Mérgezett élelmiszerek az áruházakban

Nap mint nap látjuk, a legtöbben mégsem halljuk meg a hírek mélyén rejtőző valódi mondanivalót. Megcsömörlöttünk a sok rémhírtől és szenzációnak álcázott álinformációtól. Pedig több vagonnyi ólmozott pirospaprikát vontak be a piacról, az áruházakban kapható narancsok héja rákkeltő tartósítószereket tartalmaz… – csak hogy néhány valódi hírt említsünk az elmúlt évek élelmiszer-botrányaiból. Majd a televízióban megpróbálnak megnyugtatni bennünket – egy kis narancsevéstől senki nem lesz beteg. De vajon mekkora mennyiség szükséges ahhoz, hogy a rákos folyamatok sejtszinten megkezdődjenek? Mennyi idő lesz mindez? 5, 10, 15 év? Mikor fogjuk belátni, hogy a betegség valódi oka az élelmiszerek génmanipulációjának köszönhető? Kérdéseinkkel a magyarországi Greenpeace kampányfelelősét, Csáki Rolandot kerestük meg. – Milyen fő célkitűzései vannak a Greenpeace-nek az élelmiszeripar területén? – Alapvetően a génmódosítás és a vegyszerhasználat kérdéskörével foglalkozunk. Célunk, hogy az emberek minél biztonságosabb és természetesebb alapanyagokat vásárolhassanak, és ebbe sem a vegyszerek használata, sem a génmódosított élelmiszerek vásárlása nem fér bele. Ugyanis olyan termékeket vásárolunk, amelyekről nem tudjuk, milyen veszélyekkel járnak. A tudomány még nem szolgáltatott adatokat arról, hogy vajon biztonságos-e ezeket fogyasztani. - Mi a génmódosítás? – Génsebészeti beavatkozás a növény életébe, felépítésébe. Amíg a múltban keresztezéssel, oltással vagy nemesítéssel érték el, hogy javuljon egy növény termőképessége vagy vízfelvevő képessége, most gyakorlatilag megváltoztatják a génállományát. – Milyen célból teszik mindezt? – A célok sokfélék lehetnek. A legjellemzőbb jelen pillanatban például a kukoricánál vagy a szójánál a gyomírtó és a rovarirtószerrel szembeni ellenállóképesség növelése. Ezeket monokultúrában termesztik, tehát minden évben ugyanoda vetnek kukoricát. Nincs vetésforgó, tehát azon a területen elszaporodnak az adott területre és növényre szakosodott gyomok. Sajnos manapság ez ellen gyomírtó szerekkel védekeznek, de egy idő után már annyi kell, amely kipusztítaná magát a kukoricát is. Tehát kifejlesztik azt a fajta kukoricát vagy szóját, amely ellenáll ennek az egyébként rendkívül erős gyomírtó szernek. A másik módszer értelmében a kártevők ellen úgy védekeznek, hogy rovarírtó gént ültetnek a növénybe. Azaz a növény minden egyes sejtje mérget termel. Van olyan növény, amelybe például a skorpió mérgének a génjét ültették be. Arról azonban még senki nem végzett átfogó kutatásokat, hogy a rovarírtó szer, amely megtalálható a növény minden egyes sejtjében, vajon milyen veszélyekkel jár az emberi szervezetre. Mindez a termelőnek minden bizonnyal előnyt jelent, de a fogyasztónak annál nagyobb kockázatot.  – A génmanipuláció nyilván engedélyezett. – Nem. Magyarországon jelen pillanatban tilalom van életben az ilyen növények vetésére. Egyrészt azért, mert nincsenek tudományos kutatások arra nézve, hogy biztonságos-e ezeket fogyasztani, másrészt pedig nincsen felvevő piaca. Növények tekintetében Magyarország export piacain a génmódosított élelmiszereket nem vásárolják meg. Ezeket a magyar gazda nem tudná eladni, mivel Nyugat-Európa, ahová a magyar zöldség vagy gabonaexport nagy része kerül, kizárná. A nyugateurópai fogyasztók ugyanis nem hajlandók olyan élelmiszereket megvenni, amelyben génmódosított összetevő van. – Kinek áll érdekében a génmodosítás? – Ez egy ördögi kör. Néhány – korábban növényvédő szert gyártó -nagyvállalat kifejlesztette ezeket a