Mindenki ismeri a békülésre utaló Szívjuk el a békepipát!- kifejezést. A mondás Amerika őslakosai, az indiánok törzsi szertartásai nyomán született.
A szent kalumetek, vagyis a békepipák speciális kőből és fából készült díszes eszközök voltak, a bizalom, a béke és a fohász eszközei. A szertartásokon a pipa füstje, amelyet a négy égtáj valamint a föld és az ég felé fújtak, a természetet és a benne élő embereket jelképezte. A betű=szám rejtvényben megfejtheti, mit értek el ezzel a rituáléval. Már a díszes pipafej alapanyagának, a különleges, vörös színű, zsíros tapintású kőnek is különleges legendája van. Keletkezéséről több legenda született. Egyikük szerint hajdanán a négy égtáj felől négy teknősbéka zúdított esőt a földre. A hatalmas özönvíz mindent elpusztított, a menekülők egy nagy prérire menekültek olyan közel egymáshoz, hogy szinte élő falat alkottak. Így érte őket a halál, csupán egyetlen szűz menekült meg, akit egy sas repített a hegytetőre. Később ettől a sastól ikrei születtek, akik újra benépesítették a földet. A halottak kővé váltak, és a testükből lett a szent kő, amelyet az indiánok vére festett pirosra.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
