Minden nő fél a mellráktól. Van, aki igyekszik tudatának legmélyebb bugyraiba elsüllyeszteni a betegség lehetőségét. Pedig minél többet tudunk erről a rettegett kórról, annál könnyebben védekezhetünk ellene.
Bizonyára előfordult már mindenki szűkebb-tágabb ismeretségi körében melldaganat. Szerencsére az utóbbi időben a kezelési lehetőségek sokat fejlődtek, így a betegek jelentős része meggyógyul. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a gyógyulás esélyei annál jobbak, a kezelés annál kíméletesebb, minél korábban fedezik fel az emlőrákot. Annak fejlődése ugyanis időben elhúzódó folyamat. Előbb apró, de egyre növekvő, később már tapintható daganat, úgynevezett „csomó” formájában jelentkezik, de még ekkor sem hívja fel magára a figyelmet, nem okoz fájdalmat vagy egyéb tünetet. Az idő előrehaladtával áttétek keletkezhetnek magában az emlőben és a hónalji vagy kulcscsont feletti nyirokcsomókban. Végül a betegség más szervre is átterjedhet. A mellrák okai egyelőre nem ismertek, azt azonban tudjuk, hogy bizonyos tényezők, például az örökletes hajlam segítheti a kialakulását. A tudósok leginkább azt kutatják, hogy a DNS bizonyos elváltozásai miért és hogyan késztetik a normális sejteket elrákosodásra, és igyekeznek megismerni a betegség genetikai alapját. Az emlőrákos megbetegedéseknek azonban csupán 5-10 %-a öröklött eredetű. A mellrák megelőzésének biztos módját nem ismerjük, de a rizikófaktorok megismerése (lásd alább), azok elkerülése, a betegség korai felismerése, a rendszeres mellvizsgálat, az orvosi kontroll és a mammográfiai vizsgálat mind segítheti a gyógyulást.
A betegség kockázati tényezői
Az alábbi rizikófaktorok közül egy vagy több tényező megléte fokozhatja a mellrák kialakulásának esélyét: – A nők veszélyeztetettebbek Férfiaknál is előfordulhat mellrák, de ezek az esetek nem egészen 1%-át teszik ki az USA-ban diagnosztizált 180.000 megbetegedésnek. A nők körében a bőrrák után a mellrák a rákos megbetegedések leggyakoribb formája. – Életkor A legveszélyeztetettebbek a 45-65 év közötti nők, de a rákos megbetegedés esélye már a 30. életév betöltésével megnövekszik. Az Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet számításai szerint annak az esélye, hogy egy átlagos amerikai nőnek 41 éves korára mellrákja lesz, 1 a 127-hez. 45 éves korára ez az esély már 1 a 93-hoz, 85 éves korára pedig 1 a 8-hoz. Magyarországon 1000 szűrővizsgálatból mindössze 6-7 esetben találnak rosszindulatú eltérést. – Havi ciklus Ha már 12 éves kor előtt megkezdődött a menstruáció, vagy 55 éves kor után következett be a klimax, a betegség kialakulása valószínűbb. Akkor is, ha a magas ösztrogénszint miatt rövid a periódus. – Öröklődés Növeli a kockázatot ha az édesanya, nagynéni, lánytestvér, unokatestvér vagy leánygyermek is mellrákos lett. Azonban a mellrákban szenvedő nők kb. 80%-ának családjában nem fordult még elő hasonló megbetegedés! – Fogamzásgátló tabletták Ha valaki rendszeresen szedett antibébi tablettát az elmúlt 10 évben, nagyobb a mellrák kialakulásának esélye. – Gyermekek Ha egy nő nem szül gyermeket, vagy első gyermekét 30 éves kor után hozza a világra, szintén növeli a betegség esélyét. – Alkohol Naponta két vagy több pohár alkohol elfogyasztása, sok más betegség kialakulásán kívül, a mellrák esélyét is fokozza. – Életmód A túlsúly, különösen klimax után kockázati tényezőt jelent az emlőrák szempontjából (is). Az orvosok többek közt ezért is javasolják az egészséges életmódot. A rendszeres mozgás elengedhetetlen, a magas zsírtartalmú ételeket pedig kerülni kell. – Genetikai mutációk A BRCA1 vagy BARC2 mutáció hordozása hajlamosít az emlőrákra.
A rizikó az évek számával nő
Fiatal korban ritkán fordul elő emlőrák, ezért elegendő a mell önvizsgálata és esetenként az ultrahangvizsgálat. Ilyenkor az emlő mirigydús, a röntgenfelvétel nem értékelhető megfelelően, ezért nem érdemes fölösleges sugárterheléssel járó vizsgálatot végezni. Még akkor sem, ha a húszas éveiben járó nőknél gyakran előrehaladottabb állapotú mellrákot diagnosztizálnak. Harminc év fölött a rákos megbetegedések száma nő, ezért bizonyos esetekben (a családban többszöri mell- vagy petefészekrák, túl nagy, nehezen áttapintható, vagy nagyon mirigyes, csomós emlők) az orvos mammográfiás vizsgálatot kér. A mammográfia az egészséges mell röntgenes vizsgálata. A fokozottan veszélyeztetett 45-65 éves korosztály számára kétévente kötelező a mammográfiás vizsgálat. Idős asszonyokat már nem hívnak be röntgenvizsgálatra, bár nekik is van – nem is ritkán – emlőrákjuk. Ennek oka az, hogy idősebb korban a daganat lassan nő, és ha nem is fedezik fel az egészen kicsi, csak a valamivel nagyobb, tapintható rákot, ebben a korban általában egyedül a műtét is elég a teljes gyógyuláshoz. Ezért az idősebb asszonyoknak is ajánlják mellük rendszeres figyelését, tapintását.
