Amikor az ember szerelmes, más színben látja a világot, szárnyal a hétköznapokban is. S amikor boldogtalan? A szomorúság, a csalódás a negatív gondolatokat, a negatív életérzést csalogatja elő, gerjeszti a szorongást, görcsöket, fájdalmat – végül szó szer
Nekem téged írt fel az orvos receptre – mondják vallomásként a szerelmesek egymásnak. S talán nem is sejtik, hogy milyen közel járnak az igazsághoz, mármint ahhoz, hogy a szex, a szerelem igeni gyógyít. Nem véletlen, hogy sok krónikus betegségben szenvedőnél a szexuális életre is rákérdez a doktor, amit a betegek nagy többsége tolakodásnak vél. Pedig nagyon is nem az. A kiegyensúlyozott szexuális élet a szervezetet is egyensúlyban tartja.
A szerelem jótékony hatással van testre és lélekre. A pozitív gondolatai vannak túlsúlyban, úgy érzi, meg tudja oldani a legnehezebb problémákat is. A jókedv, az optimizmus oldja a feszültséget, megszünteti a görcsöket, a fájdalmat, gyógyító hatását még a kutatók is elismerik. S ma már az is tényekkel bizonyított alapigazság, hogy a szex is gyógyít. A felszabaduló hormonok áthangolják a szervezetet, az élvezet „leföldeli” a stresszt, oldja a feszültséget. A szexuális élvezet nem korlátozódik pusztán egy nagyszerű érzésre. Boldogságérzést keltő hatásán túl kiváló a szervezet számára is, hiszen altató, nyugtató, feszültségoldó, a legtökéletesebb relaxációs módszer – amióta világ a világ. Altató A testi élvezet kiváló altató a férfiak számára – ez közhelyszámba megy. (Hány nő panaszkodik, hogy a párja egy csodás ölelés után azonnal mély álomba merül, már az utójáték is elmarad emiatt.) De azért lássuk be, a csodálatos orgazmus „elaltatja” a nőket is. Ez a nyugtató és altató hatás az endorfineknek köszönhető. Boldogság-keltő A szeretkezés utáni eufóriás érzés oka, hogy az idegrendszer intenzív működése következtében a szervezet – az élvezet hatására – szerotonint és dopamint választ ki. Ezek doppingolják az agyat, majd fokozzák a vérkeringést, ezzel előidézve egy általános „nagyon jól érzem magam” állapotot. Fájdalomcsillapító A szexuális élvezet szélesíti a fájdalommal szembeni tűréshatárokat. Ez a magyarázat arra, hogy a férfi észre sem veszi, ha húsába mélyednek a tűhegyes női körmök, és a nő is inkább élvezi, mint fájdalomként éli meg a férfi erősebb szorítását, harapásait. Pedig „normális” állapotban mindketten felszisszennének, vagy tiltakoznának ellene. Izgalmi állapotban a szexuális élvezet fájdalomcsillapítóként működik, az orgazmus pillanatában a tűrési határ akár 70%-kal(!) is megemelkedhet. A negatív stresszt oldja A szeretkezésnek stresszoldó, nyugtató hatása is van. A jelenség magyarázata az orgazmus pillanatában felszabaduló endorfinekben keresendő: a reflexek szintjén az öleléseknek valós lecsendesítő hatása van; utána pedig a szeretkezés, akárcsak bármilyen más fizikai erőkifejtés, megszünteti az izom-, az idegi és a pszichológiai feszültségeket. Pozitív stresszt vált ki A vesék felett elhelyezkedő kis mirigyek, az agyalapi mirigy által izgatva, stressz-hormonokat termelnek.Ezek közül a legfontosabb az adrenalin. Nem annyira ismert, de fontos a cortisol is: ez védi az emberi szervezetet a depressziótól. A mellékvesék ráadásul kiválasztják a vágyhormonokat, az androgéneket is. Röviden: minden olyan szükséges anyag termelését serkenti, amely nélkülözhetetlen egy minőségi nemi kapcsolathoz.
Segíti a pajzsmirigyműködést Az élvezet-érzés által izgatott agyalapi mirigy szabályozza a pajzsmirigyműködést. Ha túl intenzíven működik, akkor az ember lázasnak, letörtnek, gyengének érzi magát; viszont ha túl lassan funkcionál, akkor meg fázik, meghízik, a libidója is csökken. Fogyasztó hatású Bajos lenne kerek perec kijelenteni, hogy a szeretkezés fogyaszt (bár egy 20 perces, intenzív szexuális együttlét során 200 kilokalóriát is le lehet adni). Viszont a belső félelemérzet elleni molekulák, amelyeket a szexuális öröm választ ki (endorfinek) azzal a nagyszerű adottsággal rendelkeznek, hogy lenyugtatják a bulímiás hajlamot. Az éhségérzet megszűnik, hiszen a szerelemmel van „eltelve” az egész szervezet. Felhasznált irodalom: Kiskegyed Horoszkóp Magazin 2011/2.