A boldogság egyrészt megfoghatatlan spirituális szárnyalás, másrészt kiszámítható pszichológiai és biológiai reakció. Természetünk része, akárcsak a rossz napok a küzdelem és a kérdések… Azonban sose felejtsük el, hogy a boldogság nem valós cél, csupán
Mi a boldogság?
„A boldogság könnyelmű fruska, nem időz sokat egy helyen, hajad szemedből elsimítja, megcsókol, s tűnik hirtelen. – Heinrich Heine” A boldogság állapot. A pillanat harmóniájában feloldott érzelmek, biokémiai reakciók a testben. Életünk olyan szerves része, mint az életösztön, a fájdalom, az emlékezés és felejtés. A boldogság az elégedettség túlkapása, ami a pszichológiában viszonyításon alapul. Ha hangulatunk tükrében egy velünk azonos társadalmi szinten lévő, de nálunk hátrányosabb pozícióban időző emberhez hasonlítjuk magunkat, a legtöbb esetben elégedettséget, megnyugvást érzünk. Érdekes módon a nálunk jóval alacsonyabb, vagy magasabb társadalmi réteghez nem is igen mérjük magunkat, nem érzünk semmit. Biológiai szempontból a boldogságot úgy határozzák meg, mint az a pillanat, amikor az agyban endorfin szabadul fel, amely euforikus érzést kelt, és csökkenti a fájdalmat. Az endorfin-termelés rengeteg közismert módon stimulálható, személyiségünk, környezetünk, genetikai rendszerünk befolyása nélkül. Mindazonáltal tény, hogy vannak ?boldogabb” génálománnyal rendelkező emberek, mint ahogy a tudomány manapság azt is állítja, hogy a ?bal-agyféltekés” emberek pozitívabbak mint a ?jobb-agyféltekés” emberek. Valójában mind sejtjük, hogy ennél jóval összetettebb fogalomba botlottunk. A boldogság filozófia. A témáról egy aspektust mulasztanak el megemlíteni a tudományos és nem tudományos cikkek, mégpedig azt, hogy a boldogság nem életcél, nem olyasvalami, amit minden áron ki kell görcsölnie az embernek, mint ahogy a pozitív gondolkodás sem azt jelenti, hogy nem lesznek többé rossz napjaink. A boldogság személyre szabott, egyéni megnyugvás, amelyet mindenki maga – a saját módszereivel – érhet el.
Első lépések:
„A boldogság egyik titka az, hogy tudomásul vesszük, milyenek vagyunk.” Sándor Pál A boldogsághoz, elégedettséghez vezető út egyik kritériuma, hogy nem jeleníthető meg célként, hiszen maga a boldogság csak egy apró, ám nem jelentéktelen mellékterméke a céloknak és az azokért folytatott küzdelemnek; az életnek. Pusztán csak élnünk kell, küzdenünk és akarnunk. Ahhoz hogy saját életünk legmegfelelőbb ösvényén járjunk, és megtaláljuk rövid és hosszú távú – akár változó – céljainkat, magunkat kell jobban megismernünk. Többféle módszer is létezik az öntérképzéshez, de az egyik leghatékonyabb kétségtelenül a meditáció. Meditálni sokféleképpen lehet, mindenki találja meg azt, amely számár a legmegfelelőbb! Merjünk ötletesek lenni, kövessük a szívünket! Van akinek az esti gyertyás-illatos fürdő az igazi, van aki szívesen kertészkedik egy órát a kertben. Sétáltál már a lakóhelyedet övező utcákban csak úgy, céltalanul? Természetesen olyan meditációs technikák is rendelkezésünkre állnak, mint a koncentrált légzés, vagy a tudatunk kiürítésére tett sikertelen kísérletek, a puszta fantázia. A lényeg az, hogy tudatosan pihenjünk, legyen kultúrája e magányos perceknek. Ha átgondoljuk életünket, vágyainkat és céljainkat, máris lefektettük az egészséges élet alapköveit. Csak akkor lehetünk boldogok, ha saját terveinket váltjuk valóra, saját életünket éljük a magunk tempójában – a lehetőségeinkhez mérten. A tökéletes állapot tökéletlen, vagy csak egy stádium, a pillanat tükre ami után egy jobb nap is rosszabbnak fog tűnni, ezért a józan elfogadás is boldogságunk és egyensúlyunk mértéke.
