A férj halála után minden éjszaka, mindig ugyanabban az időpontban felvillanó lámpa – vajon mi lehet a magyarázat a jelenségre? Az elhunyt házastárs szelleme, vagy valami más?
Erzsébet férje idén februárban hunyt el váratlanul, közel 30 boldog évet töltöttek együtt. Rettenetesen megrázta a hirtelen elvesztése. A halála után pár héttel különös események történtek.
– Éjszakánként, hajnali 3 és 4 óra között arra ébredtem fel, hogy az ágyunk felett lévő kislámpát égve találtam, pedig biztos voltam benne, hogy lekapcsoltam, mielőtt lefeküdtem aludni – meséli Erzsébet. – Volt, hogy teljesen égve találtam, mikor felébredtem, de arra is volt példa, hogy a pislákolására riadtam fel hajnalban. Ez azért különös, mert férjem prosztataproblémái miatt szinte napi gyakorisággal kelt fel ez idő tájt, kapcsolta fel a lámpát, és ment ki a toalettre. Egyik alkalommal lányom is a házban aludt, aki a nyitott ajtón keresztül szintén beszámolt arról, hogy az érintőkapcsolós kislámpa villogott az éjjel.
– Lehetséges, hogy a férjem szelleme nem tudott eltávozni, és üzenni szeretne valamit? Én úgy érzem, most is itt van körülöttem.
Megváltozik az idegrendszer működése
Szlovák Eszter spirituális tanácsadó szerint Erzsébet történetét hallva szinte mindenki úgy vélekedhet, hogy ez minden kétséget kizáróan elhunyt férje szellemétől származó poltergeist aktivitás. Ugyanakkor nagy eséllyel egy rendkívül erős pszichokinetikus jelenséget írt le a kérdező, ami a haláleset következtében fellépő poszttraumás sokk számlájára írható.
Amikor valakit egy rendkívüli trauma ér, legyen szó halálesetről, szakításról, egyéb nehezen feldolgozható történésről, az idegrendszer működése megváltozik.
Az agy képes energiát kibocsájtani
A pszichológiában poszttraumás stressz szindrómának nevezik ezt a jelenséget, amit úgy kell elképzelnünk, hogy idegrendszerünk egy állandó „ vészhelyzetre” felkészülve megfeszített és hiperérzékeny állapotba kerül. Kimutatták, hogy ez a neurológiai változás hatással van a hipotalamuszra és a hipofízis mirigyre, ami nem más, mint a harmadik szemként is emlegetett szervünk. Hipofízis mirigyünk módosult tudatállapotban képes olyan frekvenciatartományú energia kibocsátásra, ami az elektromossággal egyenértékű, és ezáltal kapcsolatba is léphet elektromos eszközökkel. Mint egy villámcsapás, ami kisülést eredményez.
Ahhoz azonban, hogy mindez hajnalban, az elhunyt férje rendszeres felkelési időszakában történjen meg, még valami szükséges.
Mély bevésődés
Az köztudott, hogy alvás közben mélyebben vésődnek be az emlékek, pláne akkor, ha álmunkat rendszeresen megzavarja egy adott hang- vagy fényeffektus. Rengetegen számolnak be arról, hogy egy rendkívül zajos otthonból való elköltözés után is hallják éjszakánként ugyanazokat a nyugtalanító hangokat, holott ez már nem a realitás, hanem a megszokás miatt az elme játéka és a bevésődött emlékek visszareflektálása. Vélhetően Erzsébet nyugodt alvási ciklusát erősen megzavarhatta férje rendszeres éjszakai ébredése, és ez emlékként beépült a biológiai órájába. Hasonlóan, mint amikor valaki a munkája miatt reggel 6 órára állítja a csörgőórát hosszú éveken át, de az ébredésének időpontja akár a nyugdíjas éveiben is ezen az emléken alapszik.
Tehát ez esetben a biológiai óra beidegződései és a poszttraumás stressz együttesen okozhatott elektromos kisüléseket az éjszaka közepén, időszakosan energiát kölcsönözve a kislámpa működéséhez.
Ha a férje szelleme rekedt volna a házban, nagy eséllyel egyéb jelenségek is megnyilvánultak volna, nem pusztán a hajnali fényre ébredés.