génmódosított vetőmagokat. Ezeket a saját, egyébként jó minőségű növényvédőszerével együtt árulja egy csomagban. Ha egyszer eladta egy gazdának, akkor a gazda nem tud többé kikerülni ebből a körből. Mert ez egy csomag. A génmódosított vetőmaggal együtt viszont csak azt a növényvédő szert használhatja, amelyet a gyártótól kapott. Ráadásul értékesíteni sem tudja, mert szűk a felvevőpiac, tehát azt is majd csak a gyártón keresztül tudja megtenni. Így válik a gazda a vetőmaggyártó rabszolgájává. – A felvevőpiac honnan tudja, hogy mit vesz? – Minden növényhez tartozik egy „útlevél”, egyfajta követési rendszer. Amikor értékesítik, adnak vele egy igazolást, amelyben szerepel, hogy alkalmaztak-e növényvédő szereket vagy génmódosított-e a vetőmag. Ez fontos, mert a boltban, amikor a vevő vásárol, tudnia kell, hogy ez biozöldség, hagyományos zöldség vagy üvegházi zöldség. – Milyen génmódosított zöldségekkel találkozhatunk? – Elsősorban a kukorica és a szója van kitéve a génmódosítás veszélyének. Ma már sajnos a világ szójatermelésének nagyjából 80%-a génmódosított. Márpedig tudjuk, hogy a szója a margarintól kezdve a virslin át szinte mindenféle feldolgozott alapanyagban megtalálható. – Alapanyagként azonban nem tüntetik fel, hogy a felhasznált szója génmódosításon esett át. – Az a szabály, hogy minden egyes élelmiszer esetében, ha a 0,9 % – ot meghaladja a génmódosított összetevők részaránya, akkor ezt fel kell tüntetni. Ebből az következik, hogy Magyarországon is sok élelmiszernek a címkéjén ott kellene szerepelnie mindennek. A valóságban azonban ez nincs így. A termelők szabotálják az információt, mert a vevő nem venné meg a terméküket, a hatóságok pedig nem foglalkoznak ezzel. – Milyen hatóságnak lenne ez a feladata? – Az Élelmiszerbiztonsági Hatóságoknak: a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnek, az OÉTI-nek, és mindazon szerveknek, amelyek az élelmiszerekkel kapcsolatos kérdésekre jogosultak.– Mit tehet a fogyasztó? – Egyrészt ellenőrzött termékeket vásárol. A legnagyobb biztonságot az jelenti, ha valaki bioélelmiszereket vásárol. A bioélelmiszerek két legfontosabb ismérve ugyanis, hogy génmódosítástól és mesterséges növényvédő- illetve rovarírtószertől mentesek. Sőt, mielőtt egy gazda biotermelésbe fog, előtte a talaját is be kell vizsgáltatnia, nehogy véletlenül kiderüljön, hogy 5-10 évvel ezelőtt olyan vegyszereket használtak azon a területen, amely maradéka még mindig megtalálható a talajban, mert azt felszívhatja a növény. Ezekre léteznek már márkavédjegyek. (Ilyen pl. a Biokontroll Magyarországon). – A bioélelmiszerek sokkal drágábbak, mint a hagyományosak. – Nem feltétlenül. Ha az ember okosan vásárol, nyilván egy kis ártöbblettel meg lehet ezeket vásárolni, illetve ki kellene használni azt, ami a múltban nagyon jól működött. A kiskereskedelmi rendszert. Mindenkinek van ismerőse, rokona vidéken, illetve beszerezhetők ezek a termékek. Mára azonban az emberek megszokták a kényelmet. Ha paradicsom kell, bemennek a boltba, és megveszik anélkül, hogy elgondolkodnának, hogy valóban paradicsomot vettek-e vagy egy nagy adag növényvédőszert. – Mi a helyzet a déli gyümölcsökkel? – A déli gyümölcsöket éréslassító vegyszerekkel kezelik, hogy a hosszú hajóutak alatt ne romoljanak meg, és csak később, a boltban legyenek szép kívánatosak. Európában élünk, ezért elsősorban azokra a gyümölcsökre kellene összpontosítanunk, amelyeket itt, helyben beszerezhetünk. Ezek egyszerűen olcsóbbak, hiszen nem kell őket szállítani, másfelől sokkal könnyebb őket környezetbarát módon megtermelni.