Életcélok, küzdelem, beteljesítés
„Ha boldog akarsz lenni, tűzz ki magad elé bármilyen célt, csak egyet ne: a boldogságot.” Lucian Blaga „A cselekvés ugyan nem mindig hozza meg a boldogságot, tettek nélkül viszont senki sem lehet boldog.” Disraeli Benjamin Legyenek terveink, céljaink, hobbink! Ezek a fogalmak, mint minden, folyamatosan változnak a megismerés folyományaként. Kristályosodnak, bővülnek. Legyünk kíváncsiak, mint a gyerekek! Ha nem csak tudati szinten azonosítjuk céljainkat, hanem megtesszük a lépéseket is feléjük a való világban, akkor a csodák maguktól történnek. Merjünk hibázni! Az akarat kevés, induljunk el, akár újra és újra, a kudarcot fogadjuk el, az is az élet része. Ha valamit tettlegesen is igyekszünk megvalósítani, lépkedjük a kisebb lépéseket, akkor úgyis magunk köré vonzzuk a megfelelő embereket és helyzeteket! Az a fontos, hogy elindítunk egy pozitív folyamatot – mind gondolati mind materiális síkon. Ténylegesen cselekszünk. Az önmagunkért folytatott harcban fel kell ismerni a hétköznapokat, amik nem járnak a megvalósított cél örömével. A pihenés is az átdolgozott nap után lesz édes, ahol maga a munka nem járt kellemes érzelmekkel, mégis boldogan gondolunk rá; megcsináltam! Cél lehet a változtatás: valami jobb felé. Mindig van valami új, amit érdemes megismerni, kipróbálni, minden nap egy kaland és lehetőség. Emlékezzünk, de ne éljünk a múltban, vágyakozzunk, de tegyünk érte a jelenben is. Biztos van egy ismerősöd, szeretted akit már régen hívtál fel. Tedd meg most! A boldogságot csak tétlenséggel tudod elkerülni, a tétlenek az élet vesztesei, mindenki más a való világ hőse…
Mozgás
„Boldogságunk kilenc tizede az egészségen alapszik.” – Arthur Schopenhauer Ha már megvannak a vágyaink, megéleztük akaratunkat, és cselekszünk is, akkor elkerülhetetlenül mozgunk. Minden mozgás, fizikai cselekvés fontos. A sport, a kimerültség, a testi küzdelem endorfint termel, és jótékony hormonokat stimulál, valamint „helyreteszi” az ember agyát. Mintha hideg vízzel lemosnák róla a napi koszt. A mozgásnak megannyi fajtája ismert – hát használjuk ki kortól függetlenül! Mindenki talál magának valót! Tradicionális küzdősportok a fiatalabbaknak! Tánc mindenkinek! Iratkozz be társastáncra, lepd meg párodat egy ötlettel, vagy keress táncpartnert a helyszínen! Thai-chi az idősebbeknek, jóga szintén bárkinek! Ne felejtsd, tested viszi a lelkedet! A sport az, amit az orvosok elsősorban a depresszió leküzdésére ajánlanak. Garantált boldogság!
Étkezés
„A természet folyvást gondoskodik az emberi boldogság legfőbb eszközeiről. Figyeld meg, mint nő a gabona, mint fakad a bimbó; haladj ziháló tüdővel az eke mögött; olvass, gondolkodj, szeress, mert ezek a dolgok, amik az embert boldoggá teszik.” – Puskin Maga az étkezés is számos forrása lehet a boldogságnak. Az egészséges táplálkozás jót tesz az emésztésnek, a testnek, így a léleknek is. Az új ízek, az esztétikus étel is örömet okoz. Ha eddig a TV előtt ettél, akkor ülj le a családoddal, vagy magadban enni, és élvezd magát az étkezést. Élvezd az ízeket, figyeld saját magadat. Valóban egyél! A világon mindennek kultúrája és módja van, ha ezeket megadod, örömödet leled benne! Csak a fáradtságot kell venni, és azt sem minden alkalommal. Ezen felül köztudott hogy a csokoládé és a chili endorfint szabadít fel, így mértékkel ezek is jót tehetnek a lelkünknek.