Pótolható nőiesség
Nagyobb csapás nőt nem érhet melle elvesztésénél. A rettegett betegség, az emlőrák miatt sokan kénytelenek elviselni ezt. Jó hír, hogy a részlegesen vagy teljesen amputált domborulat úgynevezett emlőrekonstrukciós műtéttel pótolható. Ez az operáció az emlő deformitása, illetve részleges vagy teljes hiánya esetén segít . Az ilyen állapot kialakulását trauma, jó- és rosszindulatú daganat, valamint fejlődési rendellenesség egyaránt előidézheti. Az emlő részleges, illetve teljes pótlása két alapvető módon lehetséges: a páciens saját szöveteinek felhasználásával, vagy idegen anyag, úgynevezett implantátum beültetésével. Az utóbbi esetben a szépészeti plasztikai beavatkozásoknál használt szövetbarát anyagról, a szilikonról, a fiziológiás sóval vagy hidrogéllel töltött implantátumról egyaránt szó lehet.
A megtartásra törekednek
A fejlődési rendellenesség ugyan nem betegség, hanem állapot, csakhogy nehéz annak a hölgynek az élete, akinek csak az egyik keble „normális”. A másik fejlődése valamikor a kamaszkor idején leállt, ezért hiányzik. Egyébként nagyon is indokolt a nők félelme, hiszen körükben a daganatos halálozás leggyakoribb oka az emlőrák. Évente közel 3000 áldozatot szed a gyilkos kór, és hatezerhez közelítő új esetet regisztrálnak. A korai felismerés azonban a gyógyulás esélyét is növeli, ugyanakkor újabban a sebészek is a mell megtartására törekednek. Részleges, vagy teljes amputálásra ma már csak végszükség esetén kerül sor. Az emlő rekonstrukciója során az orvosok arra törekednek, hogy az ellenoldali kebelhez nagyságban és formában hasonlót alakítsanak ki. Már önmagában is óriási siker, ha egy betegnek, aki a műtét előtt úgynevezett külső protézisként a melltartójába építve hordta a keblét, újra domborodik a mellkasa. Hihetetlen, milyen sokat jelent számukra ez a változás: újból nőnek érzik magukat, a gyakran depresszióba süllyedt páciensek kinyílnak, megnyugszanak, szinte kicserélődnek.
Az implantátum a legveszélytelenebb
Alapos vizsgálat dönti el, hogy elvégezhető-e a beavatkozás. Ugyanis nem mindenki alkalmas rá. A műtét sikere nagy mértékben függ a páciens általános állapotától. Az eredményes operációt nagyban befolyásolja, hogy az alapbetegség mennyire súlyos, és társul-e hozzá más kísérőbetegség. Az sem mindegy, hogy a páciens fogyaszt-e rendszeresen alkoholt, dohányzik-e, hiszen ilyen esetben a saját szövetek alkalmazása igen kockázatos. Az általános sebészeti szövődményeken kívül előfordulhat, hogy az átültetett lebeny szövetei károsodnak. Technikailag egyébként a legkisebb kockázatot az implantátum beültetése jelenti.
Évszázados küzdelem
Az emlődaganat kezelése az 1800-as évek végén egyet jelentett: radikális emlőeltávolítást. Gyakorlatilag az egész emlőt kimetszették bőrrel, sőt a mellizommal együtt. Emiatt kiterjedt lágyrész-hiány alakult ki a mellkasfal elülső felszínén. Nem meglepő hát, hogy kezdetben nem az amputált mell, hanem a defektus pótlására törekedtek az orvosok, merthogy nem tudták biztonságosan zárni a sebet. A sebészek próbálkozásai hosszú ideig kudarccal végződtek, pedig a seb fedése érdekében sok mindennel kísérleteztek. Valójában a mell pótlása érdekében tett komoly erőfeszítések az 1800-as évek végétől már tetten érhetők, bár egészen az 1970-es évek közepéig rosszindulatú daganat esetén rutinszerűen minden emlőt levettek. Ám a betegek megnyugtató megoldást sürgettek. Az orvosok próbálkoztak egyebek között bőr- és zsírszövetek szabad átültetésével, de keringés híján elhaltak a szövetek. Valójában a szilikon emlőprotézis volt az a nagy vívmány, amely az emlőpótlás lehetőségét megadta. A sebészeti anatómia ismereteinek növekedésével párhuzamosan gyors fejlődésnek indult a plasztikai sebészet, majd a mikrosebészet is, ennek köszönhetően a befogadó helyre úgy ültetik be szabadon a saját szövetekből álló pótlást, hogy a kisereket mikrovarratokkal csatlakoztatják egymáshoz. A megfelelő vérellátás így biztosítható.
