A dalaival több mint húsz éve a slágerlistákat vezető ausztráliai énekesnő, Kylie Minogue 1968. május 28-án született, az Ikrek jegyében.
Sokan csak legyintenek rá, és csak Madonna utánzatának tartják, pedig egészen kivételes jelenség a világ zenei életében. A százmilliót meghaladja eladott lemezeinek száma, és szinte valamennyi albuma platinalemez lett. Nem kis teljesítmény! Koncertjeit állandóan telt ház előtt tartja, mindegy, hogy a helyszín százezres stadion vagy csak tízezer férőhelyes sportcsarnok. S ha feltűnik a színpadon, láttára a férfiak eszüket vesztik. Mindenkit lenyűgöz, megbabonáz, elvarázsol. És ez így van már több mint húsz éve. „Semmire sem adok végletes választ, hiszen ki tudja, mit hoz az élet…”
Minden így kezdődött…
Az ausztráliai Melbourne-ben született, a pályáját gyerekszínészként kezdte tizenkét évesen az egyik tévésorozatban. Tizenhét éves volt, amikor szerepet kapott a máig legnépszerűbb ausztrál teleregényben, az ottani Szomszédokban (Neighbours). Ezzel aztán el is dőlt a további sorsa. A tanulmányait félbeszakította, és főállású színésznő lett. A tinédzserévei végén őt választották Ausztrália legnépszerűbb színésznőjévé. Amilyen gyorsan a csúcsra ért színészként, ugyanolyan sebességgel robbant be a zenei életbe is. Ismertsége, népszerűsége révén egyenes út vezetett a popszakmához. Énekesi karrierje egy jótékonysági hangversennyel kezdődött, ahol felléptek a már említett tévésorozat szereplői is. Az általa előadott The Locomotion című dal akkora sikert aratott, hogy azonnal lemezszerződést kapott. A kislemez hetekig listavezető volt Ausztráliában.
Angliai zenei és filmes karrier
Húszéves volt, amikor a kiadója Londonba küldte lemezfelvételre, és az első brit lemez ugyanolyan siker lett, mint az otthoni. Azóta Londonban él, onnan indult el meghódítani a világot. Minden kontinensen fellépett már, és mindenütt osztatlan sikert aratott. Közben a filmipar is felfedezte, több mint tíz filmben játszott, olyan partnerekkel, mint Jean-Claude Van Damme és Nicole Kidman. A sikerének titkát kutatók egyöntetűen állítják, hogy azért tud még mindig a világ élvonalához tartozni, mert képes az állandó megújulásra. Minden lemezén található újdonság, a lemezbemutató turnékon pedig sem a hangzásban, sem a látványban nem ismétli önmagát. Hajtja az Ikrekre jellemző kíváncsiság, a közönségén teszteli, milyen korlátokat törhet át. Fergeteges show-elemeket tartalmazó fellépésein volt már szende szűz és férfifaló szexbomba is. Bár tagadja, hogy a valóságban is férfifaló lenne, a bulvársajtó rendre beszámol legújabb hódításairól. S a hír legtöbbször igaznak bizonyult. Volt már több hosszabb kapcsolata, de eddig még nem sikerült lehorgonyoznia senki mellett. Nemrégiben bevallotta, hogy már lemondott az anyaságról, mert kifutott az időből. „Fatalista vagyok, vagyis hiszek a sorsszerűségben. Hiszem, hogy odafönn van valaki vagy valami, egy univerzális energia, mely irányítja az életünket. Sorsunk minden mozzanata meg van írva előre, de ez nem azt jelenti, hogy ölbe tett kézzel kell üldögélnünk. Azt ugyanis nem tudhatjuk, hogy mi van a könyvünkben, mindenért meg kell dolgoznunk, s hozhatunk jó és hibás döntéseket is.”
Győzelem a halálos kór felett
A szép ívű pálya néhány évvel ezelőtt megtörni látszott, az énekesnőnél ugyanis mellrákot diagnosztizáltak. A gondos kezelésnek köszönhetően sikerült legyőznie a gyilkos kórt. A betegség azonban megváltoztatta. „Azelőtt a körülmények irányítottak, ma már igyekszem tudatosan élni. Tisztán látom már, milyen a gyengeség, a kiszolgáltatottság, a reménytelenség. És egész más ma már a fontossági sorrend. Elkötelezettebb ember lettem.” Ezt bizonyítja, hogy tevékeny szerepet vállalt a rák elleni küzdelemben, és jelentős összeggel támogatja a kutatást is. A hangján szerencsére mit sem változtatott a betegség. Ugyanúgy cseng, mint korábban, és ugyanúgy vonzza a rajongókat, mint azelőtt. „Elégedett vagyok azzal, amit eddig elértem, ugyanakkor vágyom mindarra, amit az élet még tartogat. Mindig azt mondogatom, hogy visszavonulok, ez lesz az utolsó turné, aztán mégis jön a következő, s a színpadon örömmel vegyes csodálkozással állapítom meg, hogy milyen sokan szeretnek, és erről az érzésről húsz év múlva sem mondanék le.”