Íriszdiagnosztika: szemünk titkai

Az iridológia vagy más néven íriszdiagnosztika nem mai tudomány. A szem szivárványhártyájának megfigyelésén alapuló vizsgálati rendszer több ezer éves múltra tekint vissza, és több európai országban - így hazánkban is -, sikeresen és egyre szélesebb körben alkalmazzák. Azt mondják, a szem a lélek tükre. Az iridológiai vizsgálatok szerint azonban még annál is több, hiszen az íriszen megtalálható az egész testünk, azaz szerveink pontos lenyomata. Ha valamelyik szervünk megbetegszik, az íriszen azonnal megjelenik egy arra utaló pötty, pigmentfolt vagy elváltozás. Szivárványhártyánk ezzel együtt sokkal korábban észleli a bajt, mint mi magunk, ugyanis megmutatja azokat a betegségeket, amelyek tüneteinek megjelenésére esetleg évekig „várnunk” kellene, illetve azokat is, amelyekre egyszerűen csak genetikailag hajlamunk van. Éppen ezért az íriszdiagnosztika megbízható prevenciós, azaz betegségmegelőző módszer. Arra figyelmeztet minket, hogy figyeljünk oda testünk legapróbb rezdüléseire is annak érdekében, hogy a későbbiekben gondtalanul és egészségesen élhessünk.  Az íriszdiagnosztikáról Pányi István és Lóczi Márta természetgyógyászokkal beszélgettünk.

– Mit kelll tudni az íriszdiagnosztikai vizsgálatról? Lóczi Márta - Kizárólag íriszdiagnosztikából vagy egyetlen módszerből ítélni nem túl szerencsés dolog, mivel minden vizsgálatnak megvannak a maga korlátai. Éppen ezért egy komplex állapotfelmérés részeként készítjük el az íriszfotót. Az állapotfelmérés egyéb részei többek között a talpreflexológia-felmérés, auradiagnosztika, radiesztézia-felmérés, elektroakkupunktúrás mérés, vérnyomás- és vércukormérés. Mindez kiegészíthető még a lelki egészség mérésével és egy arjuvedikus testtípus teszttel. Egymástól függetlenül elkészítjük az értékeléseket, és az összevágó problémákat a listán hagyjuk. Az elemzés keretében felteszünk a vendégnek néhány erre vonatkozó kérdést. Találkozott-e ilyen jellegű panaszokkal, vannak-e problémái? Pozitív válasz esetén felhívjuk a figyelmét arra, hogy hogyan lehet ezen segíteni. Ha semmi erre utaló jelzést nem kapunk, akkor nem kell vele foglalkoznunk, a szervezet magától le fogja ezt a betegséget győzni. Pányi István - Ha valamely vizsgálat során olyan jelzés találunk, amely csak az íriszen, a talpon vagy csak az egyik vizsgálati módszerben van jelen, azt kiejtjük. Esetleg annyit elmondunk a vendégnek, hogy erre figyeljen oda, mert esetleg valamilyen hajlama van az adott betegségre. – Azért nem beszélnek ezekről a „kevésbé fontos” jelzésekről, hogy az agy ne teremtse meg magának a tüneteket? Pányi István – Pontosan. Az agyunk hihetetlen dolgokra képes. Ha egy laza hipnotikus állapotban azt mondom önnek, hogy egy izzó vasgolyót teszek a kezébe, és utána hipnózis alatt egy szobahőmérsékletű vasgolyót teszek a tenyerébe a következő fog történni. Eltorzul az arca és szinte azonnal eldobja a golyót. Miután visszahozzuk az ébrenléti szinte, el fogja mondani, hogy érezte az égett bőr szagát és a fájdalmat, ami az égéssel együtt jár. Tehát az agy ugyanazokat az impulzusokat küldi ki, mintha tényleg egy felhevített golyót fogott volna a kezébe. A slusszpoén ezek után az lesz, hogy miután mindenki jót nevet az egészen, megjelennek a vízhólyagok a tenyerén. Az agyunk elhiszi, amit mondunk, ezért nem szabad játszani azzal, hogy gyors ítéletet mondjunk arról, amit például szabad szemmel látunk az íriszen. Akármennyire is nem veszi valaki komolyan, azért játszik a gondolattal. Mi van, ha ilyen vagy olyan bajom van? Ezért van az, hogy elcserélnek leleteket… – … és belehal a beteg. Pányi István – Igen. Az agy meghívja a betegséghez kapcsolódó tüneteket. Ez az agykontroll lényege, csak ugye fordított változatban. Ha folyamatosan arra gondolunk, hogy a beteg testrész egészséges, színben, formában és sejtek állagában egészséges, akkor egy idő után meggyógyulunk.

