egyetem) Borászati Tanszékének munkatársával beszélgettünk gyümölcslevekről és nektárokról, üdítőitalokról és ásványvizekről, hogy kiderítsük, mennyi igazság van a reklámok és a vevőcsalogató üdítőital címkék mögött? – Melyek azok az alkoholmentes italok, amelyek az egészséges életmód alapját képezhetik? – Az alkoholmentes italokat három csoportba soroljuk. 1. Gyümölcslevek és nektárok. Ide tartoznak azok a termékek, amelyek kizárólag gyümölcs-alapanyag felhasználásával készülnek. Ezek a 100%-os gyümölcslevek vagy juice-ok. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a nektárok, amelyek minimum 50%-os gyümölcstartalommal rendelkeznek. Ezeket friss gyümölcsből vagy fizikai eljárással (pl. hőkezeléssel) tartósított alapanyagból (gyümölcslé vagy gyümölcsvelő sűrítményből) is elő lehet állítani. A gyümölcslevek táplálkozás-élettani szempontból a természetes gyümölcstartalmuk következtében igen értékesek, fogyasztásuk egészséges, de nem kifejezetten diétásak. Természetes gyümölcscukor és szőlőcukor tartalmuk a szervezet számára könnyen hasznosítható energiaforrás. Az 50 % gyümölcstartalmú gyümölcsnektár készíthető „hozzáadott cukor nélkül”vagy „csökkentett energiatartalmú”megjelöléssel is. Ez esetben az édes íz kialakítása érdekében nem adnak kristálycukrot a termékhez, a „csökkentett energiatartalmú” kifejezés pedig – amelyet gyakran helyettesítenek a nemzetközileg általánosan elfogadott „light” szócskával – azt jelenti, hogy az eredeti élelmiszerrel vagy hasonló termékekkel összehasonlítva, legalább 30 %-al csökkentették az energiatartalmát.

2. Az üdítőitalok esetleg néhány százaléknyi gyümölcstartalommal, de legtöbbször gyümölcs hozzáadása nélkül, növényi kivonatok, íz- és aromaanyagok felhasználásával készülhetnek, cukorral vagy mesterséges édesítőszerrel ízesítve. Az üdítőitalok 85-90%-a cukorral készül, ami fölösleges kalóriát jelent a szervezetnek, azaz hizlalnak. Ráadásul nem kifejezetten szomjoltó hatásúak, maximum pszichésen. Az üdítőitalok között több a „light” feliratú termék. Az egészségtudatos táplálkozás és a fogyókúrázók egyre nagyobb tábora miatt egyre több ilyen termékkel találkozhatunk az áruházak polcain. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy lényegesen olcsóbb mesterséges édesítőszerrel előállítani egy terméket, mint cukorral. 3. Az ásványvizek természetesen kalóriamentesek, ezek a legjobb light italok. – Mit jelent a Light-felirat? – A Magyar Élelmiszerkönyvben a „tápanyagösszetétellel kapcsolatos állítás”-ról található előírás szerint megkülönböztetünk csökkentett energiatartalmú (hasonló élelmiszerhez képest 30 %-al csökkentett energia tartalmú), energiaszegény (italok esetén legfelejebb 85 kJ/100 ml energiatartalmú) és energiamentes (legfeljebb 17 kJ/100 ml energiatartalmú) termékeket. – Károsak az egészségre a mesterséges édesítőszerek? – Minthogy a nevében is benne van, ezek mesterséges anyagok, amelyeket az élelmiszeripar évtizedek óta használ. Kimutatott, orvosilag bizonyított rákkeltő hatásuk nincs. Természetesen mindig hallunk botrány-hullámokról, amikor egyik-másik édesítőszerről azt mondják, hogy karcinogén, azaz rákkeltő, mert nem ürül ki a szervezetből. Az emésztés során ezeknek a szereknek a lebontása valóban nem úgy történik, mint a cukroké, így kérdéses, hogy okoznak-e kárt az egészségben vagy sem. De nem szabad elfeledkezni a gyártók konkurencia harcáról sem. Bár mondják: nem zörög a haraszt? – Napi 2-3 liter folyadék fogyasztása optimális. Mit igyon az az ember, aki nem szereti a vizet, de szeretne egészségesen élni? – Többféle italt kell fogyasztani. A víz a legtermészetesebb szomjoltó, amiből bizony sokan nem tudnak 2-3 litert meginni egy nap. Egy idő múlva ráun az ember és nem élvezi az ízét. Magyarországon kiváló minőségű ásványvizeket találunk, amelyekben nagyon sok olyan ásványi anyag van, amellyel akár mindenféle étrend kiegészítő tablettát is pótolhatunk. Az ásványvizekkel ásványi sókat is veszünk magunkhoz, és ezek valóban szomjoltók. – Mi a különbség az ásványvíz és a forrásvíz között? – Gyakorlatilag nincs köztük lényeges különbség. Mindkettő a természetben megtalálható, kommunális szennyeződéstől mentes, védett vízadó rétegből származó, eredendően tiszta vizet jelent. Meg kell nézni a címkén az oldott ásványi anyag tartalmat. Aki tudatosan táplálkozik, az arra is figyelemmel van, hogy milyen ásványi anyagokat fogyaszt. – Mire érdemes odafigyelni? – Lehetőleg alacsony nátriumtartalmú vizeket fogyasszunk. A magyar lakosságról amúgy is azt mondják, hogy a kelleténél több sót fogyaszt, ami magas vérnyomáshoz és egyéb betegségek kialakulásához vezet.

