Egyiptomi sírokban meglehetősen gyakran bukkantak fel apró, madárhoz hasonló szobrocskák. Az analógia a régi korok régészei és egyéb szakértők számára olyannyira nyilvánvaló volt, hogy különösebben nem is gondolkoztak a kis tárgyak rendeltetéséről. Amit p
A talán legismertebb ilyen szobrocskára 1898-ban bukkantak a lépcsős piramisáról ismert Szakkara egyik sírjában. Korábban néhány hasonló látható volt a kairói Egyiptomi Múzeumban, de mostanában mintha kezdenének el-eltünedezni a gondosan védett tárolókból, feltehetően a raktárakba vonják vissza őket. A kutatók szerint erre azért van szükség, mert Däniken és társai jó ideje „egészségtelen” szenzációhajhászást művelnek a „madarak” körül. A szenzációhajhászás abban áll, hogy ezeket a szobrokat nem madaraknak tekintik, hanem az ókori emberek által készített repülőmodelleknek. A régészek szerint a feltételezés abszurd, és szinte bomlott elmére, de mindenképpen hiányos műveltségre vall, hiszen tudjuk, hogy az ókorban nem voltak repülőgépek! Däniken pedig azt állítja, hogy voltak – már sok ezer évvel korábban is! Éppen ezt bizonyítják ezek a sajátságos, és a régészek által teljes mértékben félreismert „madarak”. A legtöbbel csak az 1960-as, 70-es években kezdtek foglalkozni, de alapos okunk van feltételezni, hogy számos, különösen kisebb jelentőségű múzeumban akadnak még, amelyekre eddig ügyet sem vetett senki. Persze érdekes elgondolkodni azon, hogy míg az ugyanonnan, gyakran ugyanabból a sírból vagy romok alól származó, valóban madarat és csak azt ábrázoló kis faragások elég egyértelműek – például a fejükre kétoldalt madárszemet festettek -, addig a többi sokkal egyértelműbben jelez repülőgépet, hiszen úgynevezett hátsó vezérsíkja is van! Vagyis hátul, a farokrésznél egy függőleges sík mered fel, ami egyetlen madárra sem jellemző! Tudunk olyanról is – éppen a szakkarai a legjobb példa rá -, mely a belevésett felirat szerint Ámonnak, a levegő istenének „ajándéka”. Ettől persze még lehetne madárábrázolás is – ha nem meredezne ott az a fránya vezérsík, ami a mai gépeken vízszintes irányú kormányzásra szolgál, ennek segítségével kanyarodik a gép balra-jobbra. Az már biztos, hogy e modellek a tökéletes aerodinamikus elv szerint készültek. S ha már az egyiptomiaknál tartunk: az abüdoszi templomban a gazdagon díszített falrészletek között van egy, amelytől elállhat a lélegzete mindenkinek. Ez ugyanis egy modern helikoptert ábrázol! Igen, semmi kétség! A hieroglifák és egyéb képek között a falszakasz egyik felső részén egy majdnem pontosan olyan helikopter látható a levegőben, amilyenek ma is köröznek olykor a fejünk fölött. Apró különbségek persze akadnak. Ennek nincs lába vagy kereke, úgy tűnik, ha leszáll, a kabintest fekszik le a talajra. Hátul nem látni az ellennyomatékot adó kis függőleges légcsavart, a fenti nagy forgószárny viszont tökéletesen látható és pontosan olyan, mint a maiaké. A gép leginkább a huszadik század utolsó évtizedeiben használatos európai harci gépre, a brit WG 13-as, harci nevén Lynx többfedelű helikopterre emlékeztet. De igen hasonlatos az olasz A-108-as tengeralattjáró-elhárító könnyűhelikopterre is, ugyanis a gépek orrkiképzése, a felül elhelyezett hajtómű, valamint a gépek általános sziluettrajza feltűnően egyezik: különösen a nagyon előrenyúló és elöl elkeskenyedő, jellegzetes orr-rész miatt. A kép meghökkentő. De a kutatók még inkább meglepődhettek, amikor a dél-amerikai repülőgépleleteket megtalálták. Folytatjuk!
További érdekes cikkeket, olvasnivalót, játékot és ajánlót a Kiskegyed Horoszkóp Magazinban találsz. Keresd az újságárusoknál!