– Hogyan történik az írisz értékelése? Mit néznek az íriszen? Pányi István – Az elemzés rendkívül összetett. Van egy sablonunk, amelyet ráteszünk a fotóra. Ez különböző szektorokra osztja a szemet. Az egyes szektorokban láthatóak az írisztérképen szereplő szervek. Megnézzük azt, hogy milyen színbéli eltérések vannak az íriszen. A legtöbb betegség, így például a gyulladás rendszerint piros színnel jelenik meg az íriszen. A máj problémái barna színűek. Az egyes jelzések többféle módon, pöttyök, pigmentek, lakunák formájában láthatók. Ha valahol gyulladás van, az nem az egész szervet, hanem csak a szerv egy kis területét érinti. Ezenkívül a strómaszálak is el tudnak mozdulni, ez is jelentéssel bírhat. Megvizsgáljuk, hogy az adaptációs gyűrű milyen széles. Ez a gyomor és a bélrendszer állapotát mutatja. Meg kell nézni a szemfehérje területét is. Ebből többek között a sav-bázis egyensúly felborulását vagy például cukorbetegségre való hajlamot láthatunk. Lóczi Márta – Az íriszfotó eleve óriási nagyításban készül, és István még ezt is nagyítóval szokta megnézni. Annyira kicsi pontokról beszélünk, hogy ezt szabad szemmel, szemkontaktusból lehetetlenség megmondani. – Számít, hogy valakinek kék, zöld, szürke vagy barna a szeme? Pányi István – A kevert és a sötét színeket nem mondjuk tiszta szemnek. A legtisztább, legértékelhetőbb a kék szem. Laikusok azt gondolják, hogy csak 2-3 színű szem létezik: barna kék és zöld, pedig az egészen sötét, szinte feketébe hajló színtől a világoskék szemig legalább 5-6 markáns színárnyalat van, amivel gyakran találkozunk.   – A pupilla állapotából is meg tudnak valamit mondani? Pányi István – Az íriszfotó elkészítését megelőzően minden esetben megnézzük a pupilla fényre való reakcióját. Ez azért fontos, mert ha a pupilla nem reagál a fényre, az számos betegség forrása lehet. Például a kábítószeresek és az alkoholisták pupillája nem – vagy csak nagyon lassan – szűkül be. – Mi az, ami azonnal látszik egy íriszen? Pányi István – Vannak betegségek, amelyek azonnal láthatóak. Ilyenek az emésztési szervrendszer problémái, a diabétesz vagy a stressz. Az összes többi jelzést meg kell vizsgálni. Ezt a célt szolgálja a fotó, mint egy dokumentum. Elkészítjük a fényképet, elvégezzük a többi vizsgálatot, majd egy hét múlva az eredményeket dokumentáljuk és megbeszéljük a teendőket. Elmondjuk, hogy milyen életmódváltozásokra van szüksége a továbbiakban ahhoz, hogy az íriszen lévő jelzések eltűnjenek. A következő alkalommal megnézzük, hogy mennyire volt hatékony a terápia, mennyire vette komolyan azt, amit elmondtunk neki, mennyire történt meg ténylegesen az életmódváltás, tehát nem tudja sem önmagát, sem a vizsgáló csoportot becsapni.– Mennyi idő kell ahhoz, hogy az íriszen látható foltok eltűnjenek vagy elhalványodjanak? Pányi István – Néhány év. Ha az ember változtat az életmódján, a jelzések elhalványodnak, amiből már látható, hogy a folyamat elindult. Teljesen semmi nem tűnik el, hiszen 15-20 éves problémákat is lehet utólag észlelni az íriszen. – A gyerekeknek még teljesen tiszta az íriszük? Pányi István – Nem. Vannak örökletes betegségek. Általában a szülőknél komoly problémát okozó szervi rendellenességek a gyerek íriszében is megjelennek – hajlamként. A két jelzést természetesen meg lehet különböztetni egymástól. – Milyen hajlamokról beszélünk? Pányi István – Például a szívbetegség nagyon sok formája látható az íriszen. Ilyenkor annyit kell elmondani, hogy menjen el EKG-re, esetleg terheléses vizsgálatra, éljen egészségesen. Így könnyebb helyzetben lesz, mivel tudja, hogy mire kell figyelnie.

