Nem mindenki tudja, hogy szervezete hogyan reagál a rovar mérgére
Az elmúlt hetekben ketten is belehaltak darázscsípésbe, jóllehet ritkán történik ilyen végzetes kimenetelű baj. A méregallergia kezelhető, sőt a rovartámadás kalciummal gyógyítható is.
A szakemberek szerint az elmúlt években – vélhetően a meleg időjárás miatt – jóval több a darázs, mint korábban. Ezért kell jobban figyelni a harapós kedvű rovarokra. A legtöbb emberre persze egyáltalán nem jelent veszélyt a csípés. A bőrbe fecskendezett méreg mennyisége olyan kicsi, hogy nem vált ki általános reakciót – ez legfeljebb több tucat csípés esetén következhet be. Ennek köszönhető, hogy ritkán történik halálos darázstámadás. Az elmúlt héten mégis egymás után két ember vesztette életét darázscsípés miatt Komárom-Esztergom megyében. Mindketten allergiásak voltak a rovar mérgére. Gönczi Zsuzsanna allergológus szerint azonban nem kell félni az állattól, ám ha egy csípés után szokatlan tüneteket tapasztal az ember, mindenképpen forduljon szakorvoshoz kivizsgálásra. Különösen azt a 4 százaléknyi magyart fenyegeti halálos veszély, akik túlérzékenyek az állat csípésére. A darázs-, illetve méhcsípések után normál esetben enyhe, viszkető duzzanat keletkezik. Ilyenkor a tünetek kalcium szedésével és gyulladáscsökkentő krémekkel enyhíthetők. Különös figyelmet igényel a csípés helyén, több napon át tartósan fennálló, vörös, viszkető, nagyméretű duzzanat. Az ilyen helyi allergiás reakció után allergológus szakorvos segítségét kell kérni. – Helyi allergiás reakció után a következő csípésnél általános reakció jelentkezhet – figyelmeztet Gönczi Zsuzsanna. – Ez lehet az egész testen kialakuló csalánkiütés, súlyosabb esetekben gégevizenyő és fulladás. A legsúlyosabb, akár végzetes kimenetelű reakció az anafilaxia (túlérzékenységi reakció), amelynek hatására a csípést követő másodperceken, perceken belül a vérkeringés összeomlik, és ájulás következik be.
Soós Tamás háziorvos a következőket tanácsolja: – A darazsak köztudottan kedvelik a virágzó növényeket és a túlérett gyümölcsöket, ezért az érzékenyek kerüljék az ilyen területeket. A rovarokat csak felhergeli az ember a csapkodással, hadonászással. Ha a közelben van, inkább maradjunk nyugton, vagy lassan menjük odébb. Ha a bőrünkre száll, ne üssük agyon, hanem finoman seperjük le. A kozmetikumok – hajfixáló, arcszesz és más erőteljes illatú szerek – vonzzák a darazsakat, méheket. Ezeket tehát érdemes mellőzni a szabadban. – És ami a legfontosabb: csak szandálban vagy cipőben lépjünk a fűre – hangsúlyozza Soós Tamás. – A méhek ugyanis szeretik a fűben megbújó lóherét, a darazsaknál pedig előfordul, hogy a földbe építik a fészküket. Igaz, nem ez a legjellemzőbb: a rovarok általában a zeg-zugos helyeket szeretik. Kedvelt fészekrakó helyeik a házak eresze alatti nyílások, a forró padlások vagy sufnik. A rovarral ezért szinte mindenhol – városban, vidéken, szabadban – találkozhat az ember.