Rágd, táplálkozz vele, oltsd a szomjad, kend magadra, mosakodj vele, öblítsd vele a hajad, lélegezd be, nézd, fogd, fürödj benne, kérj tőle tanácsot, vigyázz rá minden napodon, és éveid száma megszaporodik – hangzik a dél-amerikai Andok népeinek ősi hitvallása.
Számukra az erőt, az életet jelentette, és azt a szellemi eledelt, amivel az ősökkel, az „Apukkal”, Napatyával (Tata Inti) és Holdanyával (Quilla Mama) összekapcsolódhattak.
A kemény munkához koka kell…?
Az andoki élethez, a vallási rituálékhoz annyira hozzátartozott a koka, hogy a spanyol hódítók és jezsuita hittérők rájöttek, elég, ha „ördögi bűbájnak” kiáltják ki a kokával történő gyógyítást, betiltják a fogyasztását, és az andoki ősi életforma összeomlik. Ám a nehéz fizikai munkára kényszerített őslakosok nem tudtak koka nélkül elég keményen dolgozni sem a sok ezer méteres magaslatokon, sem az aranybányákban, így a konkvisztátodorok, hogy hozzájuthassank a töméntelen kincshez, a koka napi 3-4 alkalommal történő rágását megengedték nekik. Dél-Amerikában a kokalevél mindenhol fillérekért, legális árucikként megvehető.
Brazíliában felmerült, hogy bevezetik az iskolai menzákon a kokafogyasztást. Ugyanis a koka hatalmas mennyiségben tartalmaz létfontosságú vitaminokat, vasat, kálciumot, proteint. Nehéz fizikai munka végzésekor pótolja az ételt, energizál, megszünteti a magaslati levegő okozta szaggató fejfájást. Kitűnő hasmenésre, gyomorhurutra, torokgyulladásra, sebfertőtlenítésre, érzéstelenítésre.
A koka „lelke”
Az ősi hit szerint az igazi beavatottaknak, ha a kokát vallási rituálékban használni akarják, meg kell ismerniük a koka „lelkét” és össze kell vele kapcsolódniuk. Egy 21 napos kemény böjtben (egy kis kukorica és víz mellett kizárólag kokát rághatnak), elképesztő érzékenységre tesznek szert. Úgy mondják, egy „fluid kommunikáció” alakul ki köztük és a koka vitális energiája között, mely egyfajta látó képességgel ruházza fel őket. Ezt követően a páciensek aurájából kiolvashatják a betegséget és a gyógymódot is.
Az embereket „kozmikus szent magnak” hívják, akik össze vannak kötve Földanya minden lelkével, így a kokával is. A legtöbb perui sámán nem a kalandregényekből ismert esőerdei epekeserű ayahuascat, hanem kokát használ méregtelenítéshez és a szertartásokhoz.
A jóslásoknál a kérdezőnek (páciensnek) a kokaleveleket a két tenyere közé kell zárnia, nevének ötszöri elismétlése után ötször ráfújni. Az ily módon felvett levélalakzatból a sámán azonnal megtudja, tudja-e orvosolni a kérdező baját. Ha a kokalevelek nem bíztatóan rendeződnek, a szertartás itt véget is ér, a sámán nem kapott felhatalmazást, és ellenszolgáltatásra sem tart igényt. Ezt persze csak a valódi beavatott gyógyító emberek tartják be. Komolyabb baj esetén a megfújt kokát legalább egy óráig rágja. Ha a lé megkeseredik, az igen rossz ómen a kérdezőre, és a sámán nem biztos, hogy vállalja az ügyét.
Természetes igazságszérum
A sámánok nem csak betegségben kérdezhetők. Egy kizárólag erre a célra készített terítőn (haguayo) izzással elégetett kokalevél leleplezi a tolvajt. Hűtlenség gyanúja esetén a sámán mágikus szertartással „felébresztett” kokaleveleket ad a kétkedőnek, amiknek valahogy érintkezniük kell a társsal, majd visszajuttatni a sámánhoz, aki egy ismételt ceremóniát követően a leveleket a földhöz vágja, és a levelek alakzatából kiolvassa a helyzetet. Ha az alakzat további kérdezést igényel, elrágja a kokát, a levét a két tenyerére köpi, és ebből a formából tájékozódik tovább.
Távollévő személy állapotáról úgy érdeklődhetünk, ha egy sokat hordott, mosatlan ruhadarabját a sámánhoz visszük, amit a kokával együtt lassú parázson eléget.
Elhunytak ruhájának kokával történő elégetésekor megjelenik a halott képe. Mindkét esetben a ruhadarabok által őrzött lenyomatok rezgései lépnek reakcióba a koka rezgésével, melyet a sámán mint víziót lát és értelmez. A kokaolvasás számunkra kétségesnek tűnhet, de működik, mert az eredmény nélküli sámánokat nem tűri a közösség. Golenya Ágnes
Az Astronet ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és friss infókért!