A halál, múlandóság elfogadása mindig rendkívül nehéz, különösképpen akkor, ha egy szerettünk eltávozása hirtelen történik. Vajon milyen ezoterikus magyarázatok lehetnek erre?
Szűnni nem akaró gondolatok kavarognak ilyenkor a fejünkben, vajon miért is történhetett mindez? Az isteni „ tervet” , vagy a sors kegyetlennek tűnő beavatkozását földi halandóként talán sosem fogjuk tudni megfejteni, vannak azonban olyan spirituális teóriák, melyek segíthetnek magyarázatot adni a hirtelen halálesetekre.
1. Letérés a saját sorsvonalról
Egy hirtelen katasztrófát előidézhet az egyén saját sorsvonaláról, „ főútvonaláról” való letérés. Valamennyien egy meghatározott küldetéssel és egyéni sorsfeladatokkal születünk. Életutunk során nagyjából 6- 7 olyan kikerülhetetlen állomás van , melyet sorsunk „ főútvonalán” feltétlenül érintenünk kell személyes fejlődésünk érdekében.
Amennyiben szabad akaratából kifolyólag valaki túlságosan messzire kerül a kijelölt irányvonaltól, és elvész a mellékútvonalak útvesztőjében, nem biztos, hogy képes visszatérni a fő sorsvágányára. Ilyenkor fentről hirtelen megszakíthatják a „küldetésüket”, hiszen az nem tud az eredetileg determinált irányba haladni.
2. Túl gyors életvitel és halmozott élettapasztalatok
Számtalan fiatalon és hirtelen elhunyt személy hozzátartozója állapította meg, hogy szerettük mintha egy gyorsítósávban élte volna az életét. Sőt, ehhez olykor a „ csúcson abbahagyás” megfigyelése is társul.
Akár 80 évnyi élményt és élettapasztalatot sűrítettek bele felgyorsult életükbe, így vélhetően sokkal rövidebb idő alatt teljesítették küldetésüket lelki-szellemi síkon.
3. Alárendelt sorsvonal
Előfordul, hogy egy személy halála a közvetlen környezetben élők sorsát formálja át drasztikusan.
Vannak olyan lelkek, melyek alárendeltebb sorsvonallal és kevesebb személyes életfeladattal születnek. Ezek az emberek gyakran életük során is azt érzik, mintha mások sorsának megoldásához és teljesítéséhez nyújtanának segítséget.
Csekélyebb öncélú életfeladatukat elvégezve, sokszor az eltávozásuk is mások sorsának radikális megváltozását eredményezi. Mintha nem önmagukért éltek – és haltak volna.
4. Elfáradt és energetikailag kimerült lélek
Amennyiben a lélek a sok mélyreható életélmény, vagy elhúzódó fájdalom miatt tartósan elfárad, nem képes már új , jelentős tapasztalatok befogadására – így a továbbiakban fejlődésre, tanulásra sem alkalmas. Ennek külső szemlélők számára gyakran nincsenek látható jelei, viszont az egyén legbelül egy megmagyarázhatatlan ürességet és életenergia csökkenést érezhet.
5. Közösségi karma
Főképp tömeges halált okozó katasztrófáknál merül fel a közösségi karma lehetősége. A hozzátartozók számára ez a legkevésbé felfogható és feldolgozható halál, hiszen több tucat, vagy akár több száz- több ezer különböző sorsvonalú személy érintett egyszerre.
Ilyenkor az egyéni sorsvonalakat vizsgálva nehezen találjuk a magyarázatot. A legvalószínűbb, hogy egyfajta drasztikus, fatális „ isteni” közbeavatkozásról van szó, ami mögött egy széles spektrumú kozmikus kiegyenlítődés lehetősége rejlik. Az univerzum egyszerre számtalan sorsvonalat megbolygatva kavarja fel az állóvizet, és ezzel új struktúrákat teremt.