– A dobozos gyümölcslevek egészségesek? – A bennük található finom étkezési savak étvágygerjesztő vagy emésztést elősegítő hatással vannak a szervezetre. Mindemellett a bennük lévő gyümölcscukor vagy szőlőcukor olyan egyszerű cukor, amelyet a szervezet könnyen tud hasznosítani, ráadásul különféle vitaminokat is tartalmaznak. – Nem vesznek el a feldolgozás során? – A gyümölcs-alapanyag a feldolgozás során veszít a vitamintartalmából, de azért marad elegendő benne. Pontosan ezért nagy értéket jelentenek a frissen préselt gyümölcslevek a tartósítotthoz képest. – Miért szükséges eljárásoknak alávetni az ásványvizeket? – Maga az Ásványvíz Rendelet megengedi, hogy a természetből-, forrásból feltörő vagy fúrt kútból származó vizeken különféle olyan eljárásokat alkalmazzanak, amelyek nem változtatják meg a víz eredeti ásványianyag összetételét és mennyiségét.. Pl. ha egy víz kénes, kellemetlenül büdös (mint a Parádfürdőn található Csevice forrás vize), akkor sűrített levegővel beindíthatnak olyan oxidációs folyamatokat, amely kiűzi vagy megköti ezeket a kellemetlen mellékízeket okozó anyagokat a vízből. – Mekkora az ásványvizek természetes szénsavtartalma?

– Ez változó. Van olyan ásványvíz, amely természetes módon tartalmaz szénsavat. Az ásványvizek többsége azonban szénsavmentes, un. csendes víz. A magyar fogyasztók többsége a szénsavas ásványvizet preferálja. Az 1 g / liternél nagyobb szén-dioxid tartalmat érezzük érzékszervileg. Egy ásványvíz palackján a következőket olvashatjuk: szénsavmentes verzióban 0 g / liter, a csendes változatban 3 g / liter, míg a szénsavas ásványvizekben 6 g / liter szén-dioxid található. Ez természetes módon a legtöbb vízben nincs benne. Szaturálással kerül bele, azaz élelmiszeripari szén-dioxid gázt buborékoltatnak a vízbe, azt nyeletik el, hogy kellemesebb legyen az íze. – Pusztán az íz kedvéért történik mindez? – Nem teljesen. A szén-dioxidnak a zpalackozott ásványvíz eltarthatóságban is nagy szerepe van, hiszen az ásványvíz nem steril, tehát nem abszolút csíramentes víz. Természetes mikroflórával rendelkezik, amely savas közegben, a légköri nyomásnál magasabb nyomás értéken nem, vagy kevésbé szaporodik, azaz a víz nem tud megromlani. Frissebb, üdébb marad az a víz, amely széndioxidot tartalmaz. – Milyen kötelezettségei vannak a gyártónak az üdítőitalon szereplő címkével kapcsolatban? Mi az, amit kötelezően fel kell tüntetnie és mi az, amit illene, de senki nem teszi? – Elvileg a gyártó teljes körű kötelezettséget vállal a terméke iránt. Régebben az OÉTI (Országos Élelmezésügyi és Táplálkozástudományi Intézet) vizsgálta a termékeket, és a forgalomba hozatalhoz engedélyt adott. Ez megszűnt. Azóta a gyártó felelőssége, hogy mit juttat el a fogyasztóhoz. A feltüntetési kötelezettség mindarra vonatkozik, ami a fogyasztó egészségével összefügg. A megnevezésnek pontosan takarnia kell a palack tartalmát, minőségét, összetevőit. Fel kell tüntetnie azokat az adalékanyagokat, amelyeket a termékhez a jobb minőség vagy íz érdekében hozzáadtak. – Mit kell tudnunk az E-számmal ellátott adalékanyagokról? – A fogyasztóvédők gyakran küzdenek az E-számokkal jelölt adalékanyagok alkalmazása ellen, és talán lehet is alapja a dolognak, de azért ne felejtsük el, hogy minden adalékanyagot, így például a citromsavat is E-számmal jelölik. Több száz engedélyezett adalékanyagot használnak ma az üzemekben. Egy biztos: ezeket az anyagokat nagyon szigorúan ellenőrzik. A forgalomban lévő adalékanyagok az Egészségügyi Minisztérium pozitív szakvéleménye alapján az OÉTI- engedélyével kerülhettek a piacra. – Ellenőrzik a forgalomban lévő üdítőitalokat? – Igen, az Országos Élelmezésügyi és Táplálkozástudományi Intézet. Szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek, a fogyasztóvédők pedig mintákat vásárolnak a kereskedelmi forgalomból és bevizsgáltatják. Nem marad más, meg kell bíznunk a gyártókban – ameddig az ellenkezője ki nem derül.

Ezt már láttad?

Ajánlott tartalmak

Kapcsolódó cikkek