Ha nem figyelünk oda, és főként nem kezeljük a tüneteket, komoly betegség alakulhat ki belőle.
A burnout elsősorban érzelmi kiégést jelent. A munkahelyen akkor kerülhetünk ebbe a depresszív állapotba, ha belefáradunk a munkába, elveszítjük motivációnkat, nem éreztük azt, hogy maguk alakíthatjuk a cégen belüli folyamotokat, a napi stressz mellett külső körülmények döntenek a sikerről és kudarcról.
A kiégéshez kapcsolódó tünet a sivár, kiüresedő magánélet. A baráti szálak lazulnak, a családtagokkal sokszor feszültté válik a viszony, kikapcsolódásra egyre kisebb az igény, a lehetőség. Vegyük komolyan a tüneteket, mert nemcsak munkahelyi, magánéleti teljesítményünk romlásához vezethet ez az állapot, hanem különböző szervi betegségek is kialakulhatnak. A filmekben minden olyan könnyűnek tűnik: a rajzfilm főhőse egyszerűen kinyitott a fején egy szelepet, és kiengedte a felgyülemlett fejgőzt. A mozivásznon innen sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. Egyre többen élnek drogokkal, altatják, nyugtatják vagy éppen feldobják magukat gyógyszerekkel, isznak, vagy a fűtől lazulnak el. Van más megoldás is? A kiégés veszélye zaklatott világunkban sajnos egyre gyakoribb, aminek oka, hogy sűrűn kerülünk stresszhelyzetbe munkahelyen, magánéletben egyaránt. A kiégés nem egyik napról a másikra jelentkezik, hanem egy hosszú lelki folyamat. Több olyan figyelmeztető jele van, amit ha időben észreveszünk, segíthetünk magunkon. Bettina: Röhi klub? Az meg mi? Jucus: Hát, amikor összeülünk a csajokkal és sírunk a röhögéstől. Ancsa: Ez tök jó. És minden este vihorásztok? Jucus: Á, dehogy! Csak hetente egyszer, szombaton. Négyen vagyunk barátnők, mindig másnál jövünk össze. A menetrend mindig ugyanaz. Először is rendelünk egy XXL-es pepperónis pizzát, behűtünk egy üveg minőségi tejszínes likőrt, és hadd szóljon! Inez: És nem unjátok? Jucus: Nem, pedig mindig ugyanaz megy. Benyomjuk a pizzát, utána elkezdjük töltögetni az italt, és mindenki szid egyet a főnökén, a lüke kollégáján, a buggyant pasiján vagy éppen azon, aki aktuálisan kiakasztotta.
„Néha nem győzzük vigasztalni egymást”
Bettina: Ez iszonyúan hizlal. Likőr, meg pizza! Jucus: Persze, szétcikizünk mindenkit úgy, hogy a végén fetrengünk a röhögéstől. Az egyik barátnőm hallott valamit az NLP-ről. Ez az úgynevezett neurolingvisztikai programozás. Na, ezt mi keményen alkalmazzuk. Inez: Igen, erről én is hallottam. Tudományos módszer bizonyos helyzetek oldására. Hol tanultátok? Jucus: Sehol. Ebből is gyagyaságot csinálunk. Az egyikünk főnöke egy üvöltöző, hatalmaskodó idegbeteg. Szegény barátnőm teljesen kivolt miatta, mire a másik barátnőm kitalálta, hogy amikor a főnök feje vörös az üvöltéstől, akkor gondolatban képzelje el, amint szerencsétlen éppen másutt erőlködik…khm…, szóval értitek hol? Inez: No, ez tényleg nem az NLP, de emlékeztet rá. Szerintem inkább tanuljátok meg az igazi módszert. Jucus: De addig is jókat nevetünk. Meg persze sírunk is néha, egy-egy kemény hét után, úgyhogy nem győzzük vigasztalgatni egymást. De egy biztos, arra kiváló, hogy másnap már nem látjuk olyan tragikusan a dolgokat. Olvasd tovább a sztorikat és a tuti módszereket! >>> Az Astronet ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