Félelem, extrém helyzetek
„Merjünk boldogok lenni, ez a legszebb bátorság.” Joubert J. Tudtad hogy a félelem is serkenti az endorfin termelést? Tehát nem kell félni egy kis félelemtől sem! Ez adja meg a horrorfilmek szeretetét, a vidámpark bevállalható kihívását, és a megannyi extrémsport szerelmeseinek szerelmi kötődését. Ettől szeretünk a tábortűz körül rémtörténeteket hallgatni, és ez hajt minket „veszélyes” kalandokba. Persze, az önmegismerés után már mindenki el tudja dönteni hellyel-közzel, hogy mennyi kaland elegendő számára. Egy a fontos, vállaljunk kalandot, használjuk a félelmünket boldogságunk zálogául! Mikor küzdted le utoljára a félelmedet a vágyaid érdekében? Gondoljuk csak végig, mennyi ötletünk van naponta, amiknek a vége minduntalan egy legyintés, habár szívünk szerint belemennénk a kalandba! Félünk leszólítani egy idegen embert, akár csak beszélgetni is. Te még soha sem akartál megismerni valakit az utcán sétálva, vagy elbeszélgetni a buszon melletted üllővel? Miért nem teszed, hiszen mindenki ezt szeretné? Mi a legrosszabb, ami megtörténhet? A félelem leküzdésével érzi az ember, hogy él, és hogy valami valójában történt az életében. Saját boldogság, saját félelmek. Ne felejtsd, hogy a boldogság önmagában nem létezik, maga az élet az öröm! Ha vannak vágyaid, és elindulsz feléjük, a félelemmel is találkozni fogsz. Élj úgy, ahogy szeretnél!
Orgazmus
„A kapcsolatok célja az, hogy megteremtsd az örömöt, a boldogságot és a teljességet azáltal, hogy megosztod az életedet egy másik személlyel.” Walsch Természetesen az orgazmus is boldogsághormonokat termel. A keleti filozófia is nagy hangsúlyt fektet a szexre, hiszen fontos csakráinkat működtetünk vele. Azonban maga a szeretkezés is bele tud süllyedni a hétköznapokba. Dobd fel a nemi életedet, olvass utána a témának, próbáld ki a tantra szexet! Ne felejtsd, hogy mindennek kultúrája van! Minél inkább megadod a módját valaminek, annál boldogabb leszel tőle! A varázslás sem más, mint körültekintő vágyak, koncentráció, akarat és cselekvés. Tested ösztönösen felismeri lelki igényeidet, problémáidat, amikre reagálsz, vagy akár betegség formában figyelmeztet. Kényeztesd néha, adj utat vágyaidnak, mert csak akkor fogod magad igazán jól érezni. Tiéd a tested, használd boldogan!
Hit, pozitív gondolkodás
„Nem félni a szomorúságtól, mert ha félek tőle, csak annál biztosabban rámjön, ha meg keblemre ölelem, talán mégis ki tudok hozni belőle egy mosolyt. Ez mind az okosság dolga, amely végeredményben nem egyéb, mint fölény az élettel szemben.” Schöpflin Aladár Se a pozitív gondolkodás, se a hit nem egyenlő a vakmerőséggel és az ostobasággal. Attól még, hogy valaki pozitív, lesznek rossz napjai, mert ember, és attól még, hogy valakinek van hite, nem lesz naiv. Ha ezt belátjuk, már szinte készek is vagyunk. Gondolataink energiát szabadítanak fel, mint ahogy a szavaknak is teremtő ereje van. A pozitív gondolatok, a fantáziánk a materiális világban érvényesülnek, ha valós lépéseket is teszünk. Valódi mágia ez, de semmi nem történik egyik pillanatról a másikra – a globális rendeknek is meg kell felelnünk. Hitünk, gondolataink, energiáink, a meditáció bármikor boldogságot és egyensúlyt teremt bennünk, stimulálja agyunkat és a hormonális működésünket. Ha józanul vagyunk optimisták, elfogadjuk a világ tőlünk magasabb rendjét, akkor már félig nyertünk is.
Nevetés, mosoly
„Szórakozottan másvalaki arcával mosolyodtam el.” Fodor Ákos A nevetés, a mosolygás boldogságot idéz elő. Mind tudjuk, hogy a nevetés és a mosolygás ragályos. Ha ránk mosolyognak, visszamosolygunk, kellemes érzés tölt el bennünket. Ez az emberi reflex, vagy ösztön, a kommunikáció egy formája. Ugyanígy biológiai tény, hogy visszafelé is működik a dolog! Ha csupán a mosoly gesztusát „erőltetjük” arcunkra, agyunk jeleket, impulzusokat generál „jókedvünkről”, és endorfint termel. Próbáld ki! Nézz ki az ablakon, és mosolyogjon pár másodpercig, szellemülj át egy kicsit! Érezni fogod a pozitív hullámokat a testedben, mintha már egy pozitív esemény hatására mosolyogtál volnal önkéntelenül! Értékeld a mosoly erejét, tedd vele szebbé a saját és környezeted napjait!
