De mi is a tehetség valójában? Öröklődött és velünk született? Anyánktól, apánktól vagy a csillagoktól kaptuk? Fejleszthető, elfelejthető? Egyáltalán: normális az, aki túl jó? Sok a kérdés. Csupán egy biztos: tehetség vagy van, vagy nincs.
Mondják úgy is: isteni, égi adomány. Nem hétköznapi tulajdonság, nem olyan, amellyel minden ember egyetemesen rendelkezik. De nem is uniformizálható a tehetség, hiszen sokféle megnyilvánulása, számtalan megjelenése van. Voltak, vannak zseniális művészek: festők, szobrászok, zenészek. Írók és költők – meg szakácsok, színészek, és még folytathatnánk. „Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk.” – Marie Curie Hogy ki tehetséges, illetve, hogy mi a tehetség – meghatározni is nehéz. Azt nevezzük tehetségesnek, aki valamivel kitűnik a tömegből. A tehetség egy átlagosnál jobb képesség és kiemelkedő teljesítmény párosa. Felsőfoka a zsenialitás. Bár ez, önmagában még nem egyenes út a sikerhez. A mai természettudományos gondolkodás szerint a tehetség genetikusan meghatározott. Erre egyébként a nagy művészdinasztiák példája a legjobb bizonyíték. A Bach-ok vagy a Strauss család kimagaslót alkotott a zenében, vagy ott van John és Robert Kennedy, a politikában. Magyar példa pedig a Latinovits-Bujtor-Freinreisz testvér-hármas. Úgy tartják, hogy a megtermékenyülés pillanatában, amikor kereszteződnek az apai és anyai gének, véletlenszerűen választódnak ki az új tulajdonságok. Bizonyos – főleg keleti – kultúrák szerint azonban a lélek megtestesülése egy sors, ezen belül pedig a képességek tudatos választásának az eredménye.
Adomány vagy teher, átok?
A tehetséget könnyű felismerni, de nehéz megérteni. S ez már gyerekkorban elkezdődik. A tehetséggel megáldott gyerekek ugyanis nem értik a konformizmust és azt a fajta rendet, amelybe őket kényszeríteni akarják. Ők a maguk útját járják. Ez az út sokszor magányos. Beilleszkedési és magatartászavarok, befelé fordulás jellemzi őket, nehezen barátkoznak. Szenvedélyesek, nehezen tűrik a parancsolást, büntetést. De közben gyerekek is – ugyanolyan szeretet igénnyel és játékossággal, mint mások. „A tehetségben … van valami kihívás, amit megátalkodott gyűlölet és mélyreható rágalom büntet.” – Anatole France A teljes cikket itt tudod elolvasni >>>
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
