Búcsúzáskor megcsókolt. Iszonyúan jó volt megbújni ölelő karjában, végre biztonságban éreztem magam. Gábor soha nem tudta megadni ezt az érzést, kettőnk közül mindig én voltam az erősebb, a határozottabb.
Gáborral az első munkahelyemen ismerkedtem meg. Tizennyolc múltam, nem vettek fel a főiskolára, gondoltam, munka mellett tanulok, és a következő évben újra megpróbálom a felvételit.
Dolgozó nő lettem
Nehezen viselte, hogy nem „csak” anyuka voltam, de megértette, hogy szükségünk van a pénzre. Időközben ugyanis építkezni kezdtünk, és bár őt nem izgatta, ha elfogyott a pénzünk, én szerettem volna szabadulni az albérletből.
Sokat dolgoztam, és egyre jobban élveztem a munkámat. Tanulni akartam, de a főiskola továbbra is elérhetetlen álom volt. Igyekeztem a kollégáimtól tanulni, gyakran éjszakáztam a nyomdában. A gyerekeket mindig elláttam, volt, hogy meseolvasás után rohantam vissza befejezni egy munkát. Gábor mindig elmondta, hogy agyonhajtom magam, de semmit nem tett, hogy pihenni tudjak. Amikor a sokadik jól fizető munkát utasította vissza homályos okokra hivatkozva, kiborultam. Sírva kértem a főnökömet, hogy osszon be legalább két éjszakára pluszban, hiszen nagyon kellett a pénz. – Nem fogod bírni – csóválta a fejét, de én nem tágítottam. – Na jó, akkor Robi mellé írlak be, ő majd figyelni fog rád… Olvasd tovább a történetet >>> Az Astronet ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!