Boldogság filozófia
„Boldogság természetesen nincsen abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után! Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit – a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek.” Márai Sándor A boldogság titka a mértéktartás – állította már Thalész is. Agyunknak is van egy természetes viszonyítási tulajdonsága, jutalmazó szokása. Nehéz munka után édes a pihenés, éhezés után olyan ízeket érzünk, amiket máskor észre sem veszünk; ilyenkor mosolyogva, szinte extázisban eszik az ember.
A boldogság a hétköznapi küzdelmek ajándéka, holott cselekvés, vagy munka közben nem gyakran érezzük fáradalmaink örömét. Ilyen szempontból a boldogság viszonylagos, illetve relatív, és ennél is fontosabb, hogy személyre szabott. A jelen ajándéka csupán, nem pedig mindennapjaink háttérszele. Fogadjuk el a világ sinus-cosinus görbe hullámzását! A boldogságért is meg kell küzdeni, radikálisabban kifejezve néha szenvednünk kell érte! Ezért hát tisztelettel kezeljük a magányt, a valódi okok nélküli bánkódást, és üresség-érzetet. A fájdalom ugyan kellemetlen, de felfedezhetjük a melankólia kreatív magasztosságát, életbeli tolóerejét a jobb felé, és hogy lelkünk űrtartalmát tágítja, hogy majd annál több szépséggel tölthessük fel másnap. Bátran érezzük át a világ folytonos törvényét, a rossz napok hangulatát, csak ne hagyjuk hogy eltérítsen minket, vagy irányítson! Próbáljuk meg néha kívülről figyelni a testünkben és lelkünkben lezajlódó viharokat, anélkül hogy azonosulnánk velük! Keressük meg, honnan hova mennek az érzelmek, mi erősíti és gyengíti őket, így erősebb kontrollt és bölcsebb rálátást nyerünk az életre! A.J. Christian meglátása ez, és az is, hogy az életben minél jobban el kell nyernünk a tudatos kontrollt tetteink és gondolataink felett. „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa” Biblia Ne feledkezzünk meg az apró örömök fontosságáról sem! Sokan azért nem érzik a boldogságot, mert nem tudják értékelni. Eldöntötték, hogy csakis ilyen meg olyan kritériummal lesznek boldogok, amik ráadásul sokszor egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Boldognak lenni nem kötelező, aki nem akar az lenni, az nem lesz az. A fájdalomnak és szenvedésnek is megvan a mazochista öröme, minden ember magában hordozza ezt bizonyos mértékben. A fájdalom, vagy inkább depresszió rengeteg kreatív energiát, másfajta szemléletet ad tulajdonosának. A legnagyobb, legbölcsebb írók és művészek rendszeresen depresszióval, melankóliával, alkoholizmussal és egyéb függőségekkel küzdöttek. Azonban, ha kívánja az ember, megtanulhatja felismerni és méltó tisztelettel, megbecsüléssel kezelni a hétköznapok apró örömét. Ha szenvedélyes vagy, hódolj a szenvedélynek, de próbálj mértéket tartani. Ha nem vagy szenvedélyes, akkor józan mértéktartásában keresd a boldogságot, de igyekezz néha kitörni a bizonytalanba is. ?Az emberek, ha minden vágyuk teljesülne, sohasem volnának boldogok.” Taitosz Régi bölcsesség, amit Hamvas Béla jóval radikálisabban úgy fogalmaz meg, hogy nem tud szörnyűbb dolgot elképzelni annál, mint amikor az ember minden kívánsága valóra válik. Lássuk be, hogy magunk sem tudjuk mindig mi a legjobb nekünk, napról napra követjük el akár ugyan azt a hibát is. Ezen fölösleges keseregni. Céljaink, vágyaink, hobbijaink művelése közben adjunk némi szabad teret az „életnek” is! Ha feloldjuk magunkra rótt béklyóinkat, ami sokszor abban nyilvánul meg, hogy másoknak próbálunk megfelelni, vagy mások boldogságát próbáljuk meg hajtani, akkor görcsölés nélkül sodorhat minket az ár – vagy ha úgy tetszik saját tudatalattink bölcsessége – a saját ösvényünkre minket. Ez a fajta szabadság az egyik legkevésbé megfogható és legtisztább boldogság. Isteni, ősi boldogság… „Most eredj és élj, mert a világ a tiéd.” Hamvas Béla