Tony Curtis: Marilyn eszméletlen jól csókolt!

Tony Curtis elhíresült mondatát, miszerint „Marilynnel csókolózni olyan, mintha Hitlerrel csókolózna az ember” szinte mindenki ismeri. Tegyük hozzá, hibásan, mivel Curtis és Monroe egyáltalán nem voltak ellenségek, sőt, szeretők voltak, fiatal szerelmesek. S hogy mit ír erről maga, a színészóriás most megjelenő életrajzi könyvében? „Egy alkalommal a felvételek szünetében a díszletek között ténferegtem, ő meg egy fotelben üldögélt. Egyszer csak találkozott a tekintetünk, és abban a másodpercben, amíg egymás szemébe néztünk, egy egész románc zajlott le közöttünk. Végül én is leültem. Elnyújtóztam a széken, igyekeztem lazítani, ő meg közben a szövegkönyvet tanulmányozta. Nem történt semmi más. Így üldögéltünk vagy tíz-tizenöt percig, amíg Billy (a rendező) értünk nem küldött. Sokat jelentett nekem ez a néhány perc, és láttam, hogy neki is jólesik; mintha megnyugodott volna egy kicsit. Ahányszor találkozott a tekintetünk, mindig elmosolyodott egy kicsit.

A szerelmi jelenet felvétele előtt, amelyben Marilyn kigyógyítja Juniort az impotenciájából, kért, hogy menjek be hozzá. Kinyitott egy üveg pezsgőt; lazítani akart egy kicsit a felvétel előtt. Egyetlen pohárral ittam, nem többel – tudatában voltam korlátaimnak e téren -, de ő másodszor is töltött magának, és halkan megszólalt: – Bárcsak úgy lennénk mi ketten, ahogy régen! Tudtam, mire gondol; ez volt az első eset, hogy nyíltan elismerte: valaha jelentettünk egymásnak valamit. Megcsókoltam – és hagyta. Örültem, hogy nyugodtnak látom, mert nehéz jelenet állt előttünk. Mire megkezdődött a felvétel, Marilyn már csúcsformában volt. Majd”” megfojtott a csókjaival. Elárulom (de el ne mondják senkinek!), hogy a jelenet alatt végig merevedésem volt; ő persze tudta ezt, és annál hevesebben támadott. Éreznie kellett, hogy ez több, mint játék; hogy valóban vágyom rá. Biztosan érezte, mert az „ennyi!” elhangzása után eltolt magától, és sugárzó mosolyt vetett felém.

Azt hiszem, mindannyian félreismertük Marilynt. Tudtuk, hogy csodálatos asszony és nagyszerű színésznő, de nem jöttünk rá, hogy nála minden a szereptől függ. Pályája elején nagyrészt bárgyú filmekben játszott, silány minőségű szövegeket adott elő – nem csoda, hogy nem boldogult velük. A Van, aki forrón szereti elsőrangú munka volt, és Marilyn felülmúlhatatlan volt benne. A csókolózós jelenet után a stáb egyik tagja megkérdezte, milyen volt Marilynnel csókolózni. Gondoltam, hülye kérdésre hülye válasz dukál, ezért nyeglén odavetettem: „Marilynnel csókolózni olyan, mintha Hitlerrel csókolózna az ember.” Nem tévedtem, valóban hülye válasz volt. Azt kellett volna mondanom: „Na mit gondoltok, tökfejek? Mégis, milyen lehet Marilyn Monroe-val csókolózni?” Legalább annyi eszem lehetett volna, hogy nem mondok semmit. A buta megjegyzést persze felkapta a sajtó, és azóta is közszájon forog. Ez a könyv jó alkalom arra, hogy tisztázzam magam. Tehát: Hitlert senki nem gyűlölheti jobban, mint én. Emlékeznek még? Már srác koromban kondombombákat dobáltam a náci felvonulókra. Marilyn Monroe-t viszont szerettem. És ha tudni akarják: eszméletlenül tudott csókolózni…!” 

Tony Curtis és Peter Goldenbock: Hollywood hercege Alexandra Kiadó >>>

Tony Curtis a 20. század második felének emblematikus filmcsillaga. Barátai között tudhatta John F. Kennedyt, Frank Sinatrát, Cary Grantet és más óriásokat. Viszonya volt Marylin Monroe-val. Elvis Presley tőle „lopta” ikonikus hajviseletét. A kor meghatározó figurájaként fotója szerepel a Beatles lemezének borítóján. A 21. század hírnökeként szakmájában elsőként követelte, hogy Sidney Poitier, afroamerikai filmpartnere vele egyenrangúan szerepeljen közös filmjük plakátján. Szereti az életet, imádja a nőket és a művészeteket. És most először elmeséli életét, a bronxi magyar-zsidó srác hihetetlen kalandját, amely a nyomasztó gyermekkorból Hollywood csúcsáig vezet… Eredeti cím : American Prince Oldalszám : 320 Méret [mm] : 163 x 236 x 24 Ár: 2959 Ft Foto: wikipedia http://www.iproceed.com/blog/?p=118