Életmód rovat cikkei

És akkor Árgilus királyfi felült nyomorult gebéjére, és addig vágtattak (a gondolatnál is gyorsabban), míg meg nem érkeztek a kerekerdő közepére, ahol az Örök Élet Vize fakadt.

Az illatok, szagok mély nyomot hagynak az emlékezetben, mélyebbet a látványnál, a hangoknál és a tapintásnál: a szagok a múltból üzennek, mégpedig tartósan.

Hamarosan újra beköszönt a boszorkányok, szellemek, mécsesekkel megvilágított, vigyorgó sütőtökök, denevérek és a Halloween-partik éjszakája. Évről évre részesei vagyunk, mégsem tudjuk, valójában mit jelent.

Szinte minden gyerek fél a sötétben. Ki bevallottan, ki titkon. Van, aki az árnyak közt megbúvó képzeletbeli szörnyektől retteg, mások magától, a megfoghatatlan, átláthatatlan sötéttől. Vajon miért?

A legkisebb is tud „írni“, csak mi nem értjük. Pedig ha meg tudod fejteni, a rajzai rengeteg dologról árulkodnak, üzennek. Hogy pontosan mit is, ehhez nyújtunk egy kis segítséget.

A kisugárzás bizonyos belső életminőségből ered. A szép ruhák és az ápolt külső ugyan segítenek abban, hogy pozitív képet alakítsunk ki önmagunkról, az igazán meghatározó azonban az, milyen a viszonyunk saját magunkhoz, másokhoz, az élethez.

Néhányan összekeverik a félelemmel, az arra érdemesek pedig sokszor nem is kapnak tiszteletet. Mit tisztelünk az emberekben? Hogyan lehet kivívni és megtartani?

Boltról boltra, termékről termékre járnak. Ha kudarc éri őket, vásárolnak. Gyűlnek a felesleges holmik, elfogy a pénz, a bánat pedig csak nem múlik. A kényszeres vásárlás rabjainak nyomában jártunk – Rebecca Bloomwood, a boltkóros naplója után szaba

Túlságosan gyorsan élünk. Nincs időnk gondolkodni, édesen aludni, szívből örülni, s az Isten adta világot a maga leszebb valójában látni. Elmegyünk a pazar színekben pompázó fák mellett, nem látjuk az esőcseppekben megcsillanó napsugarakat, és nem érezzük

A hárítás, a hibáztatás, a másik kritizálása nagyon gyakori az emberi kapcsolatokban. Gyakran észre sem vesszük, mi történik, pedig talán a saját gondolatainkat vetítjük ki a másikra.