Ez már a 2012-es „világvége” előszele? Vagy csak „a hét szűk esztendő” egyike? Lehet még ennél is rosszabb? – firtatják sokan levélben, telefonon. S akik figyelemmel kísérték korábbi számainkat, konkrétan felteszik a kérdést: mit tartogat még a Plútó?
Amikor tavasszal azt írtam, hogy kemény nyárra számíthatunk, tele problémával, katasztrófával, hogy a bolygók tragédiára figyelmeztetnek – az olvasók egyik tábora azért emelte fel a telefont, hogy összeszidjon, miért ijesztgetem őt, van baja így is elég. Mások meg azt akarták tudni, vajon ezek a bajok őket is érintik-e, vagy csak olyan „általános” kellemetlenségözön lesz, ami tőlünk távol szedi áldozatait. Igazából az asztrológia egyfajta valószínűség-számításon alapul. Évezredek során megfigyelték, hogy bizonyos bolygók bizonyos állása esetén bizonyos események történtek. Az elmúlt évezredek tapasztalata és „statisztikai elemzése” mutatta meg például, hogy a háborúkat, viszályokat, terrorcselekményeket, merényleteket mindig a Mars és a Plútó kedvezőtlen helyzete okozza (ilyen rossz konstelláció volt 2001. szeptember 11-én, a New York-i merénylet idején, majd négy évvel később, 2005 nyarán, amikor a londoni terrortámadásra sor került). Pénzügyi krach a Plútó-Merkúr közötti kedvezőtlen kapcsolatból adódik.
A bolygók szerepe
Ami viszont most van, az a három úgynevezett külső bolygó – Plútó, a Szaturnusz és az Uránusz – feszült fényszög-kapcsolatából következik. A három bolygó analógiáját ismerve nem nehéz előre látni, hogy elsősorban olyan váratlan (Uránusz) természeti katasztrófákra (Szaturnusz) lehet számítani, amelyek sok embert érintenek (itt kap szerepet a Plútó). A Plútót csak 1930-ban fedezték fel, de létezését sejtették a tudósok. A csillagászok annak örültek, hogy végre tudják, mi volt az a titokzatos, láthatatlan, de érezhető „valami”, amit a Neptunusz mögött sejtettek. Az asztrológusok viszont egy sor „megmagyarázhatatlan” esemény mozgatórugójára találtak a Plútó révén. A hagyományos asztrológia hívei ugyan nem osztják minden esetben az ilyen távoli bolygókkal kapcsolatos modern véleményt, de azt ők is elismerik, hogy a Plútónak nagy tömegeket érintő, jelentős változásokat hozó hatása van. Ezt már néhány év óta a saját bőrünkön is érezzük minden ősszel, és mert lassan mozgó bolygó, biztosra vehetjük, hogy még jó ideig központi szerephez jut hazánk képletében. tehát fel kell készülni rá, hogy sok kellemetlenséggel járó, olykor felfordulásba torkolló események lesznek, ám nyomában mindig sikerül az előzőhöz képest egy kicsit nagyobb rendet teremteni. Csakhogy a csillagászok és az asztrológusok mellett a hétköznapi embernek is el kell fogadnia, tudomásul kell vennie, hogy a Plútó-energia most gyökerestől felforgathatja az életét. „Miért kell ennyi problémát jósolni?” Az emberek szívesebben olvasnak olyasmiről, ami számukra kedvező. „Utálom, ha ijesztgetnek – írta az egyik kommentező. Én azt akarom, hogy jó történjen velem, és ez így is lesz! Én irányítom a sorsomat, nem a bolygók!”
