Az intuíció nem valami misztikus dolog. Ez egyfajta háttérérzéke annak, hogy hogyan fognak működni a dolgok, adatbázisa mélyen az elménkbe van rejtve. Dr. James D. Watson Nobel díjas DNS-kutató szerint az intuíció logika, amit bárki elsajátíthat, kifejleszthet.
A megérzés az a dolog, amit néhányan úgy mondanak, hogy „a zsigereimben van”, vagy hogy „ösztönösen érzem”, vagy hogy „ez valami érzék, ami megsúgja, hogy melyik irányba menjünk”. Ha ezt gyakorlással kötöd össze, olyan eszközzé válik számodra, amivel szilárd döntéseket tudsz hozni.
– Leginkább arra tanított, hogyan halljam meg azt a bizonyos belső hangot, amit a világ intuíciónak nevez – mondja a színésznő.
Bizonyára veled is megesett már, hogy beléd hasított egy gondolat, és váratlanul olyasmit tettél, amit előre megfontolt szándékkal biztosan nem csináltál volna. És ez az ad hoc lépés volt a „megváltó”, attól új irányt vettek a dolgok.
Esetleg azt érezted: „most jobb volna, ha békén hagynám, ha nem foglalkoznék ezzel vagy azzal, ha félreállnék?” De az eszed után mentél, csakazértis, és rossz volt az irány. Nagyon rossz. Utána dühöngtél, miért nem hallgattál a megérzéseidre. Mert sok esetben a „hirtelen jött gondolatról” utólag derül ki, hogy az valójában intuíció volt. Laura Day a Tudatos megérzés című könyvében arra próbálja rávenni az olvasóit, hogy próbálják meg „lefordítani” saját nyelvükre, az „ész nyelvére” a megérzés üzenetét.
A tipikus megérző az anya
– Széles körben elterjedt téveszme, hogy a megérzés teljes, nyelvtanilag helyes mondatokban, Illetve filmszerű képzetekben beszél hozzánk – figyelmeztet Laura Day. – A tipikus megérző általában az anya, aki szinte mindig ráérez, ha a gyermeke veszélyben van. Akkor nyit a szobába, amikor a kicsi épp lenyelni készül egyik játékát, amikor a párnába fúrta úgy a fejét, hogy már fuldoklik, vagy a nyitott ablak párkányán áll, hogy megfogja a kint röpködő madarakat, vagy egyéb veszélyes dolgot művel.
De még az ilyen „pontosan megérzett” aktuális eseménynél sem azt látta, hallotta, érezte az anya, ami éppen történt. Csak belső késztetést érzett, hogy belépjen, hogy odamenjen, hogy odafigyeljen? Ám az a fontos, hogy ment. Mert érzett valamit.
Az emberek többsége viszont nincs kapcsolatban saját megérzéseivel. Az intuíciót úgy képzelik, hogy az valami konkrét esemény előre látása. És az esetleges szimbolikus folyamatokról azt gondolják, szó szerint kell érteni. Pedig a megérzés általában közvetett módon jelentkezik, töredékekben és szimbólumokon keresztül. Az értelmezési folyamatok többsége a tudat alatt zajlik (és csak utólag, az esemény ismeretében értékelhető!).
3 megérző-forma
Laura Day szerint attól is függ, hogy mennyire veheted szó szerint a megérzésed, hogy melyik három alapvető megérző-formában működsz. A tisztánlátás (clairvoyance), ami gyakran szó szerinti, és csak egészen kevés értelmezésre van szükség, sőt, gyakran semmilyenre sem, mert egy az egyben azt látod, ami történni fog. A tisztánérzés (clairsentience) az, ami tettekre kényszerít, pusztán az érzések révén, a tisztánhallás (clairaudience) az, ami gyakran tűnik szó szerintinek, azaz megszólal egy belső hang. Esetleg mások beszédéből megüti füled egy mondat, egy szó, és nem hagy nyugodni.
Sok-sok gyakorlással fejleszthetőek ezek a megérzések. Főleg, ha tudod, hogy melyik típushoz tartozol. Kezdő megérzőként észreveszed majd, hogy az értelmező folyamat néhány alkalommal tudatos lesz, ám ahogy egyre nagyobb gyakorlatra és tapasztalatra teszel szert, végül pillanatok alatt fog lezajlani az egész. Ez ugyanaz, mint ami a nyelvtanulás során is történik. A korai szakaszban sokat kell tudatosan fordítani, ám egy idő után megtanulod magad idegen nyelven kifejezni és idegen nyelven gondolkodsz is.
Bár az intuitív információt gyakran nagyon tisztán kapod, épp ilyen gyakran kapsz töredékhangokban, -képzetekben és -érzésekben is. Ezeket a morzsákat darabkákat állítja össze a megérző, hogy azután értelmet nyerjenek. Ez egy nagyon bonyolult folyamat, sok hibalehetőséggel.
A megérzés nyelve nem mindig olyan érthető, mint az, ha valaki azt mondja: IGEN, vagy azt, hogy NEM. Szimbólumok, érzések, hangok keverékéből áll össze, melyeket azután le kell fordítani és egybe kell építeni a tudatos értelmező elme segítségével. Olyan ez, mint amikor egy orákulumtól kérdezel – mondjuk az inga segítségével, vagy amikor a tarot-kártya lapjait kirakod, és megpróbálod összerakni, amit látsz.
Kezdetben a racionális tudat nagyon befolyásolja a gondolataidat, képzeteidet, de ha sikerül ellazulnod, ha el tudod nyomni a hétköznapi gondolkodásodat, és csak az érzéseidre figyelsz, az első benyomásra, akkor máris nagyot léptél a tudatos megérzés felé vezető úton.
És két hét múlva megtudta: áldott állapotban van. De volt, aki két hónappal a teherbe esés előtt egy fél pár horgolt babacipőt talált az ajtaja előtt. Először a szemétbe akarta dobni, de aztán gondolt egyet, és zsebre vágta. Pont aznap került ismét a kezébe, amikor a terhességet jelző második csík is megjelent a tesztlapon…
Egyik ismerősöm hangos gyereksírást hallott a szomszédból, ahol már hónapok óta nem lakott senki, mert a nénit otthonba adták a gyerekei, akik külföldön éltek. Kiment, hogy megnézze, ki járhat az üres lakásban. De az ajtó érintetlen volt. És napok múlva kiderült: gyermeke lesz. Intuíció, megérzés? Mindenkinél másképp jelentkezik. A saját szimbólumaidat csak te tudod megfejteni. De csak akkor, ha odafigyelsz minden apró jelre? Az álmaidra, az illatokra, a hangokra, a jelképekre…
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
