Évtizedek óta úgy tanulja mindenki, hogy a Nap körül kilenc bolygó kering. Egy éve viszont már csak nyolc: a Merkur, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. A hivatalos álláspont szerint az utánuk következő égitestre
A bolygó fogalmának ezidáig nem létezett tudományos meghatározása. Szélsőségesen fogalmazva ez azt jelenti, hogy minden ami nagy, megközelítően gömb alakú égitest és a Nap körül kering, megkaphatta ezt a kiemelt státuszt. A csillagászati eszközök ugrásszerű fejlődésének eredményeként azonban az elmúlt évtizedben egyre több, jelentős mérettel rendelkező objektumot fedeztek és fedeznek fel a Naprendszer határmezsgyéjén.
Többször is felmerült a kérdés, mit is nevezhetünk bolygónak, hol a határ és milyen paramétereket kell figyelembe venni az újonnan felbukkanó objektumok kategorizálásánál. A tudósok döntési kényszer elé kerültek: vagy ragaszkodnak továbbra is az évszázados hagyományokon alapuló meghatározáshoz, vagy végre pontosan definiálják, mit is tekintenek ezentúl bolygónak. Nem voltak könnyű helyzetben, a szavazásuk eredményétől függött, hogy át kell-e írni az össze tankönyvet, lexikont vagy pár éven belül a bolygók egész hada árasztja el a Naprendszert.
A Plútó, mint Törpebolygó
Bár a csillagászatról közismert, hogy a leginkább hagyománytisztelő tudomány – elég csak utalni az ókori eredetű csillagképek használatára, vagy a csillagok fényességét jellemző magnitúdó-skálára, melynek alapjait még Hipparkhosz fektette le bő két évezreddel ezelőtt – a tudósok most mégis úgy döntöttek, felrúgják a hagyományokat. A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése szakmai körökben hatalmas felzúdulást kavart. Többszáz tudós azonnal tiltakozást jelentett be a bolygó fogalmának új értelmezése ellen. A tényeken azonban ez semit nem változtat: az IAU letaszította a trónjáról a Plútó bolygót. Ezzel egyidőben megszüntették a kisbolygók fogalmát, helyette az eddig nem létező, törpebolygók kategóriáját vezette be. A Plútót ezek közé sorolták. A trónfosztásban résztvevő csillagászoknak azonban lehetett egy kis lelkiismeret furdalásuk, mert az eddig kilencedikként ismert bolygónkat egy különleges státusszal ruházták fel: a Neptunuszon túli törpebolygók prototípusának kiáltották ki.
A Plútó létezését előre kiszámították
A Plútó „papíron” felfedezett égitest. A Neptunusz 1846-os megtalálása után a csillagászok ugyanis rájöttek, hogy annak a tömegvonzása nem elegendő az Uránusz pályaingadozásának magyarázásához.
A híres bolygómegfigyelő, Percival Lowell 1905-től haláláig hiába kereste az ismeretlen bolygót. Azt csak Clyde W. Tombaugh-nak, az arizonai Lowell Obszervatórium asszisztensének sikerült felfedeznie 1930 februárjában. A szenzációt a fiatal csillagász két héttel később, március 13-án jelentette be. Az akkori hagyományoknak megfelelően az égitestet azonnal bolygónak kiáltották ki. De a Naptól mért távolsága, kis mérete és szokatlan pályája miatt, egyesek már a felfedezése pillanatától megkérdőjelezték bolygó mivoltát. A 248 földi évnek megfelelő keringési ideje alatt ugyanis olykor a Neptunusz pályáját keresztezve nem is mindig ő legtávolabbi égitest.
Voltak, akik már akkor úgy vélték, a Plútó egyfajta átmenet képez az üstökösök és a bolygók között. Pályája alaposan megnyúlt, napközelben 4425 millió kilométerre közelíti meg a Napot, míg naptávolban 7375 millió km-re távolodik el tőle. Néhány 1978-ban készült fotó a Plútót tojás alakúnak láttatta. Ez arra utalhatott, hogy a közelében egy hold kering, amit azonban távcsővel nem láttak elég tisztán. A Plútó holdjáról, a Charonról 1991-ben a Hubble űrteleszkóp készítette a legélesebb képeket. A Plútót és a Charont alig 20000 km választja el egymástól, olyanok együtt, mint egy ikerbolygórendszer. Pályájuk különleges tulajdonságai miatt elképzelhető, hogy a Plútó és a Charon a Neptunusz elszabadult holdjai.