– Akaratlanul is nézik az emberek íriszét? Arra gondolok, amikor civil emberként például vendégségbe mennek. Pányi István – Az első időkben, amikor elkezdtünk az íriszdiagnosztikával foglalkozni, akkor mindketten óhatatlanul beleestünk ebbe a csapdába. Ma már csak akkor nézzük az emberek íriszét, ha kérik, és ha valamit meg szeretnénk tudni róluk. A barátainknál, ha kiszúrok valamit, esetleg valamilyen vizsgálóeszközzel megnézem. Elhamarkodottan azonban nem nyilatkozom. Ilyenkor csak annyit mondok, hogy nézzen be hozzánk egy állapotfelmérésre. – Milyen szinten fedik ezek a vizsgálati módszerek a hagyományos orvosi vizsgálatokon kimutatott eredményeket? Van-e valami veszélye annak, hogy esetleg nem pontosan diagnosztizálnak egy betegséget? Lóczi Márta – A vizsgálatot ugyan íriszdiagnosztikának hívják, de mi, természetgyógyászok soha nem diagnosztizálunk. Egyrészt nem szabad, másrészt nem ültethetünk el betegség-képet a vendégben. Tanácsokat adunk, terápiákat és kezeléseket javasolunk. Gyakorlatilag az értékelések során soha nem hangzik el az például, hogy valakinek gyomorhurutja van. Az hangzik el, hogy milyen táplálkozást kell folytatnia, milyen gyógyteákat kell fogyasztania, hogyan és milyen zene mellett relaxáljon. Javasoljuk, hogy menjen el úszni, kirándulni, biciklizni, stb. Látjuk a panaszokat, látjuk, hogy a szervezetben milyen változások zajlanak le, és nekünk ezt kell kezelnünk, egységesen. – Milyen betegségeket előznek meg a leghatékonyabban? Pányi István – A mozgásszervi és a pszichés megbetegedéseket.  – Magyarországon mennyire elterjedt az íriszdiagnosztika? Pányi István – Magyarországon nem nagyon ismerik és fogadják el ezt a módszert. Amíg nálunk arról beszélnek, hogy jó-e, kell-e, mennyire hatékony az íriszdiagnosztika, addig például Németországban iridológiai osztályok működnek. Vagy hogy egy másik példát említsek: ma már az orosz egyetemeken nem lehet valaki orvos, ha nem vizsgázott le írisz-diagnosztikából. – Kinek a nevéhez fűződik az írisz feltérképezése?

