És akkor Árgilus királyfi felült nyomorult gebéjére, és addig vágtattak (a gondolatnál is gyorsabban), míg meg nem érkeztek a kerekerdő közepére, ahol az Örök Élet Vize fakadt.
Az Örök Élet Vizében (lásd: kék ló, tiszta tó…) egyébként éppen benne pancsolt Iluska, hiába könyörgött neki a János vitéz, hogy ugorgyék mán ki onnan, bele egyenesen az ő nyakába, mert az örök élet fontosabb volt Iluskának, mint a János. De a Világszép Nádszálkirálykisasszony sem adta be olyan könnyen a derekát, mint manapság szokták a csajok, még a pintyőkéjét is el kellett némítani elébb, el ne csicserintse magát, ha valaki hozzá akart jutni a háta mögött folydogáló Örök Élet Vizéhez. (Pintyőke csőrét egyébként aranyszállal kellett bekötözni, amit előzőleg Világszép Nádszálka fejéből kelletett kirántani). Szóval nem volt egyszerű. Amióta világ a világ, folyton az örök élet titkát keressük. Meg is lett volna ez hiba nélkül, ha Éva anyánk nem harapdálja össze azt az almát, és nem ad belőle Ádámnak is. Most viszont, hogy kiűzettünk a Paradicsomból, sőt, az Ószövetség idején is túljutottunk, amikoron még nyolcszáz évekig élhettek az ősapák, hát, most már meg kell fontolnunk, mitől is lehetnénk hosszú életűek.
A gén tán már megvan?
Amerikai kutatók állítólag azonosítottak olyan génváltozatokat, amelyek meghosszabbítják az emberek életét. Elképzelhető, hogy a férfiakból hiányoznak ezek a változatok, mivel eddig csak női hordozókra bukkantak. Érdekes módon ezek a nők valamivel alacsonyabbak az átlagnál. Nir Barzilai, a New York-i Yeshiva Orvostudományi Egyetem Albert Einstein Kollégiumának kutatója és munkatársai százévesnél idősebb askenázi zsidó leszármazottakban azonosítottak két génmutációt, amely meghosszabbítja az élettartamot. Kutatásaikról a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban számoltak be. Mindkét mutáció az inzulinszerű növekedési faktor-I (IGF-I) receptorát érinti. Az IGF-I a testi növekedést és érést mozdítja elő, főként a pubertáskor idején. Azzal, hogy kissé „elrontják” az IGF-I receptorát, a mutációk megbonthatják az IGF-I kötődését, és ily módon lelassítják az érés és az öregedés folyamatát. Más kutatók korábban már kimutatták, hogy a férgek, a legyek, az élesztő és az egerek élettartamának hosszát hasonló mutációk befolyásolják. Barzilai és munkatársai elméletét alátámasztja, hogy ennek a génmutációnak hordozóiban, vagyis akikben ezt megtalálták, 37 százalékkal nagyobb mennyiségű vérben keringő IGF-I-et találtak. Ezek az emberek átlagosan 2,5 centiméterrel alacsonyabbak is voltak, mint az átlagpopuláció.
Fuss le piáért!
