Amikor a Melyik csillag uralma alatt születtél? kérdés előjön, általában az aszcendens urára szoktak az asztrológusok gondolni, azaz arra a bolygóra, ami az aszcendens jegyének az uralkodója. Igen ám, csakhogy a bolygó az bolygó, és nem csillag!
Jó – mondhatod erre –, ha például Oroszlán az aszcendens, akkor a Nap a csillagod, mert a Nap tényleg csillag. És mi van a többi 11 jeggyel? Akiknek nem Oroszlán az aszcendense, azoknak nincs csillaga? De, van… sőt, kettő is!
Vizuális asztrológia, ómenológia
Az ősi időkben az asztrológia – nem meglepő módon – az ég folyamatos vizsgálatán és nem számítógépes programokon alapult. Vannak, akik a mezopotámiai (káldeus, babiloni stb.), egyiptomi vizuális asztrológiát ómenológiának hívják, mivel művelői, az asztrológus papok a konkrét, látható (!) égi mozgásokból vontak le következtetéseket, a megfigyelések tapasztalataira építve. Itt elsődlegesen annak volt jelentősége, hogy az egyes bolygók milyen csillagképekben, azon belül is pontosan hol helyezkedtek el, és hogyan mozogtak.
A csillagképek nem azonosak a csillagjegyekkel, mivel a csillagjegyek (a „melyik jegyben születtél?” kérdés tárgya) az Ekliptikát (a Nap égi útját), ezt a 360°-os kört 12 egyenlő részre osztják úgy, hogy a kezdőpont, a Kos 0° pont a tavaszi napéjegyenlőségre esik (természetesen itt a nyugati, tropikus asztrológiára gondolok).
Ezzel szemben a csillagképek – amik a csillagjegyeknek, mint ideáknak a fizikai síkon való megnyilvánulásai – tényleges nagysága más és más (biztos, hogy nem 30°), továbbá jelenleg a Kos csillagkép kezdete (ami megint csak kérdés, hogy mit nevezünk egy csillagkép kezdetének, főleg ha tudjuk, hogy a csillagképek az Ekliptikára vetítve fedik egymást) nem a Kos (mint jegy) 0°-ra esik, hanem a Halak 6°-ra – a védikus (sziderikus) asztrológusok szerint.
Szóval, az ókori idők papjai nem jegyekkel, hanem csillagképekkel dolgoztak, és nagy jelentőséget tulajdonítottak a konkrét bolygómozgásoknak. Nem foglalkoztak az aszcendenssel (a születés pillanatában felkelő jegy foka), sokkal inkább érdekelte őket az, hogy a születés napján hajnalban utoljára melyik csillag kelt föl keleten ill. melyik nyugodott le nyugaton.
A Te vezérlő csillagaid
Arról a csillagról, ami azon a napon, amikor születtél, közvetlenül napfelkelte előtt kelt föl keleten – ez a heliakális felkelő csillag (a heliakális napközelit jelent) –, a hagyomány úgy tartotta, hogy most emelkedett föl az Alvilágból. Ez a csillag uralta a születésedet és azt az időszakot, ami a következő csillag alvilágból való kiemelkedéséig tartott.
A heliakális felkelő, mivel az Alvilágból jött föl az élők közé, arra az ajándékra utal, amit az őseidtől, gyökereidtől, tulajdonképpen karmikus múltadból kapsz erre az életedre. Ezt a kincset a családod közvetíti és a génjeidben hordozod születésedtől fogva: ez az a képesség vagy adottság, amit a hivatásod során és az élet gyakorlati területein jól tudsz hasznosítani, és ami végigkíséri az egész életedet.
A másik fontos csillag, amiről korábban beszéltünk, az a csillag, ami a Nap felkelte előtt utoljára nyugszik le nyugaton: ez a heliakális lenyugvó csillag, és mivel a magasból ereszkedik alá, azt mondták róla, hogy a Halhatatlanok Világából szállt le a Földre. Szimbolikusan ez a halhatatlan Lelkedtől és a daimónodtól (őrangyalodtól) kapott ajándék, a spirituális kincs. Ez határozza meg a magasabb rendű céljaidat, a szellemi/spirituális keresésedet – ez segít hozzá, hogy megtaláld és járd az Utadat, amitől valóban boldog leszel. A heliakális lenyugvó az Istenek Világába vezet.
Ez a két csillag uralta a születésed idejét. Van azonban olyan is, amikor egy adott helyen és időben egyszerre több csillag kel föl és nyugszik le a Nap közelében. Az ekkor és ott születetteknek több, mint két vezérlő csillaguk van.
Hogy találjuk meg ezeket a csillagokat?
A vizuális asztrológia/ómenológia alapja, hogy szabad szemmel vizsgáljuk a csillagos eget. Ezt tették évezredeken keresztül – és tulajdonképpen ez a legbiztosabb módja annak, hogy egy adott földrajzi helyen valójában megtudjuk, melyik csillag kel föl és nyugszik le a Nap közelében.
Azt, hogy melyik az a csillag, amit még éppen észlelünk, sok dolog befolyásol: a hőmérséklet, a légnyomás, a légkör tisztasága, a fénytörés, a tengerszint feletti magasság, a csillag fényereje, stb. Emiatt tudtommal jelenleg nincs olyan számítógépes megoldás, ami egzakt módon meg tudja határozni a heliakális felkelő és lenyugvó csillagokat. Ez kicsit ahhoz hasonlatos, mintha az időjárást akarnánk közvetlenül számítógépes programmal meghatározni. Vannak azonban olyan közelítő számítások és programok, melyekkel nagy valószínűséggel meghatározhatók ezek a csillagok.
És hogy példát is lássunk ezekre, elárulom a saját csillagaimat!
A heliakális felkelőm az Alphard, a Kígyó szíve, ami egy igen erőteljes csillag, és veszélyes is lehet, ha nem a megfelelőképpen használjuk. Az őseimtől tudatos teremtőerőt kaptam, és az a feladatom, hogy intenzív életet éljek, és egyre jobban feszegessem a korlátaimat.
A heliakális lenyugvóm a Vega, a Lant csillagkép legfényesebb csillaga, és ahogy a neve is utal rá, erős kötődést mutat a zenéhez. A zene egyfajta mágia, a nemlátható világ megjelenése a fizikai síkon, ami elvarázsol. És ez így is van: most is, amikor ezt a cikket írom, szól a zene…
A Vega, mint heliakális lenyugvó olyan képességeket ad, ami a spirituális/művészi önkifejezést segíti, ha kerüljük a megtévesztést. Ezáltal lehetőségünk nyílik az Ég egy részét megtestesíteni a Földön.
A heliakális csillagokat planetárium programokból lehet megnézni, hogy a születés napján megvizsgáljuk a napkelte előtti eget.
Ilyen pl. az ingyenesen letölthető Stellarium program: http://www.stellarium.org/
Kárpáti Gábor Csaba astrokarma.org
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
