Történt egyszer, hogy egy indián sétált egy amerikai nagy városban , a nem indián barátjával. A New York-i Times Square környékén jártak. Éppen csúcsidő volt, tehát sokan nyüzsögtek az utcasorokon, a város zaja szinte süketitő volt: az autósok nyomták dud
Egyszer csak megszólal az indián. – Hallok egy tücsköt. – Az nem lehet – mondta a barátja – ekkora zajban, hogy lehetne meghallani egy tücsköt? – Biztos vagyok benne, hallottam egy tücsköt! – Ez őrültség! – mondta a barátja. Az indián viszont egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult, az utca másik oldalára, ahol néhány bokor nőtt. Az ágak között megtalálta a tücsköt. A barátjának leesett az álla. – Ez lehetetlen. Neked természetfölötti hallásod van. – Nem – válaszolta az indián – semmivel sem külömbözik a tiedtől. A dolog csak azon múlik, mire figyelsz jobban. – Ez lehetetlen, sose hallanék, meg egy tücsköt ebben a zajban! – Nem, az egész csak azon múlik, hogy mi a fontosabb neked. Figyelj! Bemutatom. Az indián kivett zsebéből néhány pénzérmét és földre ejtette őket. Harmincméteres körzetben mindenki megfordult, hogy vajon a pénzérme ami leesett, nem az ővé-e. – Látod mire gondoltam? Az egész csak azon múlik, hogy mi a FONTOS számodra!!! Fotó: http://www.sixandout.net/this-isnt-blog-about-crickets/