Minél több horoszkópot elemzek, minél több közönségtalálkozón beszélgetek az emberekkel, annál biztosabban tudom-tapasztalom, hogy nem annyira a kétkedőket kell meggyőznöm az ezotéria fontosságáról, inkább azokat, akik hisznek benne.
A hívők vakon hisznek. Így nem a lényeget látják, hanem a perifériát, a „hozadékot”. Az asztrológust nem azért keresik fel, hogy saját magukat, lehetőségeiket ismerjék meg, hanem hogy „jósoljon” nekik, lehetőleg jót, minél jobbat, amit lehet aztán várni, tétlenül, és ha nem hull ölükbe a szerencse, akkor vagy újra elmennek, és új jóslatot kérnek, vagy szidják az asztrológust, hogy nem ért a dolgához. A kétkedőkkel ugyanis semmi baj, ők nem hisznek semmiben, ami nem látható, nem fogható meg. Őket sokszor a tények sem győzik meg, szívük szerint máglyára küldenék az asztrológust, a természetgyógyászt, az akupunktőrt, a halálközeli élményeket kutató orvost – ahogy annak idején tették elődeik Giordano Brunóval, vagy a gyógynövényekkel, természetgyógyászattal foglalkozó javasasszonyokkal, a „boszorkányokkal”. Még Madame Curie-t is majdnem kitagadták tudóstársai, amikor a láthatatlan sugár romboló erejéről beszélt. Mégis velük van a kevesebb bajom, mert ők csak tagadnak, tagadnak, elutasítanak. Ám ezt az ellenállást megtörheti egy véletlen találkozás, saját tapasztalat. Talán azért is értem meg őket könnyebben, mert be kell vallanom, három évtizeddel ezelőtt magam is a kétkedők táborába tartoztam, ám ahogy egyre jobban megismertem az asztrológia lényegét, az univerzum „amint fent, úgy lent” törvényének lényegét, már tudom, hogy nem a látható dolgokból kell ítélni, sokszor a valóság a „szemnek láthatatlan”. De attól még valóság. Viszont a vakon hívőket nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy nem szabad pusztán jóslatként kezelni az asztrológiai előrejelzéseket, és nem várni kell a kedvező változást, hanem tenni kell azért, hogy a sorsuk jobbra forduljon, a csoda bekövetkezzen, vagy a negatív hatások a lehető legkisebb problémát okozhassák. Mindenkinek kell valamit kezdenie önmagával. Az önmagunkba vetett hit ad elegendő erőt ahhoz, hogy esélyt adjunk magunknak. Itt kezdődik az alkotás és a szellem ösvénye. Alkotóerőnk keresése közben megnyílhatunk mindenre, ami már ott szunnyad bennünk. A pszichikus képességek mindannyiunk képességei, nem kell ahhoz táltosnak, kiválasztottnak lenni. Idén ősszel erre a belső erőre, sorsfordító energiára nagyon is szüksége lesz mindenkinek. A bolygók hatása ugyanis felerősödik. Különösen a Szaturnuszé, amely október 29-én jegyet vált, és megkezdi két- éves vonulását a Mérleg jegyében. Amíg a földies Szűzben járt, viszonylag „természetes” közegben volt, lassította-fékezte a Mars és a Plútó hatására túláradó indulatokat, a levegős Mérlegből viszont már egészen más hatást fejt ki, felerősíti a sorsfeladatok iránti érzékenységet. A Szaturnuszt évezredek óta a sors bolygójának tekintik, tehát nem árt, ha mindenki tudja, hogy saját életében mely területre fejti ki leginkább a hatását, ugyanis ott kell a legtöbbet tennie azért, hogy elégedetten élhessen. „Ha az ember abba a helyzetbe kerül, hogy szembenézhet életének sötét oldalával is – és mindenkinek van ilyen -, ha feltárja, magáévá teszi, azonosul vele, akkor nagyon sokat nyer: érzelemgazdagabb, intelligensebb, okosabb lesz általa” – mondta Kertész Imre egyik interjújában, a Nobel-díj átvétele után. Ennél tömörebben aligha lehet a szaturnuszi hatás lényegét összegezni. S tette ezt az, akinek valójában ez a „szigorúnak, kegyetlennek” nevezett bolygó hozta meg a világhírnevet. Ki ne ismerné a klasszikus meséket, amelyekben a királyfiak nekivágnak a világnak, hogy szerencsét próbáljanak, s útközben mindenféle akadállyal találják szembe magukat. Akadályokkal, amiket le kell győzniük, ha tovább akarnak jutni. Meg kell küzdeniük a saját félelmeikkel, kishitűségükkel, de ha sikerül, akkor „övék a fele királyság”, vagy akár az egész is. Az efféle mesék mind-mind a szaturnuszi próbatételről szólnak. S arra a hozzáállásra tanítanak, ahogyan az efféle próbákat fogadni kell. Érdemes volna idén ősszel mindenkinek megnéznie, vajon miként hat életére a Szaturnusz jegyváltása. Mert a „sorsbolygó” által jelzett ügyekben lehet ugyan elodázni a szembesülést, de kikerülni biztosan nem. Ha valaminek a megoldása áttolódik egy olyan időszakra, amikor már más volna a feladat, sokkal nehezebb kedvező eredményre jutni. A keleti filozófiák, a karma törvénye szerint a meg nem oldott problémákat a következő életben is magunkkal visszük, s mindaddig cipeljük, amíg meg nem oldottuk. A legnehezebb élethelyzeteket azoknak kell most megélniük, akiknek az aszcendense vagy a Napja a Mérleg jegy elején áll. A Szaturnusz ugyanis a Mérlegbe lépve feszült kapcsolatba kerül a Plútóval is, így az illető rendkívül sebezhetővé válik. Lehet, hogy minden összedől körülötte, és az alapokról kell újrakezdenie. De ha tudja, hogy minden mostani veszteség valójában hatalmas nyereség, mivel a siker elérésének régi, bevált módszerei már nem hozzák meg azt az eredményt, amit régen, akkor könnyebben tud váltani, megújulni, új szemszögből nézni a dolgokat. A szeptember 2-án megjelenő Fanny Horoszkóp Magazinban részletesen elemezzük, hogy az egyes csillagjegy szülötteinek mely területen mit hoz a jegyváltó Szaturnusz, így októberig még van idő a felkészülésre.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
