Vajon mi különbözteti meg a sorstársat a lélektárstól, vagy a karmikus kapcsolatot az eszményi szerelemtől? Lássuk, melyiket miről ismerheted fel!
Amikor valamilyen megfoghatatlan, erőteljes érzést élünk át, az adott pillanatban hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez az érzelem örökké fog tartani, vagy legalábbis hosszú ideig hatással lesz az életünkre. Ez utóbbi biztosan igaz, hiszen minél erőteljesebb egy érzelem, annál tovább őrizzük emlékeinkben.
Ami a legkülönösebb, hogy memóriánk a legtovább azokat az érzelmeket tárolja, melyeknél a szeretet érzése mellett a fájdalom és a szenvedés is megjelenik. Sokszor nem is a szeretet és a boldogság, hanem az átélt fájdalom erőssége alapján határozzuk meg, mennyire tekintjük fontosnak, sorsszerűnek az adott kapcsolatot.
Gyakran ezek a szenvedésteli kapcsolatok kapják meg az ikerláng vagy duáltárs definíciót, holott pusztán a beteljesületlenség, viszonzatlanság vagy befejezetlenség érzése tartja életben az emléket.
De vajon mi célt szolgálnak ezek a kapcsolatok, és hogyan határozhatjuk meg őket?
1. A „földi” társ, élettárs
Ezeket a kapcsolatokat a partneri együttműködés jellemzi, és inkább szeretet és barátság, mint szenvedély alapon jönnek létre. Természetesen a kezdeti szakaszban ezeket ugyanúgy szerelemként élhetjük meg, de ezt követően lecsillapodnak a túlzott érzelmek, és nyugodtabb, extrém szélsőségektől mentes társi kapcsolat jöhet létre.
Sokan ilyen típusú kapcsolatokban élnek rendkívül hosszú ideig, és alapítanak családot. Ugyanakkor a partneri támogatottság ellenére egyesek úgy érzik, nem a „lelki” társukkal élnek együtt, és szellemileg nem tudnak fejlődni.
2. Sorstárs
Ezek a kapcsolódások akár rövidebb idő alatt is radikális változást hozhatnak az életünkben, jellemző rájuk a hasonló lelkiség vagy élethelyzet. Élni és fejlődni segítenek egymásnak, támogatást és reményt nyújtanak , de legtöbb esetben nem alakulnak klasszikus kapcsolattá. Túlélni és hiányt pótolni segítenek, akár elviselhetetlennek tűnő helyzetekben is.
Ami még fontosabb, hogy a 2 ember találkozása leginkább egy adott élethelyzet, életfeladat megoldásához nyújt segítséget, és miután azt egyikük, vagy mindkét fél megoldotta, létjogosultságát veszítheti a kapcsolat.
3. Lélektárs
Lélektársi kapcsolódás nem feltétlenül csak szerelmi viszonyként jöhet létre, hanem baráti- emberi jelleggel is. Ha azonban férfi- nő között szövődik, egy igazán csodálatos, tartós lelki szövetséget élhetünk meg.
A 2 fél kölcsönösen megérti egymást, empátiával szemlélik egymás sorsát, és nem akarják birtokolni, kisajátítani a másikat. Gyakori, hogy teljesen eltérő sors- és élethelyzetben találkoznak, akár nem független személyekként, amelyben lehetetlennek tűnhet egy teljes értékű párkapcsolat realizálása. Jelenlétük egymás életében nem mindig állandó, gyakran eltűnnek, majd visszatérnek, mikor szükségük van egymásra. Egy biztos, mindvégig egy megmagyarázhatatlan lelki közelséget és kötődést éreznek, és úgy jellemzik egymást , hogy a „ másik felük” .
4. A tanító, karmikus kapcsolat
Ezeket a viszonyokat a kezdetekor sokan jellemzik szenvedélyes, hurrikán erejű szerelemként, és szinte biztosak abban, hogy megtalálták életük párját.
Ugyanakkor a kezdeti lángolás után hamar előbukkannak a drasztikus személyiségbéli eltérések, és a 2 fél kölcsönösen fájdalmat kezd okozni egymásnak. Általában olyan tanításokat és leckéket hoznak, melyeket a múltban nem voltunk hajlandóak elsajátítani, és a szerelem- fájdalom kettőssége által maradandó változásokat okozhatnak a személyiségünkben. Az érzelmek annyira erőteljesek lehetnek, hogy ezt összetéveszthetjük a legmélyebb szerelemmel. De sose feledjük, ahol valódi a szeretet, ott ilyen mértékű fájdalmat nem okoznak egymásnak a felek.
5. Az eszményi szerelem
Valójában ez a mindenki által vágyott, beteljesedett szerelem, ami két szellemileg összeillő ember között jön létre, gyakran hosszas megpróbáltatások és nehézségek után.
Ezt úgy tudnánk jellemezni, hogy egy lélek- vagy sorstársi kapcsolódás karmikus viszályokon át elér a földi társi státuszba.
Ez egy olyan kapcsolat, amelyben nem csak a partneri együttműködés, hanem a szellemi fejlődés is megjelenik erőteljes testi-lelki vonzalommal fűszerezve.