A filofóbiában szenvedő egyén leggyakrabban egy múltbéli érzelmi trauma következtében, nemcsak retteg az érzelmek megélésétől és a csalódástól, hanem olyan erős fizikai tüneteket produkál, hogy ez szinte alkalmatlanná teszi mély kapcsolatok kiépítésére.
Teljesen természetesnek tekinthető, ha egy-egy érzelmi csalódás után kicsit tüskésebbé és lelkileg nehezebben megközelíthetővé válunk, hiszen a kellemetlen emlékek és negatív tapasztalat nem múlik el nyom nélkül. Ugyanakkor idővel a fájdalmas élmények halványulnak, és a szeretet iránti vágyunk erősebbnek bizonyul a kudarctól való félelemnél.
Egyesek azonban képtelenek érzelmileg közel engedni magukhoz bárkit is, szinte rettegnek az érzések megélésétől. A társadalom pusztán 1-2 százalékát érinti a köztudatban kevéssé ismert filofóbia, ami azonban az egyén és a környezete számára is sok nehézséget okoz.
Milyen tünetekkel jár a filofóbia?
A filofóbia görög eredű, a „philo” ( szeretet) és a „fobia” ( félelem) szavakból ered. Mikor a filofóbiás egy olyan személy közelébe kerül, aki érzelmileg-lelkileg erőteljesebben megérinti, a pánikrohamhoz hasonló tüneteket produkál: hányinger, szapora szívverés, teljes kontrollvesztés érzete, ájulásközeli állapot és erőteljes verejtékezés. Ez nem azonos a szerelembe esés általános érzetével, amelyben a heves izgatottság jelei mutatkoznak a feniletilamin, oxitocin és dopamintermelés miatt.
Egy érzelmeket kiváltó találkozásnál a filofóbiás testi- lelki reakciója a szervezet számára olyan mértékben megterhelő, mint a legsúlyosabb pánikroham, ezért szinte fizikailag is lehetetlenné válik egy kapcsolat kialakítása.
Mitől alakul ki a filofóbia?
A pszichológusok egyöntetű véleménye, hogy különlegesen szenzitív empaták, és szubmisszív hajlamú egyének körében figyelhető meg a kórkép, minden esetben egy múltbéli, súlyos érzelmi trauma a kiváltó ok. Ez lehet gyermekkorban elszenvedett szeretethiány és bántalmazás, testi vagy lelki alkat miatt a kiközösítettség érzete fiatalkorban. Leggyakrabban azonban egy szerelmi csalódás áll a háttérben, melyben az egyén a legnagyobb intenzitású szerelmet, érzelmeket élte meg, ami végül visszautasításba és fájdalmas elszakadásba torkollott.
Hiába telnek az évek a trauma megélése után, a tudatalattiba olyannyira bevésődik az emlék, hogy minden olyan helyzetben, ami akár csírájában egy hasonló végkifejlethez vezethet, a szervezet egy azonnali vészjelzést ad le. A tudatalatti és a vegetatív idegrendszer olyan gyorsan lép működésbe, hogy racionális kontrollal az egyén képtelen irányítani az eseményeket. Az erőteljes testi tünetek mindenki számára észrevehetőek és ijesztőek lehetnek.
Hogyan kezeljük ezt az állapotot?
A pánikbetegséghez hasonlóan, néhány filofóbiás roham után már nemcsak az érzelmektől való rettegés dominál, hanem a rohamoktól való félelem is. Ennek köszönhetően az egyén még inkább próbálja elkerülni azokat a helyzeteket és ismeretségeket, amelyek intenzív érzést váltanak ki belőle. Ha az illető befelé fordulásra hajlamos, könnyen kialakulhat depresszió és teljes szeparálódás, izolálódás a kellemetlen szituációk elkerülésének érdekében. Amennyiben a filofóbiás alapvetően nyitottabb, szociálisabb típus, jellemző lehet az állandó ismerkedési igény és gyakori partnercsere, hiszen csak a felszínes, érzelemmentes kapcsolatokat képes tolerálni az egyén.
Abban a pillanatban, mikor valaki érzelmeket kezd kiváltani a filofóbiásból, az rögtön eltaszítja a „ betolakodót”. Jellemző a kapcsolatok kezdeti szakaszában, még az érzelmek kialakulása előtt a menekülés, esetenként durva, agresszív eltávolítása a másik félnek. Ezt a viselkedést gyakran egyszerű kötődési zavarnak titulálják, holott sokkal mélyebb okok is megbújhatnak a háttérben.
Nagyon fontos a betegség felismerése és a segítségkérés, hiszen ezzel az állapottal senki sem képes egyedül megbirkózni, és azon felülkerekedni. Általában a komplex, egyéni és csoportos terápia segít a trauma feldolgozásában, és az egyénben hibásan működő „ szoftver” átprogramozásában. A gyógyulás mindig fokozatosan történik, lépésről- lépésre kell megélni az érzelmi fázisokat és a lelki intimitást.