Gyakran előfordult régebben, hogy egyes ismert emberek, uralkodók, hadvezérek életpályáját – úgymond – előre megjósolták. A legkülönbözőbb történetek keringtek erről már az ókorban is, és a későbbi időkben is.
Nyilvánvalóan ezek nagyobb része hamisítás, mendemonda, pletyka volt csupán. Jó néhány „jóslatot” csak az események után találtak ki a szolgalelkű krónikások. Volt azért kivétel is. Nostradamus, a 16. századi jós néha telibe talált. Legismertebb beteljesült jóslata a vele egy időben élő francia királyhoz fűződik. Aránylag pontosan – de szokásához híven meglehetősen homályos nyelven és időpont megjelölése nélkül! – előre megmondta, milyen párbajban és hogyan fogja életét veszíteni a király. Ez „bejött”, és nagyban emelte Nostradamus jósi hírnevét. Tudunk olyan jóslatról is, amely egyszerre három ember életére vonatkozott, és mindhárom teljesült. Pedig aki jósolta, feltehetően analfabéta szigetlakó volt, és nem sokat tudhatott a világ dolgairól. A történet a karibi szigetvilágban, Martinique szigetén játszódott le. Itt a 17. század vége felé sok néger rabszolga és kevés fehér telepes élt. Köztük egy olyan család is, amely régi kalóznemzetség leszármazottjaként ültetvényt vezetett a szigeten. A család egyik lánya a barátnőjével olykor kikocsizott a szigeten. A távoli Párizsról álmodozott, de úgy tűnt, soha nem jut el a szigetről sehová. Egy napon azonban eljött Párizsból fiatal nagynénje, és ott töltött néhány hetet. A három lány nemegyszer kikocsizott, hogy megcsodálják a sziget gyönyörű tájait. Egyik nap, amikor a hölgyek a tengerben gyönyörködtek, felbukkant mellettük egy fekete bőrű, öreg rabszolganő, és kérte, mutassák meg a tenyerüket. Jósolni fog, állította. Elkomolyodott, amikor meglátta a lányok tenyerét. Aztán a következő rövid jóslat hangzott el: „Te királyné leszel”. „Te majdnem királyné leszel.” „Te pedig több leszel, mint királyné!” Az egyik martinique-i lányt nem sokkal később kalózok rabolták el földközi-tengeri útján (akkoriban Észak-Afrikában még sok arab kalóz élt), és rabszolganőnek adták el Konstantinápolyba. Ott kivételes szépsége miatt a szultán háremébe került. Az akkori török uralkodó beleszeretett, és attól kezdve ez az asszony – bár hivatalosan továbbra is rabszolga volt – a háttérből ügyesen irányította a nagy birodalmat. Neki jósolta a tenyérjós, hogy „több lesz, mint királyné”. A másik nőt Madame de Maintenont-nak hívták. És akárcsak száz évvel korábbi elődje, ő is a párizsi szalonokat uralta, majd jó kapcsolatai révén XVI. Lajos, a forradalom által később megdöntött király szeretője lett. Hatalma sokkal nagyobb volt, mint bárkié. Neki jósolta az öregasszony, hogy „majdnem királyné leszel”. Nem sok hiányzott ugyanis, hogy a király feleségül vegye… A legérdekesebben a harmadik lány sorsa alakult. Joséphine-nek hívták, és ő is Párizsba került, ahol feleségül ment egy gazdag arisztokratához. Férjét a forradalomban kivégezték. Valamivel később az asszony véletlenül megismerkedett egy alacsony rangú, nála fiatalabb katonatiszttel. A tiszt beleszeretett, és feleségül vette. Őt különben… Bonaparte Napóleonnak hívták! Joséphine így lett valamivel később császárnő. Csak ennyiben tévedett a jósnő: „királynénak” és nem császárnénak látta a lányt.
További érdekes cikkeket, olvasnivalót, játékot és ajánlót a Kiskegyed Horoszkóp Magazin nyári számában találsz. Keresd az újságárusoknál!
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
