Az időskori makuladegeneráció a gazdaságilag fejlett országokban –hazánkban is– a vakság leggyakoribb oka. A betegség az 50 évesnél idősebbeket érinti, ezért az öregedő társadalmaknak egyre nagyobb kihívást jelent a fokozatosan növekvő új bete
A betegség lényege az éleslátás helyének – a sárgafoltnak (macula lutea) – a korral előrehaladó elfajulása, amelynek okát pontosan nem ismerjük. Mivel a betegség a látóhártyának (retinának) csak ezt a területét érinti a betegek -kezelés nélkül- elvesztik olvasóképességüket és éleslátásukat, de a perifériás látás a betegség végstádiumában is megmarad. A betegségnek alapvetően két formája van: a száraz és a nedves forma. A száraz, sorvadásos forma a betegek 85-90%-át érinti. A betegség ezen típusában kóros anyagcseretermékek halmozódnak fel az elvékonyodott retina (elsősorban a macula lutea) területében. Ezzel párhuzamosan az érintett betegek olvasóképessége fokozatosan romlik, az olvasott betűk töredezetté válnak. A betegség ezen típusában azonban akár évtizedek is eltelhetnek az olvasóképesség teljes elvesztéséig. Az esetek 10-15%-ában a betegség száraz formája, egy súlyosabb, gyors látásromlást eredményező állapotba az ún. nedves formába megy át. A betegség ezen típusában az érhártya felől kóros érképződés indul meg az éleslátás helye alá. Az újdonképződött erekből folyadék és vér szivárog a retina rétegei közé, a photoreceptorok fokozatos pusztulását okozva. Az utóbbi évek kutatásai derítettek fényt a betegség genetikai hátterére. A komplement faktor H nevű gén hibája csaknem a betegség által érintettek 50%-ban kimutatható. Ha mindkét szülő hordozza a kóros gént, akkor a betegség kialakulásának kockázata akár négyszeres is lehet. A betegség kialakulásának legfontosabb rizikófaktora az életkor. A betegség gyakorisága az 50 év felett exponenciálisan nő. Az 55 és 64 év közötti lakosság körében a betegség gyakorisága 12%, míg a 74 év felett ez az érték csaknem 30%.
A betegség legsúlyosabb befolyásolható kockázati tényezője a dohányzás. A vonatkozó tanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy a dohányzás a betegség kialakulásának kockázatát többszörösére növeli. Időben történő leszokással ez a kockázat jelentősen csökkenthető. Mindezek mellett számos egyéb rizikótényező merült fel a betegség kialakulásával kapcsolatosan, mint a magas-vérnyomás betegség, az elhízás, a fényexpozíció, az etnikai hovatartozás, de ezek kóroki szerepe vitatott. A szűrővizsgálat időpontja az öregszeműség kapcsán szükséges szemüvegrendelés lehet. A betegség kezdeti elváltozásai sok esetben már 50 éves korban láthatók, és szakasszisztensek által készített szemfenéki felvétel felfedheti a betegség korai jeleit. Az így kiszűrt személyek figyelmét fel lehet hívni a betegség kockázati tényezőire és a követés szükségességére.
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
