„Az vagy, amit megeszel.” – a mondás híven tükrözi a tényt: egészségünk szempontjából döntő jelentőségű, hogy a számunkra megfelelő, egészséges táplálékot fogyasszuk.
A TAO nyolc alapkövéről szóló cikkben „Egészséges vagyok, mégsem érzem jól magamat a bőrömben!” röviden felsoroltam a taoista egészség-modell nyolc alkotóelemét. Ebben a cikkben a harmadik alapkőről, a táplálkozásról és a táplálékokról esik szó.
Az emberi energia-felvétel két alapvető módja a lélegzés és a táplálkozás. Ez az a két meghatározó folyamat életünkben, amikor kapcsolatba kerülve külső környezetünkkel, onnan információt, energiát és anyagot veszünk fel, illetve építünk be a szervezetünkbe. A légzés alapvető fontosságú folyamatával az éltetés TAO-ja fejezetben foglalkoztam, így rögtön térjünk át kiemelt témánkra a táplálkozásra.
Kezdjük a számokkal. Talán így leírva megdöbbentőnek fog hangzani, de életünk várható 70-80 éve alatt mintegy 30-60 tonna táplálékot veszünk magunkhoz. Ebből a hatalmas mennyiségből már egyenesen következik, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy miből, hogyan és mikor vesszük magunkhoz ezt a hatalmas mennyiségű táplálékot.
Az „Az vagy, amit megeszel.” – mondás híven tükrözi ezt a fontos kapcsolatot. Egészségünk szempontjából döntő jelentőségű, hogy a számunkra megfelelő, egészséges táplálékot fogyasszuk, valamint az, hogy az egyéni szükségleteinknek megfelelő táplálkozási szokásokat alakítsunk ki. Nagyon fontos kiemelni az egyéni szükségletek és érzékenység szerinti táplálkozás elsődlegességét az egyes diéták és módszerek kritikátlan követésével szemben.
Minden ember más, ezért alapvetően annyiféle diétát lehet kitalálni, illetve alkalmazni, ahány ember csak él a földön. Alapvetően minden diéta vagy kitalált és népszerűsített táplálkozási rendszer biztosan tökéletesen működik annak, aki kitalálta, de szinte biztos, hogy száz százalékosan nem alkalmas senki más részére.
Mindannyian EGY-ÉN-iségek vagyunk és ez nem csak a szellemi-lelki-testi, belső és külső tulajdonságainkra igaz, hanem a táplálkozásunkra is. Ezért bizonyos alapelvek és genetikailag, evolúciósan meghatározott alapvető keretfeltételek között – melyeket biológiai létünk és fejlődésünk alapvetően határoz meg – mindenkinek egyénileg a saját belső megérzései és érzetei alapján kell a személyes táplálkozási rendszerét kialakítania. Tekintettel mind a táplálék-összetételre, a táplálkozási szokásokra és időpontokra, gyakoriságra stb.
A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-ja szűkebb értelemben a táplálkozás taoista alapelveit, az ételek és italok jin- és jang-energia szerinti besorolását, az öt Íz szerinti (savanyú, keserű, édes, erős és sós), valamint a forróság és hidegség fokozataira alapozott társítását és az öt átalakulási fázishoz (fa, tűz, föld, fém és víz) való kapcsolódását írja le. Amely egy komplex, mégis rugalmas – a személyek igényeihez és alkatához kapcsolódó – rendszert képez. A kiegyensúlyozott táplálkozás egyben a védelmi energiák erősítését is szolgálja.
Táplálkozás TAO-jának másik fontos vetülete az elfelejtett táplálékokról szóló tanítás az un. „elfelejtett táplálékok TAO-ja”. Ehhez tudnunk kell, hogy a ma rendszeresen fogyasztott ételeink nem nyújtanak elegendő és megfelelő táplálékot ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Sokszor a lehető leggyengébb táplálékok közé tartoznak.
Hagyományos táplálékaink abban a korban alakultak ki, amikor a vándorló csoportok letelepedésével nagyobb közösségek, faluk jöttek létre. Ekkor a táplálékok kiválogatásának alapvető szempontja az volt, hogy olyan táplálék növényeket/állatokat vonjunk be a rendszeres termelésbe, amelyekből kis területen, rövid idő alatt nagy mennyiségű táplálékot lehet előállítani. Ez a szempont, illetve az íz kérdése az idő haladásával egyre erősödő szemponttá vált, megelőzve az egészséges és nagy tápértékű élelmiszerek termelésbe vonásának szempontjait.
A taoista bölcsek az idők folyamán jöttek rá, hogy számos olyan ősi táplálék, vadon termő növény vagy gyógyító hatású növény áll rendelkezésünkre, amelyek korábban táplálékul szolgáltak, csak ma már nem használjuk őket. Minden évszakban a számunkra teremtett – és az adott időszakban és helyen termett – táplálék-növények tömege áll rendelkezésünkre, de mi kizárjuk ezeket táplálkozásunkból.
Az elfeledett táplálékok közül ki kell emelnünk a zöld leveles növényeket. E klorofill tartalmú, létszükségletű növények közül ma alig egy-kettőt találunk rendszeresen fogyasztott tápláléknövényeink között (káposztafélék, spenót, sóska). Az elfelejtett növények „újra felfedezése” és bevonása táplálkozásunkba megtöbbszörözi immunrendszerünk erejét és testünk ellenálló-képességét.
Ebbe a csoportba tartoznak a gyógynövények és gyógyfüvek is, amelyeket ugyan nem rendszeresen fogyasztunk, de adott időszakokban megelőzésre vagy a gyógyító terápia részeként felhasználjuk őket. Számtalan gyógyító hatású növény áll rendelkezésünkre, amelyek adott időben, adott betegségek megelőzésére vagy gyógyítására használhatók fel.
Ezekről a növényekről is érdemes megjegyeznünk, hogy csak ma használjuk gyógynövényként őket. Az eredeti táplálkozásunkban sokuk természetes tápláléknövényünk volt, amelyeket a megfelelő időszakban fogyasztva, táplálékkén és egyben a betegségek „megelőző terápiájaként” fogyasztottak őseink. szerző: Sódor Márton TAO egész-ség tanácsadó és terapeuta, az Astronet szakértője
Az Astronet ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és friss infókért!
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
