A babona az idők kezdete óta része életünknek, és a legtöbb forrása az emberi félelem. A szegény tükör talán a legveszedelmesebb tárgy a babonák körében, pedig sokszor egészen racionális eredete van egy-egy katasztrófává torzult hiedelemnek.
Ha összetörik egy tükör – pláne magától -, még a szkeptikusok is félteni kezdik az életüket egy pillanatra. Pedig a tükör-babonák mai formájukban erősen nélkülözik a praktikumot, és talán látható, honnan erednek a félreértések.
Minden, ami fénylik
Amikor még nem létezett tükör, a víz felülete adta vissza leghűbben a valóságot. Az emberek a sorsukat is a víztükörben kutatták, és úgy tartották, hogy ha elmosódott a tükörképük, az egészen biztosan a halál jele. Ahogy a tükröződő felületek létrejöttek és átalakultak, úgy kanyarodott a babonák sora is. Réges-régen még úgy bámultak a tükörbe, mint ma a kristálygömbbe. Úgy képzelték, hogy a lelket látják benne, és ha a tükör széttörik, akkor a lélekkel is ez kell, hogy történjen. Az a hit pedig, hogy az összetört tükör hét év balszerencsét hoz, onnan ered, hogy már az ókori rómaiak is azt vallották: az élet hétévenként megújul. Ma már tudjuk, hogy a szervezet összes sejtje lecserélődik hét év alatt, tehát tényleg nem mondhatjuk, hogy ugyanazok maradtunk. A rómaiak felelősek azért a kevésbé ismert gyógymódért is, amivel az összetört tükör hatását orvosolhatjuk: egyszerűen el kell temetni a tükörcserepeket.
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem?
A tükör létezése előtt minden csillogó, fényvisszaverő felületeknek mágikus képességet, amin keresztül látni lehet a jövőt. Az ókori mitológiában gyakran ábrázolják az isteneket és istennőket, amint a sima vízfelületet kémlelik, hogy megtudjanak valamit a sorsukról. A tükröződő felületek hatalma megjelenik a Nárcisz-mondában vagy a Hófehérkében is. De fényes fémeket és tükröket használtak arra is, hogy azon keresztül kapjanak üzenetet az istenektől. A teljes cikket itt tudod elolvasni >>>
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
