A karma szó mindenki számára ismerősen cseng, de sokan tévesen értelmezik a fogalmat. Nem eleve elrendeltséget és sorsszerű eseményeket jelent, hanem cselekedeteink szükségszerű következményeire utal. A szanszkrit eredetű szó jelentése : cselekedet. Az ok és okozat kapcsolatára hívja fel a figyelmet.
Vannak olyan alapvető tettek és törvények, melyek egyéni sorsvonaltól függetlenül jó vagy rossz karmát, azaz pozitív vagy negatív következményeket vonnak maguk után.
1. A szerETET etet, a gyűlÖLet öl
Csodálatos magyar nyelvünk egyszerre rejtett és kifejező módon mutat rá a szeretet tápláló, és a gyűlölet pusztító mivoltára.
Minden olyan cselekedet, melyet szeretetből és együttérzésből teszünk, másokat táplál és felemel – természetesen ezáltal a saját lelkünket is nemesíti.
Az emberek eredendően szeretet és empátia alapú viselkedésre születtek, és mint a legfejlettebb élőlények, felelősséggel és gondoskodással tartoznak a világért. Mindig legyünk tisztában rendeltetésünkkel, ami felelősségteljes, törődő, nemes szívet kíván. A gyűlölet, irigység, harag alapú cselekedetek és gondolatok azonban nemcsak másoknak okoznak kárt, hanem a saját világunkat is képesek lerombolni, „meggyilkolni” .
Képzeljük el a helyzetet, hogy egy méreggel teli pohárból iszunk, míg eközben azt kívánjuk, bárcsak gyűlöletünk tárgya szenvedne helyettünk. Haragunk hordozása saját magunkat betegíti meg elsősorban, ezért a másoknak való megbocsátás nemcsak közösségi, hanem egyéni érdek is. Sokszor nagyon nehéz félretennünk negatív érzéseinket, ilyenkor a legfontosabb, hogy gondolatainkat ne engedjük cselekedetté fajulni. Ha szándékunk nem tiszta, vagyis nem a szeretet vagy együttérzés irányítja lépéseinket, minden bizonnyal rossz karmát vonunk magunk után.
2. A viszonosság és kölcsönösség
Soha ne csak azt nézzük, hogy mi magunk milyen előnyökhöz juthatunk egy személy vagy élethelyzet által, hanem azt is vegyük figyelembe, a másik fél számára egy adott történés vajon jótékony hatással bír-e. Mindig törekedjünk az adok- kapok egészséges egyensúlyára, hiszen a kölcsönösen előnyös kapcsolatok és helyzetek mindkét fél számára jó karmát eredményeznek.
Viselkedjünk másokkal szemben úgy, ahogy mi magunk szeretnénk, hogy bánjanak velünk. Keressük azokat a kapcsolódási pontokat, ahol azonosság van köztünk és embertársaink között, ne a különbségekre fókuszáljunk. A közös pontokon át érintkezve hatunk egymásra és fejlődünk. Minél inkább képessé válunk az alkalmazkodásra és elfogadásra, annál kiegyenlítettebb a karmánk mérlege.
3. A hibák korrigálása
Ha hibát vétettünk, vagy felismerjük, hogy egy adott cselekvéssorozat rossz irányba mutat, tegyünk meg mindent a további hibák elkövetésének elkerülése érdekében. Ha megbántottunk másokat, vagy hibás fellépéssel, szándékunktól függetlenül fájdalmat okoztunk valakinek, haladéktalanul kérjünk bocsánatot, és igyekezzünk jóvá tenni múltbéli viselkedésünket.
Ha nem másokat, hanem saját magunkat bántjuk olyan helyzetekben való maradással, melyek önsorsrontó jelleggel kárt okoznak nekünk, fejezzük be a degradáló viselkedési mintát. Egyszer hibázni nem hiba, hanem tanulás. Ha azonban meggyőződünk arról, hogy valami helytelen és kártékony, de ennek ellenére folytatjuk tovább és ismételjük a cselekedeteinket, az rossz karmát szül.
4. Egyértelműség, megbízhatóság és megfontoltság
Cselekedeteinket soha ne pusztán spontán, hirtelen késztetések irányítsák. Természetesen számtalan olyan kevésbé jelentős élethelyzet van, ahol az önfeledt tett elfogadható és hasznos. Ugyanakkor a fontos, komolyabb döntéshelyzetekben mindig vizsgáljuk meg, az ügynek milyen hosszú távú következményei lehetnek ránk és környezetünkre nézve, és készen állunk-e a felelősségvállalásra.
A szavahihetőség és megbízhatóság a kedvező karma egyik legfontosabb eleme. Mindig mondjuk azt, amit valójában érzünk és gondolunk, cselekedeteink pedig tükrözzék a személyiségünket és érzéseinket. Az adott szónak legyen súlya, ne ígérjünk olyat, amit képtelenek vagyunk betartani. Vállaljuk saját lényünket, a hibáinkkal és erényeinkkel együtt. Bizonyos helyzetekben pedig meg kell tanulnunk nemet mondani.
Az egyértelmű, önazonos és egyenes viselkedés egy önvédelmi háló is egyben. Távol tartja tőlünk azokat, akik nem hasonló morális és erkölcsi értékrend szerint élik az életüket. Illetve, pozitív példaként gyógyító hatással lehetünk környezetünkre, mert a szilárd, stabil belső középpontú emberekhez szívesen törleszkednek mások.