Nem a mostani vírus alapján készül, nem a legmodernebb eljárással, nem az ígért 1100 forintért kapható, de a miénk – így jellemezhető a ciprusi cég, az Omninvest Pilisborosjenőn gyártott vakcinája, amit a kormány segítségével mindenáron be akarnak a
Furcsán hangzik, de nem csak az új típusú, H1N1 influenza okoz riadalmat, hanem az ellene kifejlesztett védőoltás is. A legtöbb aggodalom a vakcina előállításának rohamtempója miatt fogalmazódik meg. Az első önkénteseket augusztusban oltották be, s az ellenanyagot már a háromhetes vérminták elemzése után teljes mértékben hatásosnak minősítették – miközben az orvosok állítják, hogy az ilyenkor szokásos tesztelésnek legalább 60 napig kell tartania. Dr. Tóth Kálmán gyermekorvos és infektológus szerint a beoltottak számával is gondok vannak. „Pár száz tesztoltás alapján nem lehet azokat a veszélyeket kizárni, amelyek esetleg csak minden ezredik embernél jelentkeznek – jelentette ki. – Lehet, hogy a vakcina a rövid távú mellékhatások tekintetében jó eredményeket tud felmutatni, de az biztos, hogy a hosszú távú szövődményekről fogalmunk sincs. Az is óvatosságra int, hogy az oltóanyagot a gyerekek esetében még nem is engedélyezték.” A védőoltás alapanyaga sem ad sok okot a megnyugvásra. Kezdetben arról volt szó, hogy a jelenlegi járvány ellenszerét a magyar gyártó a világon elsőként a jelenlegi vírusból állítja majd elő. Ám idén június 18-án már arról nyilatkoztak, hogy a „vártnál enyhébb járvány miatt” az oltóanyagot egy úgynevezett „klasszikus reasszortáns” vírustörzsből készítik. Ez azt jelenti, hogy a magyar védőoltásnak egy olyan H1N1 vírus az alapanyaga, amely még az 1930-as években bukkant fel az USA-ban. Erről egyébként az Országos Gyógyszerészeti Intézet nyilvántartásában szereplő elnevezés is árulkodik: „A/California/7/2009 (H1N1)-szerű NYMC X-179/A reasszortáns”. A „H1N1-szerű” jelölés dr. Tóth Kálmán szerint azt jelenti, hogy az oltóanyag nincs „rászabva” a jelenlegi vírusra. „Orvosi tankönyvekben szerepel, hogy bármilyen influenza elleni védőoltás hatásfoka 40-60 százalék. Ha azonban a vakcina nem a mostani vírusra van formázva, akkor még ez az arány is megkérdőjelezhető” – jelentette ki az infektológus. Orvosok szerint az oltóanyag előállításának módja is erősen aggályos. Vakcinát ugyanis többféle módon lehet készíteni: a legújabb eljárás szerint a megölt vírusból eltávolítják a szövődményeket okozó részecskéket, s a „megtisztított”, inaktív kórokozót használják fel. A régi módszer ugyanez, csak ennél nincs tisztítás, hanem az egész vírust teszik bele az ellenszerbe, annak minden szövődményével együtt. A magyar gyártó ez utóbbi módszert alkalmazta, ami több orvos szerint jelentős veszélyeket hordoz. Bár többségük nyíltan nem mer szembeszállni a nagyhatalmú gyógyszergyártó lobbival, név nélkül többen is jelezték, hogy ők akkor sem adják be gyerekeknek a vakcinát, ha arra az engedély megérkezik. Dr. Sebő Zsuzsanna gyermekorvos azon kevesek közé tartozik, akik nyíltan is megfogalmazzák kétségeiket. „A H1N1 elleni vakcina thimerosalt tartalmaz, ami egy olyan vízben oldódó higanyvegyület, amelyet a legtöbb védőoltásból már kivontak – mondta. – Egy időben ugyanis felvetődött, hogy ez az anyag mellékhatásként idegrendszeri betegségeket okozhat.” A doktornő szerint az orvosok attól tartanak, hogy ha bármilyen probléma merül fel a védőoltással kapcsolatban, őket teszik majd felelőssé. „Mivel az oltás nem kötelező, az állam nem lesz perelhető – mondta. – A vakcina gyártója is nyugodt lehet, hiszen birtokában van a gyártási engedély. Az ÁNTSZ biztosan megfelelően tárolja az ampullákat, így aztán ha valaki az injekció beadását követően lebénul, bűnbaknak ott lesznek az orvosok, akik biztosan nem jól oltottak.” Az előzmények ismeretében egyébként úgy tűnik, hogy a félelmek nem megalapozatlanok. Amerikában 1976-ban ugyanis már volt egy sertésinfluenza-oltási kampány: egy laktanyában ütötte fel a fejét a H1N1-es vírustörzs, mire gyorsan beoltottak 40 millió embert. Az eredmény: az oltás mellékhatásaként 25 ember meghalt, s több mint 500-an kaptak Guillain-Barré szindrómát, ami egy bénulást okozó ritka idegbetegség. A CDC amerikai járványügyi intézet szerint összességében több ember halt meg az oltástól, mint magától az influenzajárványtól.