Hasznos kender – a jövő energiahordozója?

A Cannabis Sativa ősidők óta köztiszteletnek örvendő, sokrétűen felhasználható, rendkívül alkalmazkodó gyomnövény, amely ipari, természetes változata nem, vagy csak elenyésző mennyiségben tartalmaz THC-ét.

Vitorlavászon, pelenka és farmer

A növény őse feltehetőleg Ázsiából, a Himalája lankásabb völgyeiből származik. Legrégibb nyomai a kínai kultúrában lelhetőek fel, i.e. 6500- ból, amikor is az erős rostokból ruhákat, hálót, kötelet készítettek. A kender szó angolul kötelet jelent. A kenderből készült ruhaanyag a kanavász, amit vitorlaként is használtak régebben, mivel akkoriban ez volt az egyetlen anyag ami nem (vagy csak lassan) rohadt meg a tengervíz hatására. Valójában időszámításunk kezdete előtt az 5. századtól egészen a 19. századig minden hajó vitorlázatának a 90%-a kenderből készült. Ahogy az ősi tengerészek ruhája is kenderrostból volt szőve, úgy a 20. századig a világ legnagyobb részén a sátraktól kezdve a pelenkáig  80%-ban kenderből készült rostokat használtak készítésükre. Amerikában az 1620-as évektől az 1930-as évekig a kender általános alapvetése volt a mindennapi családi gazdaságoknak. A kenderrostból készült ruha lágyabb, melegebb, jobban felveszi a vizet mint a pamut, annál háromszor nagyobb a szakítószilárdsága, és sokszorta tartósabb, továbbá ellenáll az UV sugárzásnak. Az első Levi”” s farmerok is kenderből készültek. A gyapot termesztése körülményes, csak az amerikai mezőgazdaságban a rovarirtószerek 50%-át erre használják el. A kendernek jóformán nincs természetes ellensége, hiszen maga is gyom, négy hónap alatt teljesen kifejlődik, feldolgozása sokkal olcsóbb és egyszerűbb.

Az ősi Kína első gabonája

Azonban nem csak a rost volt az egyetlen amit már az ősi kínaiak is használtak. A Cannabis mag volt a korai Kína egyik első gabonája. A magokat étellé őrölték, egészben megpirították, vagy főzeléket főztek belőle. Ma már tudjuk, hogy a kender magja nélkülözhetetlen forrása proteinnek és olajnak. A szójához hasonlóan magas a fehérjetartalma, csak annál gazdagabb esszenciális zsírsavakban, vitaminokban, könnyebben kinyerhető belőle a fehérje és jobban is hasonlít az emberi testben lévőre. Íze a dióhoz hasonlít.

Hosszú életű rostpapír

A papír Kínai felfedezésével egy újabb fordulat következett be a kender életében, ugyanis az első papírosok is e sokrétű gaz hús és rost részének felhasználásával kezdődött. A rostpapír 50-100-szor hosszabb életű mint egyéb papiruszfélék, és egy hold Cannabis kender négyholdnyi fát helyettesíthet a péppapír gyártása során. 1883-ig a világ papír termelésének hetvenöt-kilencven százalékát kenderrostból készítették, amihez természetesen nem kellett esőerdőket kiirtani. Az sem titok, hogy a fából készült papír előállítása rengeteg környezetszennyező eljárást von maga után, mint például a vegyszeres fehérítés.  Van Gogh, Gainsborough, Rembrandt – akárcsak mások – elsősorban kenderből készült festővászonra festettek, továbbá a Gutenberg Bibliától Lewis Carrol Alice Csodaországban c. művéig szinte mindent kenderpapírra nyomtattak.

Építőanyag, olaj és biomassza

Az építőiparban is helyettesíthetnénk a fát, hiszen 0.4 hektár kenderből  annyi cellulózrost állítható elő mint 1.6 hektár fából. Ezenkívül – magas cellulóz tartalma miatt -, műanyag előállítására is tökéletesen megfelel. Ebben megegyezik a kukoricával, amelyből már formálható és tartós műanyagot képes az ipar előállítani, amely természetes körülmények között maradandóan lebomlik. Ipari és háztartási felhasználásra való olajat is préselhetünk a kendermagból. Amerikában az 1800-as évekig a kendermagolaj volt a legelterjedtebb olaj, ez adta a legnagyobb fényt, ezzel világított mindenki. (1870-ig is a második helyen szerepelt a bálnaolaj mögött.)  Betiltása után petróleum, kerozin és hasonló nem éppen környezetbarát anyagok vették át a helyét. Az 1900-as évek elején Henry Ford és a többi futurisztikus, organikus gondolkodású mérnök-zseni felismert egy fontos szempontot: a világon ma felhasznált összes fosszilis energiahordozó csaknem 90 százalékát (szén, olaj, földgáz, stb.) már régen helyettesítenünk kellett volna olyan biomasszával, mint a kukoricaszár, a kender, a hulladékpapír és hasonlók. A biomassza metánná, metilalkohollá vagy benzinné alakítható, az olaj, szén vagy atomenergia mai árának a töredékéért – különösen, ha a környezettel kapcsolatos költségeket is beszámítjuk.  Amikor a biomassza elég, pontosan ugyanannyi szén-dioxidot juttat vissza a levegőbe, amennyit a növény fotoszintézis során felhasznál, így ez a folyamat energetikailag CO2 semleges, míg a szén, kőolaj vagy földgáz égetésével – amiket ma használunk – évmilliókkal ezelőtt megkötött szén kerül vissza a levegőbe. A biomassza fűtőanyagok tisztábbak és gyakorlatilag mentesek a fémektől és a kénektől, valamint az égés során a keletkező széndioxid nem a föld alól származik, hanem a levegőből, ergo nem jut a levegőbe többlet széndioxid. A biomassza használata véget vethetne a savas esőknek, a kéntartalmú szmognak.