A Tarot kártya beavatási jelképrendszer, mely az aktuális sorshelyzetünkre vonatkozó szimbolikus információt hordoz. Nem jóskártya, nem ad felvilágosítást arról, hogy mi történik a jövőben, inkább abban segít, hogy a körülmények felismerésével és figyelem
A Tarot ősi szimbólumrendszerének eredete az idők homályába vész. Olyan régi tudásról van szó, amelynek születésénél Mózes, Hermész Triszmegisztosz, és az elsüllyedt atlantiszi birodalom neve egyaránt felmerült. Bizonyos, hogy azok az ideák, melyek a Tarot-t inspirálták, a réges-régi antikvitásba nyúlnak vissza. Az ideáknak nincs koruk: egyidősek az emberi gondolkodással, így a Tarot jelképei is időtlenek, akárcsak az ember szelleme.
A Tarot elnevezése
Az elnevezés a lét örök körforgását fejezi ki: a szó végén megismételt „t” által lesz kerek és egész. Épp úgy, mint a Tarot Bolondja, amely hol a sor elején, hol a sor végén foglal helyet, összekapcsolva a Kezdetet és a Véget. De a Tarot szó rejtelmei ennél is sokrétűbbek. TORA az Isteni törvényt jelenti, a latin ROTA jelentése kerék, az ORAT kinyilatkoztatás, ATOR egyiptomi istennő pedig a beavatásért volt „felelős”. Mindezek alapján Paul Foster Case 20. században alkotott mondata: Rota taro orat tora ator azt jelenti, hogy a Tarot kereke kinyilatkoztatja a beavatás törvényét. (Vagy másképp: A Tarot kereke Athor törvényét hirdeti.) Óegyiptomi nyelven pedig a Tarot azt jelenti: a királyi (RO) út (TAR).
Egyiptom és India
Egyes vélekedések szerint a Tarot bölcsessége valószínűleg az ókori Egyiptomból származik, ahol beavatási rítusokhoz használták. A memphiszi piramis kriptáiban a beavatandó személy borzalmas próbákon ment keresztül, melyek egy galéria bejáratáig vezették el őt. A galéria falát pilaszterek osztották mindkét oldalon összesen huszonkét képre, melyeket hieroglifás festmények díszítettek. Ezek voltak a Tarot prototípusai. A beavatandó elsétált ezek előtt a képek előtt, melyek összefoglalták a hierophantészek titkos tanát. Eközben a szent szimbólumok őre magyarázatokkal, bevezető instrukciókkal szolgált az újoncnak. A tézis szerint, a titkos hieroglifák, melyeket csak egyszer másoltak át hordozható táblákra, átkerültek a gnosztikusokhoz, aztán az alkimistákhoz, akiktől mi megkaptuk őket. Mások indiai eredetűnek vélik a Tarot-t, mivel a kártya lényegi jelképei indiai istenségek ismertetőjeleivel azonosak. Roger Tilley 1973-ban arra az érdekes párhuzamra figyelmeztetett, hogy a Kis Arkánum négy fő szimbóluma (Botok, Kardok, Érmék, Kelyhek) Ardhanari főisten jelképei.
Izrael
Sokan osztják a feltevést, mely szerint a Tarot a Kabbalából ered, hiszen a nagy arkánum lapjainak száma, a huszonkettő épp a héber ábécé betűinek száma. Mózes volt az, aki az egyiptomi papok által őrzött titkot a Tarot képében vitte magával Palesztínába Izrael népének kivonulásakor. Nemcsak a nagy arkánum 22 lapja és a 22 héber betű, de a betűk és a lapok között is párhuzam fedezhető fel. A Kabbalát – amely egy életfát jelképez – tíz körrel ábrázolt szefíra alkotja, mely a tíz különleges isteni tulajdonságot jelenti. Ezt a tíz kört huszonkét út köti össze. A huszonkét út az isteni tulajdonságokkal összhangban épp úgy megtalálható a héber ábécében, mint a Tarot nagy arkánumának lapjain. Azt is mondhatjuk, hogy a Tarot a kulcs ahhoz, hogy belépjünk azon a tudás-kapun, melyet a Kabbala rejt.
Európa
A feltételezések szerint a kártyák a keresztes lovagok (egyiptomi eredet esetén) vagy a cigányok (indiai eredet esetén) hozták magukkal Európába. A keresztes hadjáratok ideje azonban túlságosan távolra nyúlik vissza, a cigányok viszont csak az 1400-as években bukkantak fel Európában, így csupán a kártyák terjesztőiként, de semmi esetre sem forrásaiként jöhetnek szóba. Az tény, hogy az első kártyák nyoma egy 1377-ben keltezett dokumentumon bukkan fel Firenze városában. Nem egyértelmű, hogy jóskártyaként vagy játékkártyaként használták, csupán annyi bizonyos, hogy erőteljesen tiltották. Ennek ellenére azonban a következő húsz évben gyorsan elterjedt. A kereszténység terjedésével háttérbe szorult, sőt, üldözték is a „fekete mágia” e megnyilvánulását, és csak a XVIII. századtól kezdték el újra alkalmazni. Ez Antoine Court de Gébelin nevéhez fűződik, aki „Monde Primitif” című átfogó művét „az alexandriai könyvtár elveszett kincsének egyetlen megmaradt könyve”-ként mutatta be az olvasónak.
A múltból a jelenen át a jövőbe
A tarot jelképek mindegyike egy-egy hosszú lépcső tetején nyíló kapu. Ezeken a lépcsőkön lépdelve, fokról fokra felemelkedve jut át az ember a halált a halhatatlanságtól elválasztó kapun. Az felemelkedéshez, a feljebb jutáshoz az átélt tapasztalatok vezetnek. Azok számára, akik erőfeszítések árán meg akarják találni a járható utat, a Tarot megteremti a lehetőséget, hogy a múltból a jövőbe, és onnan az örök jelenbe pillanthassanak. A Tarot ugyanis egyaránt tartalmazza a múltat, a jelent és a jövőt. A nagy arkánum olyan, mint egy térkép: megmutatja, hol állunk éppen, honnan érkeztünk el idáig, és milyen lehetséges útvonalon érhetjük el a célunkat. A kis arkánum lapjai a jelzőtáblák ezeken az utakon. Azt tehát nem tudhatjuk bizonyosan, hogy honnan eredeztethető a Tarot, de az kétségtelen, hogy a nagy arkánum 22 lapjának szimbólumai (Bolond, Mágus, Papnő, Uralkodónő, Uralkodó, Főpap, Szeretők/Válaszút, Diadalszekér, Igazság, Remete, Szerencsekerék, Erő, Akasztott, Halál, Mérték/Kiegyenlítődés, Ördög/Kísértés, Torony, Csillag, Hold, Nap, Ítélet/Feltámadás, Világ) a nyugati lélek archetípusai, melyek már az emberiség őstörténetében elevenen éltek.