A talpmasszázst ma már egyre többen ismerik és alkalmazzák. Valójában egy tőről fakad az akupunktúrával, nemcsak azért, mert Kínából ered, és évezredes múltra tekint vissza, hanem azért is, mert hatásmechanizmusa épp úgy a stimuláláson (serkentésen) alaps
A reflexológia újkori apostola Hedi Masafret negyedszázada hívta fel a világ figyelmét erre a nagyon egyszerű, mégis nagyon hatásos gyógyító, betegségfeltáró módszerre. Akkor rengeteg ellenzője volt, akik azzal érveltek, hogy placebo hatás az egész. Ma már egyre többen alkalmazzák, és sikerrel.
A reflexzónák olyan idegpontok, amelyek egy-egy távoli testrésszel, vannak kapcsolatban. Az egész testen mindenütt találunk ilyen zónákat. Hogy Hedi Masafret (és sok-sok követője) mégis a talpat és a lábat emelte ki a sok pont közül, ugyanis egyetlen testrészünk sincs annyira elhanyagolva, mint éppen a láb. A természetes életmód szerint az embernek mezítláb kellene járnia, akkor nem kellene kézzel masszírozni, hiszen az egyenetlen talaj állandóan dolgoztatná a lábfej reflexzónáit. A természetes környezet azonban megváltozott, lábunk „munkaterülete” a talaj már nem egyenetlen, hanem simára hengerelt vagy aszfaltos. Ehhez jön még a kényelmetlenül szűk, rossz felépítésű cipő, ami ugyancsak elnyomja a vérkeringést. A rossz vérellátás miatt a láb hideg, de ami még rosszabb, a reflexzónák sem tudnak eleget tenni feladatuknak. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy egészségünk védelmében mesterségesen masszírozzuk a reflexzónákat, így segítsük a hozzájuk tartozó szervek vérkeringését. Hogy ez a kölcsönhatás a reflexzóna és az egyes szervek között hogyan és miért jön létre, annak magyarázata alighanem a bioenergia központjaiban, a meridiánokban rejlik. Próbáld meg, mondjuk a lábad középső ujját erőteljesen masszírozni, rövid időn belül azt tapasztalod, hogy a kezed középső ujja is vérbő lesz, melegebb a többinél.