Miért a nyuszi tojja a hímes tojást? Mi a locsolás értelme? Miért eszünk sonkát húsvét vasárnap? Összegyűjtöttük a legjellemzőbb szokásokat és azok magyarázatát.
A húsvét a keresztény egyház legfontosabb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az ünnepre, a mai napig, nagyvárosban és falunk is, számos szokással készülünk.
Hímes tojás
A tojás a születés, a termékenység legősibb jelképe, a keresztények számára a feltámadást is jelképezi. Voltak kultúrák, amelyekben a halott mellé tojást tettek a sírba, hogy azzal rendezze a túlvilágon az adósságait.
A középkori keresztények a böjt ideje alatt nem ettek tojást, viszont a tyúkok szorgalmasan tojtak, így húsvétra sok gyűlt fel, amit meg kellett enni, ezért került az ünnepi étlapra olyan sok tojás. Egy középkori hiedelem szerint nagypénteken feltört tojást egy pohár vízbe kell csurgatni, mert az így elkapott forma elárulja, hogy milyen aratásra számíthattak.
A húsvéti tojás elrejtésének és megkeresésnek szokása a 17. századig nyúlik vissza. A hímestojás-készítés hagyománya Ukrajnából ered, ahol színes tojásokkal hódoltak a napnak a tavasz ünnepén.
A nyugati világban a hagyományos tojásszín a piros, Krisztus vérének és az életnek a színe, emellett a vörösnek mágikus bajelhárító, védő erőt is tulajdonítottak a régiek. Eleinte csak egyszínűek voltak a festett tojások, később karcolással, majd viasszal mintákat is rajzoltak rájuk. A minták tájegységenként változtak, a keresztény szimbólumok mellett találhatunk virágokat és gyümölcsöket is. A fiúk sok helyen amulettként megőrizték a locsolásért kapott hímes tojásokat.
A tojásfestés, a tojásírás, és a tojáskarcolás tudományát a hozzáértők minden évben igyekeznek átadni a fiatal generációnak. Somogy megyében, Szennán, a mintákat forró, olvasztott viasszal, fanyelű írókával rajzolják a tojásokra, míg a Tolna megyei Váralján a főtt tojásokat hagymahéjjal színezik.
Locsolás
Húsvéthétfő reggelén kisiúk és fiatal férfiak indulnak el, hogy illatos kölnit spricceljenek a környékbeli asszonyokra. Vannak, akik nem kedvelik ezt az ősi hagyományt, őket azzal vigasztaljuk, hogy ükanyáink sokkal rosszabbul jártak, nekik a parfüm helyett egy nagy vödör víz jutott. Egyes tájegységeken a húsvéthétfő neve vízbevető hétfő, ami jelzi, hogy az ott élő lányokat bizony vízbe dobták aznap reggel. Ráadásul néhány magyarországi faluban a locsolás helyett megvesszőzték húsvéthétfőn a lányokat.
A locsolás nem más, mint egy jelképes termékenységi varázslat és rituális tisztítás. A régiek úgy gondolták, hogy a hajnali hideg vizes locsolás lemossa a lányokról a testi-lelki tisztátalanságokat, s így kívül-belül megszépülnek.
A húsvét hétfőre eső szokást többnyire a mai napig mindenhol megtartják. Ezt követően a fiúk festett tojásokat és húsvéti ételeket, italokat kaptak, manapság azonban inkább aprópénz, és csokoládéból készült tojás a locsoló jutalma. A víz helyett a nagyvárosokra inkább a parfüm jellemző, de a mondókákat sok helyütt ma is őrzik.
Sonka
Régen sokkal szigorúbban betartották a böjtöt a hívők, mint manapság. A húsvétot megelőző nagyböjt ideje alatt tilos húst és tojást enni. Ennek az időszaknak a végét jelzi a vasárnapi – bvagy egyes háztartásokban a nagyszombati körmenet utáni – sonkavacsora. Egyébként a hús-vét kifejezés is utal arra, hogy végre húst vehetünk magunkhoz.
Bárány
A húsvéti bárány eredetét a Bibliában kereshetjük, az Ótestamentum szerint az Egyiptomból való szabadulás előtt a zsidóknak egyéves bárányt kellett áldozniuk, és ennek a vérével bekenniük az ajtófélfát, mert a halál angyala csak az így megjelölt házakban hagyta életben az elsőszülötteket. A fáraó gyermeke is meghalt, ezért engedte el a zsidó népet, hogy új hazát keressenek, ennek a szabadulásnak az emléke a Pészah, azaz a zsidó húsvét. Az Újtestamentumban pedig Jézus Krisztus jelképe a bárány.
Nyúl
A húsvéti nyúl a termékenység szimbóluma, ugyanúgy mint a tojás. A germánok a tavasz és a termékenység istenét, Osterát mindig nyúl alakban ábrázolták, pont úgy, ahogy a görögök Aphroditét, aki nemcsak a szerelem, de a termékenység istennője is. A biológiai magyarázat kézenfekvő: a nyúl nagyon gyorsan szaporodik, egy nőstény évente 20 kicsit is világra hozhat.
De miért is hoz a húsvéti nyúl tojást? Erre többféle magyarázat létezik. Az egyik szerint ennek az oka, hogy a két egymástól független húsvéti motívum egyszer csak elkezdett összekapcsolódni. Néhány tudós szerint egy germán mondában az alvilág istennője megharagudott a nyúlra, aki addig madár volt, de az istennő haragjában négylábú mókás élőlénnyé változtatta. Egy másik elmélet szerint csupán félrehallásról van szó: egyes német területeken gyöngytyúkot és tojást adnak ajándékba húsvétkor, a félreértés pedig abból eredhet, hogy a gyöngytyúk nevét (Hasel) tévesen nyúlnak(Hase) értették. Mindenesetre a hímes tojást hordozó nyúl legendája szinte már az egész világon elterjedt.
Körmenetek
A húsvétvasárnapot megelőző Virágvasárnapon Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg az egyház a barkaszentelő körmenettel. A szentelt barkát a menet után sokan megőrizték, ezzel védték házukat a villámcsapástól, a tűzvésztől és a jégesőtől. Ezen a napon állították fel a kiszét, a menyecskeruhába öltöztetett szalmabábot, melyet aztán a falu végén elégettek vagy a vízbe dobtak. A hiedelem szerint ezzel a szokással elűzték a faluból a halált, a betegséget és a kemény telet.
A másik, a katolikusoknál szokásos feltámadási körmenet pedig, a böjti időszakot lezáró nagyszombati szentmise utáni ünnepélyes oltári szentség körbehordozás a templomkertben – de kisebb településeken a főutcán is végigvonul ilyenkor a papokból, ministránsokból és a gyülekezetből álló menet. A legtöbb házban ezt követően ülik a húsvéti vacsorát.
Tojásfa
A barka helyettesíti nálunk a pálmaágat, amivel a Jeruzsálembe bevonuló Jézust üdvözölte a nép. A hagyomány szerint a barkát „magában”, csokorba összefogva is kiállítják a lakásban az ünnep alkalmából, de sok helyen tojásfát készítenek belőle. Az ágakat egy vázába állítják, és különböző hímes tojásokkal díszítik őket.