A valódi kísértethistóriák

Minden családban akad „titokzatos történet”, megmagyarázhatatlan esemény, ami idegen jelenlétre utal. A történelem során szinte minden kultúra kétely nélkül foglalkozott a szellemek létezésével. Létük és természetük csak az utóbbi néhány évszázadban vált vitatottá, a nyugati kultúrában kifejlődött tudományos szemléletmód hatására. Kevés komoly vizsgálat próbált számot adni a kísértet-jelenségről, s az emberek döntő többségéből a kísértetek létezésének gondolata is irracionális félelmet, vagy szkeptikus gúnyt vált ki. Inkább nem hiszünk abban, amit nem értünk, mintsem szembenéznénk vele. Ha a szkeptikusok a tudományt tartják védőpajzsként maguk elé, akkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a metafizika és a kvantummechanika már rég bebizonyította az emberi szellem halhatatlanságát. Vegyük csak a fizika egyik alaptézisét, miszerint az energia nem vész el, csak átalakul. Ebből következik, hogy a bennünk lévő pszichikai energia sem szivároghat el csak úgy, a semmibe. Egy kézenfekvő vélemény szerint, a szellem a halottak esszenciája, lenyomata, ami a halál után vagy visszatér az Ősforráshoz, vagy tovább bolyong, hogy vélt vagy valós sérelmét megtorolja, esetleg befejezzen egy félbehagyott ügyet. Másfelől azért is köztünk maradhat, ha túlságosan ragaszkodott evilági tárgyaihoz, vagyonához, házához, és nem tűnt fel neki, hogy meghalt. Mert ez is lehetséges. A kísértetek ugyanis két nagy csoportra oszthatók: tudatosakra és öntudatlanokra. Az öntudatlan entitások néha értelmetlen módon ismételgetnek valamilyen cselekvéssorozatot, mintha egy nagyon régi gép romlott volna el, és körbe-körbe keringetné a fogaskerekeket. A tudatos szellemek segítenek, esetleg megbosszulnak A teljes cikket itt tudod elolvasni!