A nehéz helyzetből kihozva a legjobbat
Igen, a sorsunkat valóban mi irányítjuk. Valóban sokat tehetünk azért, hogy a nehéz helyzetekből is a legjobbat hozzuk ki, hogy erősödjünk, tanuljunk a tragédiák révén is. De a tragédiák aligha kerülhetők el. És akkor is bekövetkeznek, ha az asztrológusok elhallgatják érkezésüket. Igaz, a borzalmakat nehezen lehet elhinni, amíg csak a tévéhíradókból értesülünk róluk, amíg távoli vidékekről érkezik a hír bányaomlásról, cunamiról, légi katasztrófáról, több ezer áldozatot követelő földrengésről, árvízről, háborúról, sosem látott erejű hurrikánról? De az idén elérte a baj hazánkat is. Most más országok lakói szörnyülködnek a tévé előtt a magyarországi események láttán. A nyár elejét – de mondhatom, hogy az egész nyarat – a víz mosta el. Olyan patakok léptek ki medrükből és borítottak be utcákat, lakóházakat, melyeknek kavicsos, kiszáradt medrében az elmúlt években vizet is alig láttak a helybeliek. Még javában folyt a gyűjtés, a segélyakciók szervezése az észak-borsodi meg dél-dunántúli árvízkárosultak segítésére, amikor október 4-én sokkoló képekkel adott hírt az összes média: vörös iszap borította el Kolontárt, Devecsert, mérgező anyag hömpölyög a Duna felé. Olyan képek járták be a hazai és nemzetközi sajtót, amilyenekkel a sci-fi írók, meg a közelmúltban készült, és a 2012-es világvége hírére épülő katasztrófa-filmek forgatókönyv-írói rémisztgették a horrorra vágyó közönséget. Szökőár, földcsuszamlás, atomerőmű vagy vegyigyár robbanása, vulkánkitörés – mind, mind szerepel a fantázia-szülte történetben. És most úgy tűnik, a világ eseményei az írói fantázián is túltesznek.
Miért pont én?
Sokan persze most megkérdezhetik: miért épp azok lettek áldozattá, akik… „Én miért, és ő miért nem?” Alighanem azért, mert akiket sújtott a természeti katasztrófa, azoknak a születési képletében a Plútó hangsúlyos szerepet játszott. Akár csak azoknál, akik miatt a baj megtörtént. A Plútó mindenkit figyelmeztet, azokat is, akik egyelőre kívül estek a veszélyeztetett környéken: többé senki nem élhet a régi védekezési manővereivel, érzelmi ellenállásával. A Plútó megfoszt mindentől, amivel a hibákat, gyarlóságokat próbálták rejtegetni. A Plútó analógiája: a pusztítás, méreg, járvány, tömegkatasztrófa. A Plútó megmutatja az eltussolni kívánt hibákat, bünteti a csalást, az álnokságot, feltár mindent, ami rejtve van, beleértve a tudatalattit is. Az asztro-pszichológusok sokat felfedeztek már a Plútó lelki hatásairól. Tanításuk szerint az ösztönösséget, illetve a születést és a halált, a kollektív tudatalattit is ez a bolygó jelöli. Ural mindent, ami hirtelen adódik, és amivel az egyénnek külső segítség nélkül kell megbirkóznia. Segít azoknak, akik készek felfedezni azokat a helyeket, ahová mások belépni sem mernek. A léleknek szembe kell néznie a legbelsőbb, legsötétebb erőivel is.
Plútói pofon
Az ember annyira eltávolodott már a természettől, az ősi emberi értékektől, hogy egy-egy ilyen plútói pofon kell ahhoz, hogy észre térjen. A bajban kiderül, hogy igenis ott van a lelke mélyén a segíteni akarás, még annak is, aki egyébként már csak egyéni boldogulásával törődött, a hétköznapokban gond nélkül átlépett a másikon, akár még gáncsolta is, nehogy elébe férkőzhessen. A Vénusz és a Jupiter idén ősszel a Plútóval kedvező kapcsolatba kerülve segít abban, hogy olyan emberek is szövetségessé váljanak, akik korábban nem is tudtak egymásról, vagy épp kerülték a másik társaságát. Bil Tierney a Békességben a Plútóval című összefoglaló művében azt írja: „a Plútó tranzitjai alkalmával hatalmas belső küzdelem dúl bennünk, hogy legyilkoljuk, kiírtsuk magunkból azokat a részeket, amelyek… által szeretteinktől, embertársainktól eltávolodtunk.” Egy jól megélt Plútó-tranzit egyik legnagyobb ajándéka, hogy visszanyerjük azokat a részeinket, amelyeket a múltban elnyomtunk vagy megtagadtunk. A Plútó, az Uránusz és a Neptunusz együttes hatása megérteti az emberekkel, hogy a táradalmi elismerés bizonyos szintjének eléréséért komoly árat kell fizetni, ugyanis mindhárom bolygó azokat a forradalmi módszereket támogatják. Keménnyé és szívóssá teszi azokat, akikkel szembe kerül. A Hold és Vénusz vezérelte emberek persze büntetésként tudják felfogni a túl kemény Plútó-hatást. De akik érzelmileg túlélnek egy sor életerősítő Plútó tranzitot, felismerik, hogy mindent kibírnak. Csak bízniuk kell önmagukban.