Számos baljóslatú jelet vélnek ismerni a világvége-jóslatokban hinni akarók. Ezek között a maja naptár vége, bizonyos bolygóegyüttállások ugyanolyan súllyal szerepelnek, mint egy aszteroida becsapódása, vagy napkitörés. Mielőtt ezeket megvizsgálnánk, nézzük meg, hogy miért is oly népszerűek a világvége-jóslatok.
Azért is, mert környezetünkben valóban léteznek rossz változások. A klímaváltozás, az ökológiai problémák, a gazdasági válságok, helyi háborúk, amelyek a televízió révén naponta ott pusztítanak a lakásunkban, aztán a természeti katasztrófák, hurrikánok, földrengések, árvizek.
Sok ember érzi úgy, hogy az egyre anyagiasabb világ a pusztulás felé halad. Ezek a rossz jelek, erősítik az emberek szorongásait, és azt a vágyat, hogy legyen vége mindennek, ami rossz.
Jöjjön el egy új kor, egy új világ, amelyben az emberek szeretik egymást, a spiritualitás fontos, a pénz viszont nem az. Vágynak a tisztaságra, a megtisztulásra. Új lapot szeretnének kezdeni, mint szeptemberben a rossztanuló kisdiák az iskolában.
Miért éppen 2012?
A 2012-es „világvége alapja az, hogy a maja naptár egy nagy, 5126 éves ciklusának 2012-ben vége lesz. A legújabb kutatások szerint viszont az egész elképzelés téves. A maják naptára három elemből épült fel. A haab, amely 18-szor 20 napos hónapokból állt, kiegészítve 5 nappal. A tzolkin naptáruk 260 napos, 13-szor 20 napos hónap, amelyet szent kör néven említettek. Ez párhuzamosan számlál a napévvel. Volt egy hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszerük is: a Nagy kör.
A maják ráadásul más számrendszerrel számoltak, mint mi, és nem a greenwichi idő vették alapul, a Gergely-naptárral még köszönő viszonyban sem álltak. Az ő rendszerükben 52 éves periódusok voltak, ciklusonként 13 szökőnapot beiktatva, így csúszások fordulhatnak elő, ha ezt a számítási rendszert a Gergely-naptárba konvertáljuk át.
Bolygók és aszteroidák
Amennyiben a maja naptár nem is igaz, van még félnivaló éppen elég.
2012. december 22-én ugyanis különleges bolygóegyüttállás lesz. Egy Nibiru névre keresztelt bolygó, melyről állítólag már a Sumérok is említést tettek, éppen 2012-ben ér a Föld közelébe.
Amikor a 3600 évente visszatérő égitest ideér, a Föld polaritást vált, de az is lehet, hogy megáll a forgásban néhány napra, vagy akár hetekre. Ennek eredményeként vulkánkitörések, cunamik, földrengések és egyéb katasztrófák fognak bekövetkezni, de az is lehet, hogy hirtelen beáll a következő jégkorszak.
Igaz, hogy a bolygók különleges rossz együttállása miatt a világ vége is lehetett volna 233. április 6.; 531. május 31.; 1186. szeptember 16.; 1524. február 19.; 1662. december 11.; 1962. február 5. A Nasa szerint viszont nem lesz semmiféle bolygóütközés, nem jön semmilyen bolygó, és pólusvátlás is csak párezer év múlva lehet.
Más bajok is lehetnek azonban 2012 szomorú telén. Egy közel négyszáz méter átmérőjű aszteroida közelíti meg a Földet ez év novemberében. A 2005 YU55 elnevezésű égitestet a potenciálisan veszélyes kisbolygók közé sorolták a szakemberek. A 2005 YU55-ös aszteroida nem először közelít bolygónkhoz, legutóbb 2010 áprilisában járt itt, akkor olyan messze száguldott el, mint a Hold-Föld távolság hatszorosa.
Idén, év végén azonban már sokkal közelebb lesz. Tavaly egyébként meglepetést is okozott a csillagászoknak a kisbolygó, mivel kiderült, sokkal nagyobb, majd kétszerese annak, mint amekkorának korábban gondolták. Most viszont, előreláthatólag november 8-án, jóval közelebb, mintegy 0,85-szörös holdtávolságra közelíti meg a Földet a 400 méter átmérőjű égitest.
A szakemberek szerint veszélyt ekkor sem jelenthet bolygónkra, de jó alkalmat kínál majd a csillagászoknak, hogy alaposabban megfigyeljék az aszteroidát. A 2005 YU55 azért került fel a potenciálisan veszélyes égitestek listájára, mert viszonylag gyakori látogatásai során akár becsapódásközeli pályára is kerülhet, s nagysága miatt, ha globális katasztrófát nem is okozna, az egész Földön érezni lehetne hatását a kozmikus karambolnak.
A nap se úgy süt, mint régen
A 2012-es apokalipszis terjesztői gyakran érvelnek azzal is, hogy a Nap az utóbbi időben furcsán viselkedik. Azt is emlegetik, hogy maximuma lesz a naptevékenységeknek 2012-ben. Mi igaz ezekből? A Napnak valóban vannak ciklusai, de ezek igen jól ismertek és dokumentáltak. Körülbelül 11 évente van ennek a ciklusnak „maximuma”, amikor is sokkal több napkitörést figyelhetünk meg, mint máskor. Ezek azonban nem veszélyeztetik a földi életet. Veszélyt jelenthetnek a világűrben lévő asztronautákra, így erre majd a NASA oda kell figyeljen és nyilván oda is fog.
A nagyobb napkitörések látványos sarki fényeket okozhatnak, tönkretehetik a műholdak elektronikáját és megszakíthatnak különböző rádióadásokat. Ezekkel a problémákkal azonban a kutatók foglalkoznak és igyekeznek olyan megoldásokat találni, melyek megvédik a műholdjainkat. A legutóbbi maximum 2001-ben volt, így a következő valóban 2012-ben lenne.
A mostani kettő közötti minimum azonban a megszokottnál gyengébb volt, ezért a kutatók a következő maximumot 2012 és 2014 közé teszik valamikorra. Semmi nem utal arra azonban, hogy ez bármivel erősebb maximum lenne, mint bármely másik a történelem során.
Hová bújjunk a világvége előtt?
A falu neve, ahol túl lehet élni a 2012-es apokalipszist Bugarach. A dél franciaországi falu már korábban is legendás hely volt, elsősorban a „fordított hegy” miatt, ahol a föld felső rétegei régebbiek, mint az alsó rétegek.
Az interneten terjedő szóbeszédnek itt azonban még nincs vége. Bizonyos emberek szerint a hegy mágneses erővel van körülvéve, van itt titkos földönkívüli bázis és rejtett földalatti átjáró egy másik világba. A mostani pletykák azon túl, hogy reménykedéssel töltik el a lakók szívét, ráadásul a túlélőhely legendája máris fellendítette az ingatlanárakat.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
