Mióta vannak gabonakörök?

Mivel nálunk évekkel korábban egy ismert showman – a tényeket alaposan meghamisítva – gabonakör-ügyben egyik műsorában tette nevetségessé az ufókutatókat, azóta Magyarországon is sokan hiszik azt, hogy az ilyen köröket, foltokat, „mintákat” inkább a szélhámosságok közé lehet és kell sorolni. Szintúgy nem kevesen hiszik azt is, hogy az efféle jelenségek a modern kor hordalékai, és a rejtélyesen keletkezett köröket a gabonában csak az utóbbi években láttak, régen a jelenség ismeretlen volt. Nos, ez utóbbiak alaposan tévednek. Szavahihető és pontos források szerint sok száz éve figyelnek meg ilyesmit és a mezőgazdasági jellegű krónikákban nyomuk is maradt. Clas Svahn svéd kutató végigjárta a levéltárakat és imponáló listát hozott nyilvánosságra Stockholmban, 1998-ban kiadott könyvében. Ebből kiderül, hogy az első gabonakört – amiről írásos feljegyzés maradt – a hollandiai Assenben látták 1590-ben! A következők sem mostanában keletkeztek, ugyanis Angliában 1678-ban a parasztok szeme láttára keletkezett egy ilyen kör. Szintén a szigetországban, 1830-ban két tanú szeme láttára alakult ki egy öt méter átmérőjű gabonakör. Legyünk bármennyire is „szkeptikusok”, az azért nehezen hihető, hogy több száz évvel ezelőtt egyesek azért akarták megtéveszteni a világot, mert a tévében láttak már ilyesmit, vagy éppenséggel túl sokat olvastak az ufókról? Természetesen nehéz lenne elképzelni, hogy az akkori korok megfigyelői is öszszefüggésbe hozták volna a gabonakörök felbukkanását az arrafelé látott ufókkal. Nem azért, mintha ismeretlen eredetű repülő tárgyak ne lettek volna már akkor – ezek megjelenéséről sok ezer évre visszamenően vannak bizonyítékok -, hanem mert akkoriban érthetően sokkal kevesebb szó esett a rejtélyes repülő valamikről. Azt viszont tudjuk – a tizenkilencedik századi sajtó is gyakorta beszámolt róla -, hogy az emberek a léghajók, repülőgépek felfedezése előtt is sokszor láttak lassan vagy gyorsan elszálló, kivilágított, különös alakú, csöndes vagy zajt kibocsátó repülő tárgyakat. Érdekes azonban, hogy – legalábbis Svahn szerint – a korabeli média mindig külön-külön számolt be a kétféle jelenségről. Mellesleg ma sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy közük van egymáshoz. (Bár én úgy vélem, hogy igen. Néhány évvel ezelőtt láttam egy rövid amatőr videofilmet, amelyen két ufó szállt a mező fölött, és lehetett látni, amint elszállásuk nyomán a fűben egyetlen pillanat alatt maradandó alakzat formálódik?) Érdekes, hogy a 19. században kevés ilyen esemény volt – annál több a huszadikban.

1909-ben a franciaországi Versailles mellett tanúk látták, ahogyan néhány pillanat alatt kialakult egy gabonakör, ráadásul ekkor a levegőben is volt valami furcsa, láthatatlan, de érezhető feszültség és mozgás. 1912-ben angol földön, Wiltshire-ben látták a tanúk, amint saját földjükön az egyik pillanatban még nem volt semmi, a másikban meg már ott volt a komplett gabonakör a „letaposottnak” tűnő – de valójában ilyen durván nem érintett – gabonaszárakból. 1918-ban Kent grófságban egy, még zöld rozsvetésen láttak nagyméretű kört. Már az sem mai jelenség, hogy a tévesen „gabonakör”-nek nevezett alakzat általában nem kör, hanem valamilyen geometriai forma. Ilyen volt az essexi eset is. Itt három egymást követő évben (1935-36-37-ben) nem ugyanott, de azonos környéken jelentek meg háromszög alakú elváltozások a gabonatáblában. A legtöbb feljegyzés  Angliáról szól ugyan, de ennek nem az az oka, hogy csak ott láttak volna ilyesmit. Az információra éhes társadalmat ott szolgálták ki a legnagyobb mértékben az újságok az efféle hírekkel is. Ám vannak feljegyzések gabonakörökről Kanadában, az egykori Egyesült Arab Köztársaságban, sőt, vannak említések olyan esetekről, amikor nem gabonatáblában, hanem trópusi növények ültetvényén vagy cukorrépaföldön keletkeztek az elváltozások. Ahogy haladunk előre az időben, úgy van egyre több információ a körökről. Már nemcsak a keletkezésének (felfedezésének) évét, pontos dátumát, de az alakját, méretét is regisztrálták. De mindezek még az 1950-es években indult „ufóláz” előtti korból származnak. Nemcsak Európában, hanem Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában és Ázsiában is fel-felbukkantak ezek a sajátos és érthetetlen elváltozások. Mindebből sejthető, hogy a feljegyzetteknél jóval több eset történt, csak voltak vidékek, ahol nem regisztrálták, vagy észre sem vették, vagy a betakarítás hevében legfeljebb bosszankodtak a gazdák, ha valahol egy-egy foltban megsemmisült a termésük. A huszadik század közepén és második felében viszont már nagyon sokról készült fotó is, film is. És ma már arra felkészült emberek – nemegyszer képzett kutatók – megfelelő műszerek segítségével keresik fel a különös jelenséget, hogy magyarázatot adhassanak a  keletkezésükre. 1938-ban a belgiumi Oudenbergben, a közönség nagy döbbenetére teljesen szabálytalan kör és egyéb alakzatok alakultak ki a gabonában. 1939-ben  az egyik angliai tó partján a nádasban is kialakult egy tíz méter átmérőjű kör. A jelenség nemegyszer hanghatásokkal is párosult. Akik az 1951-es mexikói, pontosan Ciudad Valles-i körbe léptek, azok különös, búgó hangot hallottak. Az ötvenes években kezdtek a körök többesével megjelenni. Már ritka lett a magányos elváltozás – a körök, háromszögek, oválisok  kettesével, hármasával bukkantak fel. Néha össze is kapcsolta őket egy-két vonal, máskor ilyennek nyoma sem volt közöttük. Az Egyesült Államok területén akkor keletkeztek „körök”, amikor ufókat láttak elrepülni a környéken. Ilyenek a franciaországi Premanon, az angliai Essex és 1966-ban az ausztráliai Tully mellett is előfordultak. Az 1966-os év különben Ausztráliában valóságos gabonakör-inváziót hozott, nem sokkal később pedig a közeli Új-Zélandon szaporodtak el a körök. Brazíliában és másutt évtizedeken át gyakorta össze lehetett kapcsolni az azonosítatlan repülő tárgyak felbukkanását a gabonakörök megjelenésével. Mindezek ellenére még ma sem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy a két jelenségnek szoros köze lenne egymáshoz. És ha igen – akkor az egyik jelenség hogyan és legfőképpen miért okozza a másikat? Ez még a tudomány által felderítendő titkok közé tartozik, mint annyi más, egyelőre rejtélyes dolog körülöttünk a világban.

További érdekes cikkeket, olvasnivalót, játékot és ajánlót a Kiskegyed Horoszkóp Magazinban találsz. Keresd az újságárusoknál!