A növények segítségével való gyógyítás tudománya jóformán egyidős az emberiséggel.
Az ókori egyiptomi, görög és arab gyógynövénykultúra alapjait vette át később a kereszténység, és a szerzetesek által művelt kolostori kertek vezető szerepet játszottak Európa egészségügyi ellátásában.
Görög eredetű szakkifejezéssel fitoterápiának nevezzük a növényi anyagokkal végzett gyógykezelést. A jótékony hatású növényeket teaként, tinktúraként, illóolajként vagy kenőcsként dolgozzák fel. De nemcsak a gyógyítás és az egészségmegőrzés területén találkozhatunk gyógynövényekkel, hiszen mindennapi életünknek is nélkülözhetetlen szereplői. Fontos alapanyagok a kozmetikai iparban, de ugyanúgy megtalálhatók a konyhában, hiszen közismert fűszereink szinte mindegyike gyógynövény.
A helyes elkészítési mód
Ha növények segítségével szeretnénk gyógyulni, a legkézenfekvőbb megoldás gyógyteák készítése. Megkülönböztetünk egy összetevőből álló teákat és többkomponensű keverékeket. Ezek kizárólag az adott növényt, illetve növényeket tartalmazzák, míg az úgynevezett élvezeti gyógyteákba kerülhet aroma is, vagy például gyümölcsdarabkák és egyéb ízesítőanyagok.
Annak érdekében, hogy a készítmény valóban terápiás hatású legyen, be kell tartanunk néhány lényeges szabályt. Nem mindegy például, hogyan készítjük el az adott teát, hiszen van olyan növény, amit hosszan kell főzni (gyökerek, kérgek), de olyan is, amely forró víz hatására elveszíti gyógyerejét, ezért csak áztatni szabad (például a csipkebogyó). Az adagolási mennyiség általában hasonló, egy csésze vízhez (2-3 dl) egy evőkanál (2-4 dkg) tea szükséges.
Árthat-e a gyógytea?
Természetesek, többnyire nincsenek káros mellékhatásaik, és számos betegséget meggyógyítanak. Azonban nem véletlen, hogy már a régi időkben is az ezzel foglalkozó szerzetesek, javasasszonyok és füvesemberek készítették a teakeverékeket, tinktúrákat. Sok esetben ugyanis nem mindegy, mikor, mennyit és hogyan fogyasztunk belőlük.
Aki krónikus betegségben szenved, az beszéljen az orvosával, mielőtt kúrába kezd, hiszen a gyógytea fokozhatja az amúgy is szedett gyógyszer hatását, esetleg felerősítheti egy másik betegség tüneteit.
Semmiképpen ne akarjunk egy gyógyszerre „ráerősíteni” a hasonló célra javasolt teakeverékkel. Látványosan megszenvedhetjük például, ha székrekedésre a hashajtó tabletta mellett pitypang-, szenna- vagy rebarbarateát iszunk, a nyugtatószerek mellé fogyasztott orbáncfűtea pedig az érzékenyebb embereknél súlyos pszichés zavarokat is okozhat.
Mindemellett azonban a gyógynövények általában szelíd, ártalmatlan, mégis hatásos gyógyítók, melyekkel a legtöbb esetben jobban járunk, mint a felelőtlenül bekapkodott pirulákkal.
Készítsen kenőcsöt!
Remek bőrápoló, gyógyító kenőcsöt készíthetünk például a körömvirágból, vagy a kamillából. Ehhez egy serpenyőben hevítsünk fel 250 gramm tiszta sertészsírt és szórjunk bele 5 evőkanálnyi körömvirágot vagy kamillát (levelet, virágot és szárat), hagyjuk egyszer felhabzani, keverjük alaposan össze, és vegyük le a serpenyőt a tűzhelyről. Lefedve hagyjuk állni egy éjszakán keresztül. Másnap passzírozzuk át egy tiszta vászonkendőn a keveréket, a virágot, levelet és szárat préseljük ki, és az így nyert kenőcsöt töltsük zárható üvegekbe.