– Télen kissé korlátozott a hazai gyümölcsválaszték. – Elfelejtjük, hogy almát, és szinte minden gyümölcsöt el lehet tenni télire. De zöldségeket is. És a lekvárokat, befőtteket sem szabad elfelejteni, mint téli C-vitamin forrásokat. – A honlapjukon salátákon található gombaölő szerekről is szó esik. – Bevizsgáltattunk hat vagy hét különböző magyarországi boltból származó, összesen tíz, különböző termelőtől eredő fejes salátát. Ez tavasszal történt, amikor még nincsen szabadföldi saláta. Szinte mindben találtunk növényvédőszereket, és voltak olyanok közöttük, amelyekben jelentős mértékben meghaladták az összetevők az egészségügyi határértéket. Fontos lenne, hogy az emberek úgy gondolkozzanak, hogy ha az egészségük érdekében vásárolnak zöldséget, akkor abban ne legyenek potenciálisan rákkeltő vagy allergén összetevők. – Milyen minőségű az olcsó csirke, amelyet megvásárolhatunk a nagy bevásárlóközpontok polcain? – Elmondok egy nagyon tanulságos tanmesét. Valahol Dél-Amerikában egy hajóra berámolnak rengeteg tojást. A hajó gyakorlatilag úszó keltető, csirke-nevelde. Mire Amszterdamban kiköt, mirelit csirke csomagokat tesznek ki a partra. A mai, modern hajók 2-3 hét alatt megteszik ezt a távolságot. Ennyi idő alatt nem nőnek meg a csirkék (hiszen amúgy néhány hónapos korukban vágják le a szárnyasokat), ezért a köztes időt úgy gyorsítják fel, hogy növekedési hormonnal kezelik őket, így elérik a vágósúlyukat. Az állati növekedési hormonok pedig hatással vannak az emberi szervezetre. Ennek egyik következménye az Egyesült Államokban mutatkozó kóros elhízás, amely csak részben köszönhető az igen népszerű „hamburger kultúrának”. A másik nagyon fontos ok az, hogy az USA-ban viszonylag szabadon lehet hormonnal kezelni a különböző állatokat, amelyeket utána értékesítenek, vagyis megesznek. – Hogyan lehet elkerülni az ilyen termékeket? – Meg kell próbálni elsősorban magyar termékeket vásárolni. A hormonkezelési technológia beruházás-igényes, és az állattartó telepek nincsenek erre felkészülve. Gyakorlatilag Magyarországon nincs pénzük erre a gazdáknak. – A tengeri halak egészségesebbek? – Ma már a tengerek sem mentesek a szennyezésektől. Sokan ostorozzák például Norvégiát és Japánt a bálnahús fogyasztásért. A norvég tengereken halászott bálnákat Japánban nem lehet eladni, mert a húsukban olyan mennyiségű rákkeltő vegyi anyag található, amely nem felel meg az ottani egészségügyi normáknak. Ez csak egy példa arra, hogy sajnos ma már a tengereink sem olyan tiszták. A 80-as években ugyanis több tízezer tonnányi nukleáris hulladékot temettek el a nemzetközi vizeken. Ugyanez igaz a veszélyes olajipari hulladékokra is. Ezért a tengeri hal önmagában nem jelent védettséget, viszont ezzel megint hozzájárulunk ahhoz, hogy túlhalásszák a világ tengereit. – Milyen segítséget tudnak nyújtani Önök a fogyasztóknak? – Az Internetről letölthető a génmódosított élelmiszerekről szóló tájékoztatónk, de el lehet kérni tőlünk postán is. Ebben fel vannak sorolva azok a gyártók és termékek is, amelyek gyártói garantálják, hogy az ő termékeik GM-mentesek, illetve fel van sorolva a másik oldal is, akik nem garantálják mindezt.   További információ, letölthető tájékoztatók, fotók: Greenpeace 1021 Budapest Tárogató út 40. Tel: ++36-1-392 7663 Fax: ++36-1-200 8484 Email: info@greenpeace.hu Internet: www.greenpeace.hu és www.rainbow-cafe.net