Szellemi segítők, vagy a középkori festményekről visszaköszönő puttók? Vajon kik ők valójában? Paulinyi Tamás pszi-kutató az angyalok nyomába ered…
Valamiféle angyalian ártatlan értetlenség bujkál az angyalok lehetséges valóságának jelenbéli felfogásaiban. Ez az értetlenség a mai kor azon értelmezésbeli különbségeiből adódik, amiben a mitológia égi hírnökei egyeseknek magasabb dimenzióbeli szellemi vezetőt, isteni erőket mozgósító közbenjárót jelentenek, míg mások képzeletében Disneyland-be illő tündérkeként, vagy óvodás érzelmeket idéző kabalafiguraként élnek. Az őrangyal fogalma is átértékelődik, a sors titokzatos és nemes segítői ugyanis sokaknál napi kívánságlistákkal életben tartott tamagochivá degradálódnak.
A vallásos kegytárgy üzlethez hasonlatos ezoterikus „angyalpiac” ezeket az igényeket is kielégíti, az angyalkönyvek, angyalnaptárok és angyalkártyák mellett, igényes és kevésbé igényes kivitelben kaphatóak már a legkülönfélébb angyalfigurák fémből, gipszből és műanyagból is. Az angyali divathullám bazári tarkaságát szemlélve joggal merülhet fel a kérdés, nem váltunk-e aprópénzre valami nagyobb értéket, nem üresítünk-e ki egy olyan fogalmat, ami mélyebb tartalmakat rejt?
Az angyalok születése
Az angyalokat a mai, európai ember leginkább a keresztény vallás keretei között képzeli el, amelyhez képi segítséget leginkább a középkor festészeti és szobrászati megjelenítései adnak. Bár a szárnyas-glóriás – jobbára – nőalakok, illetve a felhők szélén csücsülő pufók gyermekként ábrázolt puttók alapjaiban határozzák meg jelenkori angyalképünket, az égi segítők archetípusát a sokkal távolabbi múlt transzcendens szemléleteiben is felfedezhetjük. Ha az angyalokat alapvetően a gondviselés láthatatlan lényeiként képzeljük el, akár a samanizmus segítő szellemeire is visszatekinthetünk, de ugyanúgy az ókori, vagy a keleti vallások között is felfedezhetünk hasonló mitológiai szereplőket.
Függetlenül azonban azoktól a vallásos meggyőződésektől, amelyek a legkülönfélébb angyali rendeket és hierarchiákat tartják számon, az angyalok létébe vetett hitet másként is szemlélhetjük. Az ősi korok tudatra ébredő embere a jelenségek szövevényes világában nyilvánvalóan a dolgok okait kereste, melyeket részint a látható világban talált meg, részint azon túl, a metafizika és a vallásos hit keretei között vázolt fel. Hogy ez utóbbinak milyen valóságtartalmat tulajdonítunk, az a tudatról való jelenlegi ismereteink függvényében értelmezhető.
A klasszikus – materialista – tudományos felfogás szerint a láthatatlan világ lényei csak a tudatunkban léteznek, így az angyalok is csupán képzeletünk szülöttei. A modern tudatkutatás perifériáin azonban – például a parapszichológiában – a tudat alapvetően új értelmezésével, új sejtések születnek a láthatatlan világ valóságát illetően. A mindnyájunkban működő pszi képességek ugyanis egy olyan – a fizikailag ismerten túli – téridő dimenziót feltételeznek, ami a transzcendens valóságképekkel sok tekintetben hasonlóságot mutat. Mit is jelent ez pontosabban, és mennyiben lehet köze témánkhoz, az angyalok világához?
Az angyalok és az emberi tudat
Ennek jelentősége az, hogy tudatunk valójában egy nyitott rendszer – erre utal például a telepátia léte is – vagyis nemcsak a koponyánk falai között működik, hanem tér és időbeli távolságoktól függetlenül képes észlelni a valóságot, sőt arra hatni is tud. Ebből adódóan a világ mindennapos megtapasztalása pusztán egy tudati részélménynek tekinthető, ami a testi léthez és a megszokott tudatállapothoz kötődik. A valóság ennél azonban nemcsak több, de misztikusan összetettebb is. A halál-közeli élményekből is ismert testelhagyás azt bizonyítja, hogy tudati létünk nem kötődik elválaszthatatlanul a testhez, testetlen állapotában viszont, képes észlelni a hasonló lényeket.
Ugyanerre utalnak a médiumi közvetítések, így a pszi képességek létéből is feltételezhető magasabb dimenziók valóban lakottak lehetnek. Az, azonban hogy kik, vagy mik „lakják” ezeket a világokat, már elgondolkodtatóbb kérdés. Az emberre érthetően jellemző antropomorf látásmód ugyanis az emberhez hasonlatos szellemekkel, angyalokkal, istenekkel azonosíthat olyan fogalmilag nehezen megragadható, esetleg formával nem is rendelkező létezőket, amelyek mitológiáiból, vallási képeiből ismerten köszönnek vissza. De vajon tényleg ilyenek például az angyalok, vagy mi magunk teremtettük őket önnön képünkre? És ami ennél is fontosabb, – végül is kik az angyalok és mi igazi szerepük az emberi létben?
Cikkünket folytatjuk!
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
