Tíz év alatt megkétszereződött az egyetemes emberi tudás, amelyre csak pontatlan becslések mutatnak, de a felhalmozott információk mennyisége mára minden becslés szerint meghaladja a 2000 terabájtot, ami nagyjából négy billió sűrűn telegépelt oldalnyi nyo
Tíz év alatt, 1998 és 2008 között megkétszereződött az egyetemes emberi tudás, amelyre csak pontatlan becslések mutatnak, de a felhalmozott információk mennyisége mára minden becslés szerint meghaladja a 2000 terabájtot, ami nagyjából négy billió sűrűn telegépelt oldalnyi nyomtatott szövegnek felelne meg. A mindennapi életünkbe tíz év alatt olyan új technológiák törtek be és terjedtek el, amelyek alapvetően megváltoztatták az egész világot. Tíz évvel ezelőtt még mást vártunk a jövőtől, 1998-ban az egyik legnagyobb félelmünk az informatikai rendszerek összeomlása, az Y2K volt, emellett persze sokan várták a Megváltó második eljövetelét is (az ehhez kapcsolodó világvégével) az ezredforduló alkalmából. Egy moblitelefon még a legjobb formájában sem volt könnyebb negyed kilónál, az internet pedig csak a szárnyait bontogatta, azzal pedig csak a szárnyaló elmék számoltak, hogy a mobilokról internetezni is lehessen. Az 1998-as előrejelzések még félig-meddig komolyan számoltak azzal a lehetőséggel, hogy 2008-ra felvesszük a kapcsolatot idegen lényekkel, de legalább bizonyítékot találunk arra, hogy a Földön kívül is létezhet élet. Persze azzal is számoltak, hogy 2003-ra elkészül a Nemzetközi Űrállomás. 2005-re várták az első emberi klón megszületését, 2008-ra pedig a születésnél kimutatható genetikai rendellenességek kijavíthatóságát. Nos a világvége elmaradt, és E.T. sem telefonált, ám a mindennapi életünket két, egymással egyre szorosabban összefonodó technológia változtatta meg: a mobiltelefonok előretörése és az internethasználat elterjedése. A kilencvenes években felfutó mobilkommunikációs üzletág 1998-ban kezdte meg szárnyalását hazánkban: abban az évben tette lehetővé a kormányzat, hogy az áraikat a szolgáltatók határozzák meg. Az akkori két nagy szolgáltató, a Pannon, és a Westel közösen mintegy 700 ezer előfizetést tudhattak magukénak. A Vodafone betörésével a rendszerváltás utáni korszakban példátlan árverseny kialakulása azonban néhány év alatt olcsóbbá tette a mobilhasználatot az egyeduralkodó vezetékes telefonálással szemben. A készülékek fejlődésével olyan funkciók is elérhetővé váltak a nagyközönségnek, amelyeket azelőtt csak a science-fiction regények kiagyalói vettek komolyan. Szöveges, vagy képes üzenetek küldése a világ egyik pontjáról a másikra, élő videótelefonálás, fényképek, hangok és videók rögzítése egy néhány dekagrammos készülékben, mindez alig tíz év alatt vált hétköznapivá az életünkben, nem is beszélve a mobiltelefonokról bárhonnan elérhető internetes kapcsolatról. A világháló ugyanis mára a világ egyik legnagyobb üzletévé nőtte ki magát. Ami még 1998-ban csak kevesek kiváltsága volt, (még az ezredforduló idején is alig haladta meg az internethasználók száma a hétszázezret Magyarországon,) addig mára a kommunikáció, az ügyintézés elengedhetetlen eszközévé vált. A legfrissebb adatok szerint 3,5 millió magyar rendszeresen használja a világhálót, csatlakozva a világszerte több mint másfélmilliárd felhasználóhoz. Az internet most már életünk minden területére betört: vásárolhatunk, elintézhetjük banki ügyeinket, szállást, repülőjegyet foglalhatunk, műholdképeken megtekinthetjük a világ bármely pontját, vagy szabadidőnkben akár a földönkívüliek rádiójeleit is kutathatjuk a CETI Home segítségével a végtelen univerzumban. A technológia fejlődésével párhuzamosan ugyanis az űrkutatás is hatalmasat lépett előre. Az elszigetelt hegytetőkön meredező obszervatóriumok helyett ma már világszerte hálózatba kapcsolt ultramodern távcsövek ezrei öntik az adatokat és a képeket, nem is beszélve az immár tizennyolcadik életévét taposó Hubble-űrtávcsőről, amellyel éppen 1998-ban fényképezték le a TMR 1-C nevű objektumot. A 450 fényévnyi távolságban lévő homályos foltról később bebizonyosodott, hogy az első lencsevégre kapott exobolygó lehet. 1999-ben már egy egész bolygórendszert találtak egy távoli csillag körül, 2007-ben pedig a vízgőz jelenlétét is kimutatták egy sok száz fényévnyire lévő planétán. A magyarok is felfedezték a maguk bolygóit, az elsőt éppen 2006-ban. A bolygókutatás a mi Naprendszerünkben is reneszánszát éli: robotjaink több égitestet is felkerestek a Naprendszerben. 2004-ben a Marsra egész flotta érkezett, köztük az amerikai Spirit és Opportunity űrszondák. A legújabban a Marsra érkezett Phoenix űrszonda pedig már vízre is bukkant a vörös bolygón, sőt a talaj vizsgálata után még az is kiderült, hogy akár földi növényeket is lehetne termeszteni benne.