A mesebeli Kréta szigetén, a főváros Régészeti Múzeumában őrzik azt a bizonyos korongot, melyről a tudósok fele úgy vélekedik, hogy hamis, a másik fele viszont mindenét odaadná, ha egyszer megérinthetné.
A korongra 1908-ban bukkant rá egy olasz régész a dél-krétai Phaisztosz egyik palotájának maradványai között. A palota korából következtetni lehet, hogy a korong i.e. 1700-nál később nem keletkezhetett. A korong egy templom alagsorából került elő, amit tárhelynek használtak. Ezek az alagsori szobák csak felülről voltak megközelíthetőek, belsejük a Szantorini-vulkán kitörésekor keletkezett hamuval és földdel volt tele. A számos földrengés következtében egy részük be volt omolva. Értékes műtárgyak vagy falfestmények nem voltak az alagsorban, kizárólag föld és állati eredetű csontok.
Mikor keletkezett?
Yves Duhoux (1977) Luigi Pernier feljegyzései alapján a korong keletkezésének idejét i.e. 1850 és 1600 közé tette, ami azt jelenti, hogy a minószi civilizáció középső korszakából való. Jeppesen (1963) a Pernier jegyzetek hibás fordítására támaszkodva i.e. 1400 előtti időkre teszi a korong eredetét. Pernier jelentéseiben kételkedve Louis Godart (1990) saját kutatásai alapján azt állította, hogy a korong a középső vagy a késői minószi civilizáció alkotása. J. Best (2004) szerint valamikor i.e. 14. században keletkezett.
A korong égetett agyagból készült, mindkét felén spirális alakzatban egy szöveg olvasható, mely tapintható, vagyis kiemelkedik a korong síkjából. Egyesek szerint valami bélyegző lehet a korong, azért emelkednek ki a betűk. Viszont gyanús, hogy soha nem találtak több hasonló bélyegző-félét, sem olyan szöveget, amit ilyesmivel „nyomtattak” volna. A korongon 45 titokzatos szimbólum látható, melyek talán egy 4000 éves költeményt, vagy egy szent szöveget, naphimnuszt illetve akár egy mágikus feliratot jelképeznek. Ugyanakkor a phasztoszi korongon lévő jelek nem emlékeztetnek egyetlen, „hieroglifikus” írásból ismert jelre sem.
Hamisítvány vagy ritkaság?
Jerome Eisenberg, egy – a műtárgyak eredetiségvizsgálatával foglalkozó szakember – szerint a korong hamisítvány, bár a görög hatóságok eddig nem engedélyezték, hogy Eisenberg személyesen is megvizsgálja a tárgyat. A magyar Németh György ókortörténész szerint azonban Eisenberg „is hamis”, mert ő nem bronzkor kutató, hanem újságíró, méghozzá egy Minerva című, ókori művészettel foglalkozó folyóirat főszerkesztője, kiadója és tulajdonosa, emellett pedig a Royal Athena nevű galéria tulajdonosa, nagyon gazdag, az ókori tárgyakra specializálódott műkereskedő. Eisenberg egyébként azzal magyarázza, hogy a korong hamis, mert meglepően egyenesen levágott éle van, és a korabeli technika ezt képtelen lett volna megvalósítani. Ráadásul, szerinte ezek a jelek nem is léteztek soha Krétán. Ez azért nem igaz, mert egy bárd, amit teljesen hiteles körülmények között találtak, a korongon lévő negyvenöt jelből kettőt tartalmaz. Ebből pedig az következik, hogy ez a szótagírás nem volt elszigetelt dolog, de valamiféle nagyon különleges alkalmakra, szentélyekbe felajánlott tárgyakra készítették, mégpedig láthatóan egy pecsétnyomóval. Forrás: www.wikipedia.hu www.mr1-kossuth.hu www.hokhma.freeblog.hu Foto: wikipedia
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