Egy másik kutatás eredménye szerint viszont a hosszú élet titka talán épp a rendszeres testmozgás, és szintén rendszeres alkoholfogyasztás együttes gyakorlásában keresendő. Eddig is tudtuk, hogy a testmozgás és a mértékletes alkoholfogyasztás egészséges. A legújabb kutatások szerint a kettő együtt még hatásosabb. A European Heart Journal cikke szerint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye 30-50 százalékkal nagyobb azoknál, akik nem fogyasztanak alkoholt, emellett testmozgást sem végeznek. – Napi egy-két pohár bor jótékony hatással van a szívre, különösen, ha mellette az illető rendszeres testmozgást is végez, hetente legalább háromszor – nyilatkozta Morten Gronbaek, a Dél-Dániai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.A napi egy-két pohár ital a szívbetegségek mellett a különböző rákfajták megelőzésében is segíthet. A mostani kutatás során 12000 fiatal férfi és nő alkoholfogyasztási szokásait és fizikai aktivitását vizsgálták a nolcvanas évekből. A következő húsz évben 7100-an haltak meg, 1200-an különböző szívbetegségek, 5900-an más okok miatt. Az adatok szerint az absztinenseknek 30 százalékkal nagyobb esélyük van a szívbetegségek kialakulására, mint a mértékletes alkoholfogyasztóknak, függetlenül attól, hogy mennyi testmozgást végeznek. A legjobb helyzetben azok vannak, akik rendszeresen mozognak, és mellette néha megisznak egy-két pohár bort, a legrosszabb pedig azok helyzete, akik nem mozognak, viszont jó sokat isznak. Ne fogyózz, hanem fuss (le piáért…) A kutatások arra is rámutattak, hogy a kövérség korántsem olyan veszélyes, mint a mozgás hiánya. Vagyis nem annyira a fogyókúra, mint a rendszeres mozgás a megoldás. Steven Blair a Dél-Karolinai Egyetem sportszakértője munkatársaival közösen csaknem háromezer, hatvan év feletti embernél vizsgálta a fittség és a testtömeg összefüggését a halálozásra 12 éven keresztül. Ez alapján az elhízott ám fitt emberek alacsonyabb kockázatú csoportba tartoznak, mint vékony, de lusta társaik. Blair szerint a sportos erőnlét védelmet nyújt a hatvan év felettieknek, függetlenül a testtömegüktől. Ezek az eredmények különösen nagy jelentőséggel bírnak az Egyesült Államokban, mivel az elhízottak és ülő életmódot folytatók aránya folyamatosan rendkívül magas – a Betegség-nyilvántartó és Prevenciós Központ (CDC) adatai alapján a felnőttek egyharmada kövér – a lakosság pedig egyre idősödik. Blair szerint kövérség járvány van, ami nagyon rossz jel, de nem elég a testsúllyal foglalkozni, az erőnlétre is gondolni kell. A vizsgálat folyamán taposógép segítségével mérték fel a résztvevők fittségét. A nehézségi fokozat folyamatosan emelkedett. Megmérték a testtömegindexet (BMI), a derékkörfogatot és a testzsírhányadot. Megállapították, hogy már kis erőfeszítéssel is nagy eredményeket lehet elérni. Lehet, hogy a napi háromszor tízperces gyaloglástól nem fogy majd le az ember, de sokkal egészségesebb lesz.
A titok kulcsa: India
A szanszkrit ajurvéda kifejezésben két szótő rejtőzik: az ayus és a vid, azaz az élet és a tudás. A terápia Indiából származik, jelentése: a hosszú élet tudása, a hosszú és egészséges élet tudománya. Az ajurvédikus masszázs sokak szerint szintén igen nagy befolyással van az életünk hosszára, minőségére. Az igazi technikát évezredeken át jógik és bölcsek adták át egymásnak, és tanítják ma is. Az ajurvédikus masszázs jelentős mértékben különbözik a nyugati országokban alkalmazott masszázsoktól. A masszázsmozdulatok kezelésenként különböznek, de sorrendjük nagyon fontos. A legtöbb masszázsfajtát egyszerre két masszőr végzi, szinkronban. Olaj is kell hozzá, hogy a mozdulatok minél lágyabbak, simítóbbak lehessenek. A masszázs alatt intenzívebbé válik a vérkeringés, a bőr anyagcseréje. A masszázs során bizonyítottan kiürülnek a méreganyagok a szervezetből, oldódik a testben felgyülemlett stressz, felfrissül a vér- és nyirokrendszer, az izületek és az izomzat minősége javul. A bőrsejtek megújulnak, a lelki és idegrendszeri panaszok enyhülnek. Forrás www.nationalgeographic.com www.medipress.hu www.ayurveda.hu
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