Trónfosztás
A Plútó bolygó mivoltával kapcsolatos kételyek 2002 októberében erősödtek fel ismét, amikor az amerikai csillagászok egy bolygószerű, gömb alakú, a Plútóhoz hasonló méretű égitestet fedeztek fel a Naptól 6,3 milliárd kilométerre. Átmérője a Föld méretének tizede és 288 földi év alatt kerüli meg a Napot. Felfedezői a Quaoar (ejtsd: kváovár) névre keresztelték, a valaha Los Angeles környékén élt Tongva indián törzs termékenységistenéről.
Első hallásra azt lehetne gondolni, hogy megtalálták a Naprendszer tizedik bolygóját. A szakemberek szerint viszont épp az ellenkezője történt: a Quaoar léte megkérdőjelezi a Plútó bolygó mivoltát. A Quaoar ugyanis az úgynevezett Kuiper-övezet tagja. Ebben, a Naptól 5,3-15 milliárd kilométerre lévő térségben már eddig is többszáz hatalmas méretű objektumot fedeztek fel, de ezeket a csillagászok mégsem tekintik bolygóknak. A következő, mérföldkőnek számító észlelésre 2003 novemberében került sor. A kutatók egy még távolabbi, a hagyományos bolygófelfogásnak megfelelő égitestet fedeztek fel. Ennek az eszkimó mitológia tengeristennője után a Sedna nevet adták.
Mit nevezünk bolygónak?
A bolygó fogalmának a meghatározását a kutatók nem halogathatták tovább. Már az IAU XXVI. prágai közgyűlése előtt érezhető volt, hogy bármilyen döntés születik is, az alaposan felkorbácsolja majd a tudományos világot. A neves csillagászokból álló testület a négy előterjesztett „bolygó fogalom” közül, másfél órás szavazási procedúra után végül az 5/A határozatot fogadta el. E szerint bolygónak nevezzük azt az égitestet, amelyik a Nap körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alakja és tisztára söpörte a pályáját övező térséget. Törpebolygó az az égitest, amely a Nap körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, de nem söpörte tisztára a pályáját övező térséget és nem hold. Az összes többi Nap körül keringő objektumot, kivéve a holdakat, a Naprendszer kis égitestjei közé soroljuk.
Keresik az X bolygót
E. Kovács Zoltán, a kecskeméti planetárium igazgatója szerint gyakorlati szempontból nincs különösebb jelentősége annak, hogy milyen besorolást kap egy égitest. A Plútó a Holdnál is kisebb. Nem csak mérete, de pályasíkja miatt is kilóg a bolygók köréből. Pár éve még a hagyománypártiak győztek. Azt mondták, ha eddig a Plútó bolygó volt maradjon is az. Aztán jöttek a felfedezések. Sőt az égitestek keringési pályáinak az eltéréseiből arra lehet következtetni, hogy még egy nagyobb méretű bolygónak is lennie kell valahol. A titokzatos X bolygót egyelőre hiába keresik. Az viszont előre látható, hogy az elkövetkező évtizedekben rengeteg Plútó méretű, vagy még nagyobb égitestet találnak majd. Teljesen mindegy, hogy valami bolygó-e vagy sem, viszont jót lehet vitatkozni rajta. Egy dolog azonban biztos, a kecskeméti Plútó-szobrot nem fogjuk ezért lebontani. Bár szegény Plútó, mintha megérezte volna a vesztét. Feladta a harcot, a hivatalos trónfosztása előtt pár nappal levált a szobor talapzatáról a tájékoztató táblácska.
Plútó a helyén van, semmi nem változott
Az általános iskolások körében nem okoz különösebb problémát a Plútó visszaminősítése. Ők már évek óta nem tanulnak csillagászatot. De a középiskolások sem vették különösebben szívükre a dolgot. A világban ettől semmi nem változott. A Plútó ott maradt, ahol volt, a földi élet szempontjából továbbra is teljesen érdektelen. Az oktatás szempontjából semmi jelentősége nincs, hogy a Plútó bolygó avagy sem, viszont a leíró tudományok működését remekül szemléltetik a történések. Ráadásul egy kicsit lazítani is lehet az órán: szegény Plutó milyen egyedül maradt. Ha a Vénuszt ma átneveznék, attól még az Esthajnal csillag holnap ugyanúgy felkelne…
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