Jobb félni, mint megijedni – megelőző rákszűrés
A rosszindulatú elváltozások egy egyszerű vizsgálat segítségével idejében felfedezhetők – átlagosan két évvel korábban, mint a tapintásos módszerrel. Így a mellrákos nők fele megmenthető. A mammográfia egy alacsony sugárdózisú röntgen vizsgálat, amely korai szakaszában ismeri fel a rosszindulatú sejtburjánzást. A szűrésben felfedezett daganatok több mint fele kisebb 1,5 centinél – ezeknek túlnyomó többsége (70%-a) a gyógyítás szempontjából kedvező stádiumban van. Segítségével akár az 1 cm-nél kisebb szövettani elváltozások is láthatók és felismerhetők. Az ilyen korai stádiumban felfedezett daganatok pedig még mind gyógyíthatóak. Magyarországon már két éve működik a 45-65 éves nők rendszeres mammográfiás szűrése. A mammográfiás szűrővizsgálatok programvezetője, dr. Péntek Zoltán azt tartja a legfontosabbnak, hogy a nők valóban igénybe vegyék ezt a szolgáltatást. Ugyanis jelen pillanatban a nőknek csupán 40-45 %-a megy el a vizsgálatokra.
Szelíd kényszer
A vizsgálatokra való behívás lista alapján történik. Ezen a listán mindazon nők szerepelnek, akik a veszélyeztetett korosztályba, vagyis a 45-65 éves korcsoportba tartoznak. A panaszmentes asszonyok szűrővizsgálatának eredménye az esetek 90-92%-ában negatív. Ebben az esetben a következő mammográfiás szűrővizsgálatra két év múlva kerül sor. Az asszonyoknál néhány százalékban olyan eltérést találnak, ami miatt kiegészítő vizsgálatra hívják vissza. Előfordul, hogy az emlő nagyon mirigyes, és emiatt nem ábrázolódik minden rész tökéletesen. Ilyenkor célzott, nagyított röntgenfelvételt, illetve ultrahangvizsgálatot végeznek. Ha a röntgenfelvételen vagy ultrahangvizsgálat során valami oda nem illőt látnak, vékony tűvel kevés anyagot is kiszívhatnak, amit azután mikroszkóp alatt megnéznek. Fontos, hogy a visszahívott asszonyok vizsgálata során a legtöbb esetben csak jóindulatú elváltozást találnak. 1000 szűrővizsgálatból mindössze 6-7 esetben, a következő szűrővizsgálatokból pedig még kevesebb, 1000-ből 3-4 esetben találnak rosszindulatú eltérést. Fontos tudni, hogy egy, két, de akár öt egymás után, kétévenként elvégzett szűrővizsgálat sem jelenti azt, hogy valaki nem kap emlőrákot a további években sem. A szűrővizsgálat nem véd meg a ráktól, nem előzi meg azt, csak lehetővé teszi a korai felismerést és így a hatékony gyógyítást. A jelenlegi adatok szerint Magyarországon a mellrák rizikója 10% – vagyis száz nő közül tíz kap emlőrákot. Ez az előfordulási gyakoriság közepesnek mondható, de sajnos a gyakoriság emelkedő tendenciát mutat: van olyan terület hazánkban, ahol húsz év alatt megduplázódott a mellrákban elhunytak száma.
A tapintás is fontos
A mammográfiás emlőrák szűrés 50 %-kal emeli az életben maradási esélyeket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy segítségével a nők felét meg lehet(ne) menteni. A szűrővizsgálat átlagosan két évvel korábban képes felfedezni a daganatot, mint a tapintásos vizsgálat! A tapintásos vizsgálatok ennek ellenére nagyon fontosak. Igen kis százalékban ugyan (kb. 5 %-ban), de létezik olyan emlőrák, amit a mammográfia nem mutat, azonban már tapintható. Ez adódhat a különleges mellalkatból, vagy pedig abból, hogy a daganat vakterületen található, vagyis olyan helyen ami nem kerül rá a képre. Elsőként mindenki arra gondolna, hogy a nagyobb mellűek kerülnek emiatt hátrányba, holott pont fordítva! A kismellűeknél fordulhatnak elő olyan deformáltságok, amelyeket nem lehet ábrázolni a képen (nagyon a sarokban, vagy nagyon magasan, esetleg az alsó áthajlásnál helyezkedik el). A tapintásos vizsgálatot azért is kell elvégezni, mert a mell annyira tömör lehet, hogy a képen csak egy homogén massza látszik, ahol a daganat nem különül el, egyszerűen beleolvad a környezetbe. Ilyen szerencsére csak nagyon ritkán fordul elő. A mammográfiai szűrővizsgálat első lépése mindig a fizikális, tapintásos vizsgálat, pont az ilyen esetek elkerülésére.