Pányi István – Egy magyar orvoshoz, dr. Péczely Ignáchoz. A történet 1838-ba nyúlik vissza. Péczely doktor egy faágak közé beszorult baglyot próbált kimenekíteni. Ahogy a bagoly lábát igyekezett kihúzni, az eltört. (A bagolyról tudni kell, hogy olyan állat, amely szemkontaktust tart.) Abban a pillanatban egy hasadék jelent meg a bagoly szivárványhártyájának alsó részén. Ezt követően Péczely doktor megfigyelte, hogy a kórházban, az egyes osztályokon azonos típusú betegségben küszködők íriszében hasonló lenyomatok vannak. Több évtizedes kutatómunka után megalkotta az első önálló írisztérképét, amely az óralapon megjelenő számokhoz hasonlóan mutatta az egyes szerveket. Nem volt 100%-os pontosságú, de alapnak mindenképpen megfelelt. Bemutatta az akkori orvostudomány fő képviselőinek itthon, majd külföldön is járt a felfedezésével (1873-ban A szivárványhártyáról, majd 1880-ban Felfedezések  a természetes orvosi tudomány terén címmel publikálta a műveit), de ahogy az lenni szokott, Magyarországon nem, viszont nagyon sok más országban elfogadták az elméletét. Nálunk a felfedezésén alapuló íriszdiagnosztika azóta sem kapta meg azt a rangot és elismerést, amit megérdemelne. – Az amerikaiak néhány éve azonosításra használják az íriszfotót. Melyek azok a jegyek, amelyek nem változnak? Lóczi Márta – Az írisz szöveti állománya elég sokrétű és sokszínű, de állandó. Míg a foltok, pontok, egyebek megváltoznak, ezek a jellegzetességek megmaradnak. – Az íriszen keresztül „vissza” lehet hatni a szerveinkre? Pányi István – Igen. Néhány éve egy kísérletet folytatnak arról, hogy miképpen hat az adott szervekre, ha az íriszen lézerrel néhány pontot stimulálnak. Az eredmények nagyon jók. A kísérlet már túl van a bizonyítási eljáráson, ez azt jelenti, hogy a szervet ért inger azonnal hat. Jelenleg a stimulálás erősségét vizsgálják. – Milyen gyakran érdemes íriszfotót csináltatni? Pányi István – Évente. Abból már látható, hogy milyen változások történtek a szervezetben. – Mi volt eddig a legemlékezetesebb esetük? Lóczi Márta– Volt egy komoly hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő vendégünk, aki azt mondta, nem érez semmilyen tünetet, úgyhogy köszöni szépen a vizsgálatot, de sajnos nem nagyon hiszi el. Másfél hónappal később visszajött, és elmesélte, hogy nem hagyta nyugodni a gondolat, ezért kivizsgáltatta magát. Megállapították, hogy kezdeti stádiumban ugyan, de hasnyálmirigy-gyulladása van, és kezelni kezdték. Mivel nem volt annyira előrehaladott állapotban, hogy komoly problémát okozzon, a beteg hamar meggyógyult. Ekkor jött vissza hozzánk, hogy elmesélje a történteket, és arra kért minket, hogy segítsünk változtatni az életmódján.  – Csak természetes gyógymódokat javasolnak? Pányi István – Igen. Nagyon gyógyszerellenesek vagyunk. 15-16 éve nem vettem be semmilyen gyógyszert. Sosem vagyok beteg, de ha mégis elkap például egy influenza járvány vagy megfázom, általában 2-3 nap alatt kijövök belőle. Ezzel szemben mások egy hétig fekszenek, beszednek 2-3 féle antibiotikumot, majd érdekes módon egy hónap múlva újra betegek, mert annyire legyengítették a szervezetüket a gyógyszerekkel. Mára az egész világon elterjedt, hogy egy betegséghez egy bizonyos gyógyszer párosul, és ezzel felborult az évezredek óta működő klasszikus gyógyítás – szemben például a kínai orvoslással. Lóczi Márta – Míg Magyarországon az emberek, műtétek és gyógyszerek után kapják az orvosok a pénzt, addig Kínában ez pont fordítva van. Az orvost ott azért fizetik, ha nincs betege. Ha van betege, azt levonják a pénzéből, hiszen akkor nem jól végzi a munkáját.