Szeptemberben és októberben a szervezetet tudatosan fel kell készíteni a kimerítő, sok veszélyt és betegséget tartogató téli hónapokra.
Sok olyan „gyengéd” gyógymód van, amely erősíti az immunrendszert. Van, akire élénkítőleg hatnak az aromatikus esszenciák. Ha ezek illata tetszik, az már bizonyos gyógyító erőt jelent.
Az enzimek jótékonyan hatnak a sejtrendszerre, mozgósítják a védősejteket a vírusok és baktériumok ellen. A fehérjét bomlasztó enzimek segítik a gyulladások gyógyítását, amennyiben fokozzák a falósejtek aktivitását, javítják a begyulladt testhelyek vérellátását. Az enzimpreparátumok mindenekelőtt gyulladásokat gyógyíthatnak. Ennél azonban hatásosabb kiegyensúlyozott táplálkozással és kiadós mozgással javítani a szervezet teljesítőképességét. A legfontosabb növényi szerekhez tartozik a piros kúpvirág (echinacea). Hatóanyagai szaporítják a védőanyagok számát, és fokozzák eredményességüket. A bodza- és hársfa-virág-tea serkenti a szervezet védőerejét, megelőzi a náthát és a meghűlést. Mindkét teát izzasztóként is lehet használni. A szibériai ginzeng (eleutherokokkus) az immunrendszert stabilizáló szernek bizonyult, s a valódi kínai ginzeng értékes megfelelője lehet. Gyökeres rendszeres fogyasztása ösztönzi az immunrendszert és fokozza az ellenálló képességet.
Táplálkozz a közlekedési lámpa szerint
A hiányos táplálkozás káros a védőrendszernek, mert az csak akkor kapja meg a maga adagját, ha már el van látva az agy, az idegrendszer és néhány más fontos szerv. Fiatal nők gyakran szenvednek mikrotápanyag-hiányban, mert szervezetük a gyorsított fogyókúra vagy a modernnek tartott silány táplálkozás miatt nem jut hozzá ezekhez a fontos anyagokhoz. A kiegyensúlyozott és sokoldalú táplálkozás – kevés zsír és cukor, bő fehérje, korpakenyér, sok gyümölcs és főzelék – viszont ellátja az immunrendszert azokkal az anyagokkal, amelyek szükségesnek a jó kondícióhoz.
Vitaminnal a vírusok ellen
Az immunrendszer erősítésének elmaradhatatlan forrásai a vitaminok. Ásványi anyagok és nyomelemek nélkül az immunrendszer fogatlan oroszlán lenne. Ha lehet, ne mesterségesen „szerezzük be”, hanem természetes úton, gyümölcsből, zöldségből, kiegyensúlyozott, egészséges táplálékokból. A „klasszikus” C-vitamin (bogyós termések, citrusfélék, paradicsom, paprika, zöld és leveles főzelékfélék, kelvirág, burgonya) gyógyítja a sebeket, az égési sérüléseket, és a vérző fogínyt. Védelmet nyújt a rákkeltő anyagok ellen, meggyorsítja a műtét utáni sebgyógyulást, hegképződést, általában fokozza az immunrendszer működését. (Ajánlott napi mennyiség 150 mg, betegség, megfázás esetén ennek akár ötszöröse is lehet, mert gyorsan kiürül a szervezetből, ám amíg „bent van” támogatja a védősejteket). Az A-vitamin (0,8-1 mg naponta: csukamájolaj, máj, sárgarépa, zöld és sárga főzelékfélék, tojás, tej- és tejtermékek, margarin és sárga gyümölcsfélék) nedvesen tartja a nyálkahártya felszínét, ezzel erősíti védelmi képességét. Ezért ennek a vitaminnak különösen azoknál a betegségeknél van fontos szerepe, amelyeknek kórokozói a nyálkahártyán keresztül hatolnak be a szervezetbe. A B6-vitamin (1,6-18 mg; a sörélesztő, búzakorpa, búzacsíra, marhahús, belsőségek, káposzta, melasz, tej, tojás) serkenti a védősejteket, csökkenti az éjszakai izomgörcsöket, természetes vizelethajtó szerként működik. Az E-vitamin (20-25 mg; búzacsíra, szójabab, növényi olajok, brokkoli, kelbimbó, spenót, dúsított liszt, korpás búza, teljes gabonamagvak, tojás) fokozza az állóképességet, mérsékli a fáradtságot, gátolja az oxidációt, késlelteti az öregedést. A cink (15 mg; marhafartő, bárányborda, sertésbélszín, búzacsíra, sörélesztő, tökmag, tojás, sovány tej, mustár) megggyorsítja a belső és külső sebek gyógyulását, segíti a prosztata-panaszok elhárításában, fokozza a növekedést és a szellemi frissességet. A réz (2.3 mg;> szárazbab és -borsó, teljes búza, szilva, borjú- és marhamáj, csiga, a legtöbb tengeri hal és rák) jó erőben tartja a szervezetet. A magnézium (300-400 mg; füge, citrom, grépfrút, kukorica, mandula, dió, magvak, sötétzöld főzelékfélék, alma) segít leküzdeni a depressziót, hozzásegít, hogy a szív és a keringési rendszer egészségesen működjék, elmulasztja a gyomorrontást, és néha az izomgörcsöt is. A vas (10-18 mg; sertés- és marhamáj, szív, vese, liszt, vörös húsok, tojássárgája, dió, bab, spárga, zabpehely) fokozza a T-sejtek mozgékonyságát és falósejtek étvágyát. A szelén (50-100 mg; búzacsíra, korpa, tonhal, hagyma, paradicsom, brokkoli) segít megőrizni a a szövetek fiatalságát és rugalmasságát, enyhíti a menopauzásban fellépő hőhullámokat és a rossz közérzetet, megakadályozza fejbőr korpásodását. Jó tudni: a vas és a szelén túladagolása egészségkárosító lehet.